Vegyes érzelmek kavarog hatnak Sitku Illésben, ha viszszagondol a 2006–2007-es bajnoki idényre. Az egyszeres válogatott támadó az ősszel még az FC Fehérvár játékosa volt, és tíz gólt szerezve sokat tett azért, hogy csapata az ötödik helyről várhatta a folytatást. Az átigazolási időszakban aztán megvalósult a futballista egyik álma: idegenlégiós lett, a török Ankarasporhoz szerződött. Ám a Törökországban eltöltött hónapok kevés sikert hoztak, mert bár a csapat szereplését nem érhette kritika – a nyolcadik pozícióban zárt –, Sitku Illés nem kapott annyi lehetőséget, mint amennyire vágyott.
„Jóval kevesebb időt tölthettem a pályán az Ankaraspor színeiben, mint amennyit szerettem volna, mégis úgy vélem, érdemes volt belevágni a légióskodásba – idézte fel törökországi időszakát Sitku Illés. –
Ha azt veszem, hogy a gólszerzéssel adós maradtam, érthető edzőm döntése, az már más kérdés, hogy brazil riválisom négy hónap alatt csak egy mérkőzésen talált a hálóba. Igaz, akkor négyszer is... Ami a jövőmet illeti, egyelőre csupán az biztos, hogy szabadon igazolható vagyok. Azt azonban még nem tudom, hogy újra a magyar bajnokságban futballozom-e, vagy ismét külföldön szerepelek majd.”
Amit biztosra vehetünk: Sitku Illés nem marad csapat nélkül.
„Megtisztelő számomra, hogy noha fél éve nem láttak játszani, több hazai klubtól jelezték, szívesen szerződtetnének – utalt jövőjére. – Egyelőre korábbi csapatomnál, az FC Fehérvárnál készülök, de nem titkolom, elsősorban külföldön szeretnék játszani. Maholnap harmincesztendős leszek, és tisztában vagyok azzal, hogy a kinti ajánlatok között nem válogathatok. Ráadásul tudom, a kedvező pénzügyi feltételek keveset érnek, ha nem párosulnak állandó játéklehetőséggel. Olyan csapatba szeretnék kerülni, amelyben szakmailag előre tudok lépni, és anyagilag is megtalálom a számításomat.”