A korábban másutt nem olvasható, a mai ifjú sportolók, szüleik és edzőik számára is megannyi tanulságos történettel szolgáló kötet szereplői közül ezúttal Gulácsi Péter, Szabó Gabriella és Sebők Balázs sztorijából közlünk részleteket.Gulácsi Péter, Szabó Gabriella és Sebők Balázs sztorijából közlünk részleteket.
A Ballai Attila, Bruckner Gábor, Gy. Szabó Csilla és Török László által jegyzett kötetről bővebb információk és megrendelés ITT.
GULÁCSI PÉTER
labdarúgókapus
A magyar válogatott Lipcsében légióskodó – a Kicker című német sportlap által a Bundesliga legutóbbi évadának legjobb játékosává választott – kapus sportolói karrierje eleve elrendeltetett azzal, hogy a szülei az egyik fővárosi futballpálya szomszédságába költöztek
„Ötévesen kezdtem a BVSC-ben, tehát egyesületben, aminek grundfílingje nem volt, de sportoltam. Korábban is Zuglóban laktunk, 1995 májusában azonban a Szőnyi útra költöztünk, egy ikerházba, saját kerttel. Ötven méterre a BVSC-pályától, ami elég egyértelmű helyzetet teremtett. Aktív gyerek voltam, és a szüleim úgy döntöttek, jobb, ha az energiáimat nem csak a kertben vezetem le. Akkor még számítógép, PlayStation, bármi ilyesmi alig létezett, a modern technikát főleg az jelentette, hogy a külföldi tévéadókon lehetett nézni az európai topbajnokságokat, a SAT1-en például a Bundesliga-összefoglalókat. A nemzetközi foci varázsa ezért már ekkor megérinthetett. Senki nem futballozott versenyszerűen a családunkban, de a debreceni nagypapámnak a DVSC meccseire bérlete volt, apukámmal rengeteget futballoztam, a sportág iránti vonzalmat volt kitől örökölnöm.”
SZABÓ GABRIELLA
kajakos
A háromszoros olimpiai bajnok versenyző máig tartó hálával és szeretettel gondol nevelőedzőjére, Agócs Mihályra.
„Misi mindig a legjobb időben rántott vissza minket a földre, rendíthetetlenül vallotta: munka nélkül semmire sem jutunk. Pedig én sokáig játékként fogtam fel ezt az egészet, jó időbe tellett, mire megértettem, miről is beszél. Ráadásul játszi könnyedséggel nyertem a versenyeket, úgyhogy hiába is próbált volna figyelmeztetni. Tizenhárom évesen futottam bele az első nagy vereségembe. Csak akkor ültetett át a nagy hajóba, hogy megkaphassam a nekem járó leckét. Megkaptam és megértettem. Ekkor kezdtem el komolyan edzeni, és ma már hálás vagyok neki ezért. Meg persze azokért a beszélgetésekért is, amelyekbe az edzések után bonyolódtunk. Először csak mi ketten, és ha nem boldogult velem, akkor hazavitt, majd otthon folytattuk anyuval és Edinával. Szívvel-lélekkel végezte a munkáját, amely sohasem ért véget az edzésekkel.”
SEBŐK BALÁZS
jégkorongozó
A válogatott hosszú ideje Finnországban élő klasszisa meghatottan idézi fel azt a reggelt, amikor édesapja visszautazott Magyarországra, ő pedig 14 évesen azzal szembesült: egyedül maradt az északi országban.
„Az szörnyű nap volt! Hatkor keltem, mint mindig, és a hűtőszekrényen ez a pár sor fogadott: »Meg tudod csinálni! Vigyázz magadra! Puszi: Apa«. Zokogva rogytam le a székre. Az iskolában is ezen járt az agyam, az otthoniakra gondoltam. Borzalmas, mit éltem át. Egészen addig, amíg el nem jött az edzés ideje. De amint beléptem a jégcsarnokba, minden megváltozott.”
A Ballai Attila, Bruckner Gábor, Gy. Szabó Csilla és Török László által jegyzett kötetről bővebb információk és megrendelés ITT.