Papp László érezte, Londonban nem érheti baj – ötkarikás történetek

P. SZ.P. SZ.
2024.06.24. 11:15
Papp László (Fotó: AFP)
Ha az emberről sportarénát neveznek el, jó eséllyel valamit jól csinált. Nagyon is jól. Ebből már sejthetik, hogy olimpiai múltidéző sorozatunk mai részében a magyar ökölvívás legendás alakjáról, Papp Lászlóról emlékezünk meg, akinek illusztris karrierje az 1948-as londoni olimpián kapott igazán szárnyra.

A bokszolói pálya felé is rögös út vezetett, édesanyja ellenezte, inkább labdarúgónak szánta volna a fiát, akit 18 éves korában a világháború német frontjára vitték, a többek között Pappot is szállító vagont két bombatámadás is érte, később pedig úgy nézett ki, Csehszlovákiában veti meg a lábát. A forint hiperinflációnak véget vető 1946-os bevezetése után tért vissza Magyarországra, ahol a Görbe becenevű öklöző még 1947-ben sem számított a legjobbnak.

Aztán megtáltosodott, a londoni olimpián az első három ellenfelét kiütötte, az elődöntőben az olasz Ivano Fontanát pontozással múlta felül.

A középsúlyú döntő előtt felröppent a pletyka, miszerint hazai ellenfele, a brit John Wright eltörte a kezét, ki sem tud állni Papp ellen – a magyar küldöttség vezetője, Forray Árpád nagyon bölcsen megtiltotta, hogy erről bárki is szóljon Pappnak, készüljön csak úgy, hogy lesz mérkőzés, ne zökkenjen ki, ne bízza el magát. És milyen jól tette, hiszen, mint kiderült, a hír kacsa volt!

Wright pedig innentől kezdve nem kerülhette el a végzetét, az önbizalomtól duzzadó Papp („Egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy Londonban baj érhet” – emlékezett vissza évtizedek múltán) pontozással ugyan, de simán legyőzte. A helyi újságok értékelése szerint már az is nagy teljesítmény volt Wrighttól, hogy nem kiütéssel kapott ki: „A British Múzeum vegye meg Wright állkapcsát, és állítsa ki mint a világ nyolcadik csodáját, hiszen a bombázó magyar, Papp ütéseit is kibírta.”

Papp a következő két olimpián már nagyváltósúlyban lépett a ringbe, Helsinkiben és Melbourne-ben sem talált legyőzőre, emellett két Európa-bajnoki (1949, Oslo: középsúly; 1951, Milánó: nagyváltósúly), és kilenc magyar bajnoki címet is begyűjtött, a mai napig a magyar sporttörténelem egyik legigazságtalanabb ténye, hogy politikai okokból sosem küzdhetett profi világbajnoki címért. Sportolói pályafutása után több játékfilmben is szerepet vállalt, de edzőként is maradandót alkotott, Gedó Györgyöt például olimpiai aranyéremig vezette, mester­edzői címet is kapott.

 

Legfrissebb hírek

Dél-Afrika olimpiai rendezésre pályázna

Egyéb egyéni
2026.10.29. 13:07

Los Angeles 2028: bemutatták a hivatalos szlogent

Egyéb egyéni
2026.10.28. 15:58

Valóságos regény az 1956-os melbourne-i olimpia magyar küldöttségének utazása

Népsport
2026.10.25. 09:37

Gyulay Zsolt: Egy budapesti központú közép-európai olimpiának minden pályázóval szemben nagy esélye lehet

Egyéb egyéni
2026.10.21. 12:35

A párizsi játékok nemzetközi igazgatója szerint Budapest komoly jelölt a 2036-os olimpia rendezésére

Egyéb egyéni
2026.10.14. 13:04

Közel kétharmados a budapesti olimpia támogatottsága a friss közvélemény-kutatás szerint

Egyéb egyéni
2026.10.07. 17:51

Olimpia 2036: Magyarország is jelezte a rendezési szándékát

Egyéb egyéni
2026.10.06. 14:10

Kiszivárgott: a kakadu adta az ihletet – ilyen lesz Brisbane 2032 olimpiai logója

Egyéb egyéni
2026.10.03. 18:00