Az „álommeccs” a bokszhistória egyik legnagyobb csatája lehet

Nehéz állást foglalni az Oscar De La Hoya–Manny Pacquiao mérkőzéssel kapcsolatban. Mérsékelt és szélsőséges megnyilatkozások arról, miért is áll ki a Fülöp-szigeteki az Aranyifjú ellen. A válasz pedig egyszerű: a Las Vegas-i MGM Arena 16 ezer jegyét 37(!) perc alatt adták el, alig fél óra alatt 11.5 millió fontnyi bevételt produkálva. Nem beszélve arról, hogy akivel az amerikai bokszol, az a fizetős csatornák közvetítéseiből is busásan részesedik.

S akkor három vélemény. A The Sun angol lapban Colin Hart azzal zárja cikkét, hogy De La Hoya helyében nyugodtan aludna, míg a fightnews.com szakírója a profi boksz nagy igazságával kezdi cikkét: ha két jó bunyós találkozik, általában a nagyobb nyer.

Az egyik hazai portálon pedig egy fórumozó parasztvakításnak nevezte, hogy De La Hoya a legnagyobb kihívásnak aposztrofálja, hogy Pacman lesz az ellenfele.

„Manny Pacquiaót tartják ma a súlycsoportoktól függetlenül legjobb bokszolónak, én pedig mindig a legjobbakkal küzdök meg – fűzte a szavakat az Aranyifjú, majd azért hozzátette: – Most van pályafutása csúcsán, de megmutatom a világnak, hogy ez a széria nálam szakad meg.”

Oscar mellett állva Pacquiao „egy számmal” kisebbnek tűnik, a váltósúly határa 67 kg, s Pac 48 kilósan kezdte profi karrierjét. Igaz, az 1995-ben volt, de ebben a „méretben” 19 kg nem ugyanannyi, mint mondjuk félnehézsúlyból felmenni nehézsúlyba. Az is tény, hogy Oscar 2001-ben – az sem tegnap volt – bunyózott legutóbb váltósúlyban, s fogyasztania kellett, de Pacquiao sohasem bokszolt még ebben súlycsoportban, sőt kisváltósúlyban sem, nyáron könnyűsúlyban lett világbajnok.

Ami azt illeti, a The Sun szakírója elsősorban ezért tartja lehetetlen küldetésnek a filippínó bevállalását. Ráadásul De La Hoya megnyert egy szócsatát: azt mondta ugyanis, hogy 5 meneten belül kiüti ellenfelét, s ebbe Pacman belebonyolódott, állította, hogy ez nem történik meg. Oscar jól csinálta: „rádobta a majmot” Pacquiao hátára, ő meg ahelyett, hogy lepasszolta volna, vitte tovább.

A fightnews.com szakírójának, Graham Houstonnak igaza van, a méret számít. Főleg ütőerőben, s a kisebb attól retteghet, akkor is ott van a levegőben, hogy leütik, amikor uralja a mérkőzést. S persze De La Hoyával szemben nehéz uralni a ringet.

Mark Taffet – vele azért vigyázni kell, mert az HBO alelnöke, így érdekelt az érdeklődés felkorbácsolásában – viszont egyenesen azt állítja, akkora összecsapás lesz, mint Sugar Ray Leonard és Marvin Hagler 1987-es csatája, a boksztörténet egyik legparádésabb meccse.

Persze annak is oka van, miért ezt a példát hozta fel. Leonard két súlycsoportot ment fel a középsúlyú Haglerhez, és pontozással legyőzte. A képlet tehát egyszerű: a világ ezt várja Pacquiaótól.

S a szegénységből érkező filippínó odateszi majd magát. Kicsit bedumálta magának, hogy az emberekért küzd, s ha még azt is belemagyarázza, hogy a szegényeket képviseli a csórónak legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető, szerinte a pofonokat csak mellékállásban osztogató, a jómódú amerikai idolt megtestesítő De La Hoyával szemben, akkor…

Akkor most úgy kellene a cikket befejezni, hogy Pacman megcsinálja a lehetetlent, de fejezzük úgy be, ahogyan Graham Houston elkezdi az övét: ha két jó bunyós találkozik, általában a nagyobb nyer.