Népsport: „Sporteleky” karját adta a Toldi-szobornak

SZABÓ GÁBORSZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2023.02.21. 12:43
null
Porteleky azt vallotta, ő Italo Santelli első, olasz rendszer szerint képzett tanítványa
Címkék
A megannyi sportot űző, barátai által „Sportelekynek” nevezett Porteleky László Italo Santellinek köszönhetően ragadt a páston, és többek között kudarcos kormánybiztosi megbízatás is színezte életét.

 

Különleges találkozás helyszíne volt 1935 áprilisában egy muskátlis ablakú kúria úri szobája Kisújszálláson. A fővárosi firkászt szülő- és lakhelyén, a nagykunsági városban fogadta az első magyar bajnok kardozó, az akkor már 65 éves Porteleky László. A hatalmas ősz bajuszt viselő férfit a kardcsapatban kétszeres olimpiai bajnok, 1933-tól újságíróként dolgozó Petschauer Attila kereste fel, hogy interjút készítsen vele. Mint sok más lap hasábjain, Porteleky Az Est 1935. április 12-i számában is visszaforgatta az idő kerekét, hogy elmondja, 1893-ban kezdett el vívni, első két mestere Keresztessy Lajos és Halász Zsiga volt, de valójában mit sem tudott még az igazi pengeforgatásról.

Abban az időben csak csuklóvágásokat és a primvédést tudtuk. Lábmunka nem volt. Az volt a szólás, hogy magyar vívó nem léphet hátra, mert az szégyen – emlékezett vissza, és rögtön rátért a magyar vívás sorsfordító eseményére, az 1896. májusi nemzetközi millenniumi viadalra. – Akkor rájöttünk arra, hogy nem tudunk semmit. Jöttek az olaszok, köztük Santelli Italo, aki minden idők legördöngösebb, legboszorkányosabb vívója volt. Félelmetes dolgokat csinált. Egy menetben védett, feltartó szúrást csinált és riposztozott.”

Santelli megnyerte a mesterek kardviadalát, a MAC vezetői pedig felismerték benne a lehetőséget: vívótréneri állást ajánlottak neki, és ő 1896 őszétől elkezdte a munkát a magyar élklubban. A hetven éve elhunyt Porteleky neki tulajdonította, hogy a magyar vívás hamarosan meghódította a világot, saját magát pedig a Maestro első, olasz rendszer szerint képzett hazai tanítványának nevezte. A megannyi sportágat magas szinten űző, 1891 októberé­ben jogi doktorrá avatott Porteleky a Santelli-hatásnak köszönhetően „táborozott le” a páston, ami történelmi tetthez segítette: 1900-ban ő győzött az először megrendezett országos vívóbajnokság kardviadalán.

S hogy mi mindent csinált előtte? A teljesség igénye nélkül villantunk fel néhány epizódot. A MAC alapításának ötvenedik évfordulójára (1875–1925) kiadott könyv első nyilvános szereplése dátumaként 1888. május 21-ét említi, amikor is a klub tavaszi viadalán a juniorok 100 méteres futásában, valamint ökölvívásban Muraközy Endre mögött a második helyen végzett. A Neptun sportolójaként evezett az 1890-es évek elején (a MAC-csónakdát 1896-ban alapították), aztán amikor 1894-ben a MAC angol edzőt szerződtetett John Cash személyé­ben, megélénkült az atlétikai élet a „griffesek” sporttelepén. Porteleky májusban még Tatich Péterrel bokszolt a Nemzeti Lovardában rendezett vívóakadémia (bemutatóvívás) keretében, szeptemberben pedig már klubja első tíz méter feletti súlydobójának mondhatta magát (10.31). Egyesülete nagy országos vívóviadalán, 1895 májusában feltűnés nélkül szerepelt, ugyanakkor 1896. januárban Budapesten vele is asszózott a Bécsben dolgozó híres olasz mester, Luigi Barbasetti.

Nagyon halványan megcsillant előtte a szereplés esélye az első újkori olimpián, amennyiben márciusban ő is részt vehetett az atlétikai próbaversenyen az Orczy-kertben – a nyolc számból hétben MAC-siker született, éppen őt győzte le az óbudai Schelling Ödön súlydobásban...

A MAC őszi atlétikai viadalán az először megrendezett diszkoszvetésben első helyet érően 27.80 méterre repítette az itthon még alig látott eszközt. Sok helyen tévesen bajnoki címként könyvelik el a pentatlonban (ötpróba) 1896 májusában aratott sikerét – valójában az új Millenáris-versenypálya nyitó rendezvényének első megméretése volt ez a szám, és a döntő próbában, birkózásban Porteleky nagy nehezen legyűrte a kiváló sportmant, Gillemot Ferencet.

Nevezetes év 1898. Ekkor nyerte meg a súlydobó magyar bajnokságot (10.29), és helyet kapott a MAC első labdarúgócsapatában. Az angol atlétikai tréner, Harry Perry készítette fel a társaságot, amely április 3-án a Millenárison 4:1-re kikapott az MFC-től, Porteleky a jobbhátvéd posztján szerepelt.

Bokszmeccs Balatoni Károly (balra) ellen
Bokszmeccs Balatoni Károly (balra) ellen

 

Közben Santelli tréningjeinek köszönhetően csiszolódtak a vívók. Porteleky első nagyobb sikerét az 1899. áprilisi Keresztessy-emlékversenyen aratta, amennyiben az osztályozó vívásban (a stílus és a fegyvertár sokszínűsége számított, nem tusra mentek az asszók) tőrben második, kardban első helyet szerzett. A Pesti Hírlap így jellemezte 1900. április 30-i számában, miután kiharcolta az első magyar kardbajnok büszke címet: „Porteleky László vasizmú athleta. Mindig higgadt, semmi fölösleges mozgást nem tesz, de vágásai gyorsak, mint a villám és biztosak. Középtermetű, karcsú férfi s rokonszenves egyéniségénél fogva közszeretetnek örvend. Különben honvédelmi miniszteri fogalmazó és néhány hónap óta boldog férj.”

Petschauernek azt mondta, hogy az 1901-ben szerzett második helyét követően nem indult több versenyen. Nos, rosszul emlékezett, hiszen az 1903. évi (nemzetközi) magyar bajnokságon is ott volt a mezőnyben, tőrben a negyedik helyet csípte el, kardban pedig éppen csak lemaradt a négyes döntőről: Nagy Béla 4:3-ra legyőzte a szétvívásban. A 34 éves Porteleky a decemberi bécsi versenyen is kiváló formában vívott, vehemens támadások, merész ellenakciók jellemezték.

Most pedig kapcsolódjunk a Pesti Hírlapból idézett fenti szöveg utolsó mondatához... Porteleky 1899. október 2-án vette feleségül Jurenák Ilonát, de boldogságuk nem tartott sokáig, a bajnoki elsőség felett érzett öröme szűk fél év múlva szomorúságra váltott: 1900. októberében született György fiuk háromnaposan elhunyt. Noha 1903 februárjában világra jött Magdolna, nyolc hónap múltán – amint közjegyzői iratok tanúskodnak róla – elküldte házától feleségét, és egyezségük szerint a válóper befejeztéig a Porteleky nagyszülőkhöz, a válás kimondása után a Jurenák nagyszülőkhöz kellett elhelyezni a kislányt. Porteleky apai felügyeletet gyakorolhatott felette, viszont felesége semmiféle anyagi követeléssel nem állhatott elő férjével szemben. Egy másik, 1904. márciusi okiratból kiderül, hogy a feleség várandós volt, és „Porteleky a születendő gyermeknek tartásához s neveléséhez soha semmiféle körülmények között sem lesz köteles, avagy kénytelen járulni”. Vagyis neje vélhetően megcsalta...

Gyermekáldásban (három lány, egy fiú) gazdag, 1905 augusztusában kötött második házassága elején kellemetlen, egyúttal kurtára sikerült politikai megbízatást vállalt. A Fejérváry Géza vezette kormány belpolitikai válságot, felháborodást okozó júniusi megalakulása után hónapokkal sem csitultak a kedélyek, és a belügyminiszter 1906. február 20-án tíz vármegyébe nevezett ki teljhatalmú kormánybiztost, köztük a honvédelmi miniszteri segédtitkár Portelekyt Zalába. Küldetése kudarccal zárult, nem tudta megregulázni a „kuruc” zalaiakat, akik február 22-i érkezésekor gyászlobogóval várták, sőt még aznap tojások és kövek repültek a megannyi szuronyos csendőr által kísért kormánybiztos felé. Márciusban leváltották, április elején lemondott a Fejérváry-kormány, Portelekyt pedig számfeletti miniszteri titkárnak nevezték ki.

Ezután lépett ügyvédi pályára, 1921-ben elköltözött szülővárosába, Kisújszállásra, ahol folytatta praxisát. Igen aktív maradt, ő lett a helyi önkéntes tűzoltótestület főparancsnoka, még hatvan felett is vívott, sőt 63 évesen (!) megnyerte a Bihar megyei tőrbajnokságot. Legkisebb gyermeke, Marika 1938-ban 13 évesen elhunyt, ő pedig a következő évben Nyitráról elszármazott feleségével annak családjához, a – részben – visszacsatolt Felvidékre költözött. Innentől kezdve nem érkeztek róla friss hírek.

Egyik unokája, Derzsenyi Tibor az édesanyjától, Porteleky Margittól hallottakat osztotta meg a 2019-ben Porteleky életét feldolgozó Ari Gézával. Eszerint a szlovák hatóságok alig egy év után az ország elhagyására kényszerítették a házaspárt (a háttér nem tudható, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy Nyitra a visszatért részeken kívül esett), csak kevés ingóságot hozhattak magukkal, és miután itthoni vagyonukat felélték vagy eladták, meglehetősen szerény körülmények között éltek. Előbb Galgagyörkön (Porteleky Lászlóné neve 1943. január 30-án felbukkan az Esti Ujságban: galgagyörki lakosként 5 pengőt ajánlott fel a honvédcsaládokért indított gyűjtéshez csatlakozva), majd Csőváron éltek. A Strobl Alajos alkotta, a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szoborcsoport Toldi Miklósának a karját kölcsönző Porteleky (a Rudas fürdőben szólította meg a szobrász, felvetve a „mintaadás” lehetőségét) 1953. február 20-án hunyt el, a csővári evangélikus temetőben nyugszik.

Porteleky László

Született:1870. február 12., Kisújszállás

Elhunyt:1953. február 20., Csővár

Sportágai:atlétika, birkózás, evezés, ökölvívás, vívás

Klubja*:MAC (1888–1905)

Legjobb eredményei. Atlétika:bajnok (súlydobás, 1898), 2x bajnoki 2. (távolugrás, 1898; súlydobás, 1904), 2x bajnoki 3. (súlydobás, 1902, 1903). Vívás:bajnok (kard, 1900), 3x bajnoki 2 (tőr, 1900, 1901; kard, 1901)

*Evezősként az 1890-es évek első felében a Neptun, majd a Nemzeti Hajós Egylet, 1896-tól a MAC-csónakda, később az 1901. januárban belőle alakult Pannonia Evezős Club tagja.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik