125 éve alakult meg az MLSZ

A Millenáris Sporttelep eredetileg kerékpárosoknak épült a millennium évében 1896-ban, ám az üzletnek induló vállalkozás befuccsolt, az építtető Wellisch Antal lebontatta az építményt, amelynek „romjain” 1897. október 31-én indult útjára a magyar labdarúgás az első nyilvános mérkőzéssel, amelyen az 1885-ben alapított BTC (labdarúgó-szakosztálya 1897-ben jött létre) 1400 néző előtt fogadta az 1894 óta működő osztrák Vienna Cricket and Football Clubot. Az akkori erőviszonyokat figyelembe véve kellemes meglepetéssel szolgált, hogy a Stobbe Ferenc – Harsády József, Ashton Tamás – Iszer Károly, Pesky Vilmos, Klebersberg Géza – Ray Ferenc, Yolland Artúr, Guttmann Alfréd, Ramaszéder István, Lindner Ernő összeállítású együttes csupán 2:0-s vereséget szenvedett. Nem csoda, hiszen az ellenfél a már 40 együttest felvonultató Bécs legjobb csapata volt. A Sport-Világ ugyanakkor azt is kiemelte: „A BTC csapatában Ray kapitány és hű társa, Yolland érdemelnek említést, mind a ketten legalábbis azon a nívón állanak, mint a bécsi csapat bármely játékosa.” Ray nem más, mint Ray Ferenc, aki angol diáktársai révén Lausanne-ban ismerkedett meg az új sportággal, mi több, Stobbe Ferenc felkérésére svájci tanulmányaiból hazatérve magával hozott egy igazi angol futball-labdát, ami az elsők között került magyar földre. Stobbe ugyancsak a sportág meghonosítója, ő ültette át magyar nyelvre az angol labdarúgószabályokat. Nem mellesleg ő volt a szövetségi kapitány 1904 és 1906 között, valamint 1907-ben és 1908-ban összesen tíz alkalommal.

Az 1890-es években sorra alakultak a futballklubok, a már említett BTC mellett a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) 1893-ban, a Műegyetemi Football Club (MFC) 1897-ben, a Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899-ben, a Budapesti Sport Club (BSC) 1900-ban jött létre, ez az öt együttes vett részt az első, 1901-ben kiírt nyolcfordulós bajnokságban, amelyet a BTC nyert meg veretlenül.

S hogy mennyire volt népszerű az új játék?

Dr. Földessy János a magyar futball megkerülhetetlen alakja feljegyezte: „Rossz időben is folytak a labdarúgók edzései, mégpedig a fedett Nemzeti Lovardában.” Az 1898-as év meghozta az első „igazi”, két klub közötti találkozót, február 6-án a BTC második csapata mérkőzött a BTC nagycsapatának játékosaival megerősített műegyetemistákkal (MFC), meglepetésre az utóbbiak nyertek 5:0-ra, február 20-án a BTC – igaz, legjobbjaival – 3:0-val visszavágott. A BTC március 25-én viszonozta a bécsi Cricketerek látogatását, de idegenben is kikapott 4:1-re. Az év novemberében megalakult a BEAC, a második egyetemi egyesület. 1899 februárjában a műegyetemisták örömmel vették tudomásul, hogy az egyetem vezetőség évi 300 koronát biztosított a klub működésére. Az MFC meghálálta a bizalmat, 1899. március 12-én elérte a magyar futball első nemzetközi sikerét, a Csömöri úton 3:0-ra nyert az osztrák Athletiksport Club Viktoria Wien ellen. Egy hétre rá a BTC a Práterban 1:1-et játszott a Cricketerek ellen. Mi sem igazolja jobban, hogy egyre inkább izmosodott a magyar futball, mint hogy a BTC április 9-én a Millenárison az Athletiksport Club, majd május 14-én ugyanott a First Vienna ellen is döntetlenre végzett (1:1, illetve 0:0). S ha már 1899 májusa: megalakult a Ferencvárosi Torna Club – igaz, a labdarúgó-szakosztály csupán 1900. december 3-án kelt életre. Az 1899-es év kronológiájához hozzátartozik, hogy október 22-én a Millenárison a BTC 3000 néző előtt 4:0-s zakóba szaladt bele a Cricketerek ellen.

Olyan hírességek is rúgták a labdát ez idő tájt klubjainkban, akik más sportágban szereztek maguknak nevet. Első olimpiai bajnokunk, az 1896-ban Athénban győztes úszó, Hajós Alfréd Guttmann Arnoldként lépett pályára a BTC színeiben, tagja volt a válogatottnak Magyarország első hivatalos nemzetek közötti mérkőzésén. Nem csupán fizikailag volt aktív, ezáltal all round sportember, hanem szellemileg is: az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyében stadiontervével ezüstérmet nyert. Az ugyancsak úszásban olimpiai aranyérmes, sőt, kétszeres (St. Louis, 1904) bajnok, ugyancsak több sportágban tehetséges Halmay Zoltán futballban nem vitte a válogatottságig, de stabil jobbhátvédje volt a Magyar Football Clubnak.

A következő évben (1900) március 11-én a BTC 8:0-ra lemosta a Wiener FC ’98-at a Csömöri úton, ám egy héttel később Bécsben 4:2-re kikapott a Cricketerektől. Manno Miltiádész ezt nyilatkozta az osztrák drukkerekről: „Az ellenféltől nem féltünk… Hogy féltünk volna a közönségtől? Mentől jobban ordítottak, annál erősebben játszottunk. Ez csak természetes. Bécsben egy párszor előfordult, hogy néhány suhanc szemtelenkedett, sértegetett. Bevittük az öltözőbe és adtunk neki néhány pofont. (…) A közönség félt tőlünk, nem mi tőlük.” Tegyük hozzá, az eredményen nem látszott ez a bátorság…

A századforduló esztendejének krónikájához tartozik, hogy megalakult Budán a ’33 Football Club, amely nem titkoltan azzal a céllal szerveződött, hogy 33 olyan labdarúgót alkalmaz, akik nemcsak futballoznak, hanem a bajtársi szellemet is ápolják. Március 25-én az FTC is pályára lépett, a Soroksári úti pályáján 1:0-s vereséget szenvedett az Óbudai Torna Egylettől. A márciusi dátumot azért érdemes megjegyezni, mert a zöld-fehérek mégis december 3-át tekintik futballcsapatuk megalakulása hivatalos dátumának.

Az egyre több együttes, a növekvő mérkőzésszám, a bajnoki megméretés igénye szükségessé tette a sportág továbbszerveződését, a szövetség megalakítását. Két elképzelés futott egymás mellett: az egyik a bajnokság kiírását, a másik a szövetség megalapítását tartotta a legfontosabbnak.

A Magyar Labdarúgók Szövetsége végül 1901. január 19-én megalakult!

Az aktus helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában lévő István főherceg szálló különterme, ahol 13 sportegyesület és a versenypálya-szövetség küldöttje alapította az MLSZ-t. A testület elnöke titkos szavazással a Magyar Futball Club tagja, Jász Géza lett, a két alelnök Gillemot Ferenc és Füzesséry Árpád. 

A szövetség a tagdíjat 10 koronában állapította meg. Hogy ez mekkora összeg volt? Egy pár futballcipőt már lehetett kapni hat és fél koronáért. Február 4-én arról döntöttek, hogy angol mintára kiírják a bajnokságot, a győztes két pontot kap, a döntetlenért egy pont jár, leszögezték, hogy egy idényben a csapatok kétszer mérkőznek egymással. Az első bajnokit február 17-én játszotta a BTC és a BSC, a premieren az előbbi Róka János három és Ray egy góljával 4:0-ra győzött. Idézet a Sport-Világ értékeléséből a BTC-re vonatkozóan: „Nagyon ügyesen viszik a labdát keresztül az ellenfél mezején, a kapu közelében azonban fejüket vesztik és a legszebb alkalmakat elszalasztják. Ez különben a csapatnak régi hibája, melyen ez ideig segíteni nem sikerült, akárhogy kombinálták is a csatársort.”

A BTC 16 ponttal, hatpontos előnnyel zárt az első bajnoki idény végén a MUE előtt, a gólkirály az aranyérmes csatára, Manno Miltiádesz lett 17 góllal. A sportújság így értékelte a bajnokot: „Míg belföldi csapatok ellen mindannyiszor fölényes sikerrel vette fel a küzdelmet, idegen, speciel pedig osztrák és cseh csapatokkal szemben mindannyiszor vereséggel végződött a küzdelme. A kudarcok azonban okulást szereztek neki és örömmel látjuk elenyészni a csapat szelleméből az egoizmust, s az elbizakodottságot, mely sokszor okozója lőn a legsúlyosabb vereségeknek.”

Ám a legfontosabb: „A footballjáték manapság hazánkban úgyszólván minden sport fölött dominál.”

NÉVJEGY

MAGYAR LABDARÚGÓ-SZÖVETSÉG Alapítva: 1901. január 19. Első elnöke: Jász Géza A válogatott első mérkőzése: 1902. október 12., Ausztria–Magyarország 5:0 Válogatott mérkőzések száma: 1009 (475 győzelem, 220 döntetlen, 314 vereség). Legnagyobb győzelmek: Magyarország–Franciaország 13:1 (1927. június 12.), Oroszország–Magyarország 0:12 (1912. július 14.), Magyarország–Albánia 12:0 (1950. szeptember 24.). Legsúlyosabb vereség: Hollandia–Magyarország 8–1 (2013. október 11.) Válogatottsági rekorder: Dzsudzsák Balázs (109). Gólrekorder: Puskás Ferenc (84). Aranylabdás: Albert Flórián Helyezés a FIFA-rangsorban: 40. A magyar válogatott legjobb eredményei: 2x vb-2. (1938, 1954), 3x vb-negyeddöntő (1934, 1962, 1966); Eb-3. (1964), Eb-4. (1972); Ek-győztes (1953); 3x olimpiai bajnok (1952, 1964, 1968), olimpiai 2. (1972), olimpiai 3. (1960) Rekorderbajnok: Ferencváros (36). Rekorder MK-győztes: Ferencváros (24)