A különös tranzakció azt sejteti, hogy Schusternak fontosabb a Real, mint a madridiaknak Schuster. Ne tévesszen meg senkit, hogy miután az edző kifizette saját maga „váltságdíját”, máris azt hallhatta, jöttével garantált a stílus, a látványos és hatásos futball, nem beszélve arról, hogy végre rend lesz az öltözőben. Van ok a kételkedésre, hiszen a Bernabéuban a dicshimnusz a szerződtetési rítus kötelező eleme, sokkal inkább, mint a hosszú távra tervezés.
Többnyire az első nagy kudarcig terjed arrafelé az előrelátás, nem véletlen, hogy Schuster 2003 nyara óta már a hetedik edző, akivel új időszámítást hirdetnek lilában és fehérben. Badarság persze azt hinni, hogy éppen a német ne tudná, mi vár rá, főként hogy eredményei meg sem közelítik kiebrudalt elődeiét (Del Bosque, Camacho, Luxemburgo, Capello – a névsorhoz nem kell kommentár), de azt is tudja, hogy rizikó nélkül nincs bolt.
Van, amikor érdemes hazardírozni, van, amikor muszáj föltenni mindent egy lapra. Mint most neki. Elvégre, ha sikerrel jár, az kész főnyeremény, nincs annál jobb ajánlólevél a futballvilágban, mint ha valaki helytáll a Realnál, sőt már az is rangot ad, hogy egyáltalán szerződtették. Ha pedig megbukik… Istenem, a világ jó néhány „getafét” számlál. Igazi hazárdjáték Schusteré, de szó nem érheti a ház elejét, hiszen a saját pénzét kockáztatja. Spanyolország tényleg más.
Legfrissebb hírek
