Nem csillapodik az ideges légkör

A németországi kézilabda-világbajnokságon a legfrissebb cirkusz azzal kezdődött, hogy Lino Cervar, a horvátok szövetségi kapitánya már-már becsületsértésnek minősülő szavakkal pocskondiázta a horvát Vecernji list című újság Kölnből tudósító munkatársát, akinek a róla szóló, az elbukott negyeddöntő után megjelent írását szégyenletes firkálmánynak nevezte. „Nem méltányos, hogy sárba tiporjon a horvát sajtó, hiszen csupán az történt, hogy hét megnyert meccs után egyet elveszítettünk, igaz, ezzel lemaradtunk az éremért zajló küzdelmekről – mondta Lino Cervar. – Ugyanakkor a kilencedik csatánkat újra megnyertük a spanyolok ellen, és mi vagyunk az aktuális olimpiai bajnokok. Lehet, hogy mindössze egy vereséggel zárjuk a világbajnokságot, mégis csupán az ötödik helyen végzünk. A teljesítményünket és a személyemet becsmérlő írást provokációnak tartom, és visszautasítom.”A kölni elődöntő is kisebb botrányba torkollott, ez sem a pályán tört ki, hanem a sajtóközpontban. Claude Onesta, a franciák szövetségi kapitánya ugyanis nem jelent meg a rá várakozó több száz újságíró előtt, sőt helyettest sem küldött, vagyis aki arra várt, hogy itt kap információt a franciák Németország elleni meccsén történtekről, nagyot csalódott. Nem példátlan a tréner távolmaradása, de világbajnoki elődöntő után nem szokás így megsérteni az ellenfelet, a torna szervezőit és főleg – ha áttételesen is – az újságolvasókat. A francia tévések és újságírók körében sem volt túlzottan bőbeszédű Claude Onesta, a Németország ellen két hoszszabbításban elbukott csatáról honfitársainak is csak ennyit mondott: „Kikaptunk ugyan a németektől, de nem veszítettük el a mérkőzést.”

Heiner Brand, a németek szövetségi kapitánya hosszasan tréfálkozott mintegy kétszáz helybeli újságíró előtt, de nem a franciák fiaskóján élcelődött, hanem virágos jókedvében magyarra nem fordítható német szójátékokat mondott, valamint egy-egy találó jelzővel illette azokat a játékosait, akiknek a teljesítményére külön is rákérdeztek az újságírók. A bravúrokat halmozó Henning Fritz kapusról például csak ennyit mondott: „Ő Fritz, és ez a név mindent elárul…”

A franciákról nem beszélt sokat a szakember: „A drámai csatát mindenki látta, csapatomat csak dicsérni tudom a két hosszabbításban kiharcolt sikerért, az ellenfélről meg nem lenne ildomos úgy szólnom, hogy a kollégám nincs jelen, tehát nem tud reagálni.”

A svéd Hakansson, Nilsson bírókettősről óvatos kérdést kapott Heiner Brand, hiszen nyilván modortalanság lett volna nekiszegezni, hogy a játékvezetők befújták-e Németországot a döntőbe.

„Korábban a szlovén és a spanyol kollégám kritizálta a bírókat, és emiatt a nemzetközi szövetség várhatóan elmarasztalja mindkettőjüket – mondta Heiner Brand. – Ebbe a sorba nem szívesen állnék be, ezért inkább sem jót, sem rosszat nem mondok a bírókról.”

Bogdan Wenta (hajdan lengyel és német válogatott), a világbajnokság legnagyobb szenzációját keltő Lengyelország szakvezetője már azóta állja hősiesen a felé záporozó kérdéseket, amióta együttese a hamburgi negyeddöntőben az oroszokat felülmúlta.

„Az elődöntőben a világbajnoki aranyéremre is esélyesnek tartott Dániát vertük meg, amivel alighanem beírtuk nevünket a lengyel kézilabda történetébe – mondta Bogdan Wenta. – Senki se gondolja, hogy könnyű győzelmet arattunk, mert az esélytelen nyugalmával játszhattunk. Az elődöntőre már mind a négy gárda aranyesélyesként érkezett, hiszen igazán megdolgozott azért, hogy idáig eljusson. Az pedig önmagáért beszél, hogy kétszeri hosszabbításban vertük meg a nagyon jól felkészített, motivált Dániát. A lengyel labdajátékok egyik legfényesebb sikerét értük el a döntőbe jutással, ezért mérhetetlenül büszke vagyok csapatomra.”

A lengyelek legeredményesebb játékosa, a világbajnokságon 53 gólnál tartó Karol Bielecki, a Magdeburg 25 éves balátlövője hozzátette: „A csoportküzdelmekben már megvertük Németországot, ezért semmi okunk, hogy tartsunk a finálétól. Nekünk a franciák hozzák a balszerencsét, tőlük csúnyán ki is kaptunk a középdöntőben. A legtöbb erőt az oroszok legyőzéséből merítettük, lelkileg arra a sikerre alapoztuk felkészülésünket a dánok ellen. Az újabb kiemelkedő eredmény még elszántabbá, még bátrabbá tesz bennünket.”