Az utolsó pillanatok

Az Európa-bajnokság eddigi legnehezebb mérkőzésén már túl vagyunk. Ha nyögvenyelős játékkal is, de bedobtuk a győztes gólt, hozzájuthattunk az újságírói akkreditációs kártyához. Még szerencsénk is volt, hiszen csak a második félidőben szerepeltünk, az elsőben ugyanis nemigen juthattunk volna labdához. Az olasz kolléga például három órán keresztül várakozott csütörtökön, de nem tudta bevenni az akkreditációs iroda kapuját. Sokan voltak így ezzel, mi viszont – előrelátóan (?) – csak péntek kora délelőtt lendültünk előre, de így is sokáig egy garast sem adtunk volna azért, hogy a magyar–szlovén találkozó 11.30 órai kezdetére elfoglaljuk helyünket a lelátón. A lelátón!? Ugyan… Még a (mint kiderült) 15 négyzetméteres szolgálati helyiség déli harangszó előtti „belakására” sem gondolhattunk. Aztán erőszakosabb harcmodort választva a barikádok túloldalára kerültünk, és a tárgyalások végeztével segítőkészen tették lehetővé számunkra, hogy láthassuk a magyar férficsapat első meccsét.

Másnak más sikerült az utolsó pillanatban. Mondjuk a magyar együttesnek 13-as kapussapkát kerítenie. Az ok: péntek reggel derült ki, hogy noha 15 játékos nevezhető, a második számú fejfedő nem 15-ös, hanem 13-as számozású. Ezután a magyar női csapat szállásáról szállította az igényelt, nélkülözhetetlen ruhadarabot Jakab Zoltán főtitkár és Gulyás Zoltán, a sportági egyeztetőbizottság elnöke a Tasmajdan uszodába. A hölgyek Világkupán használt kollekciójában akadt belőle kettő, és mert a kapusokról nem szokták leszabni a sapkát, a két csapat osztozik a 13-as(ok)on. Ja, és egyúttal kisegítettük a románokat is, Robert Dinu ugyanis a mi főszponzorunk logójával díszített szerelést húzta fel a fejére, és védett is – csakúgy, mint Jászberényi Gábor. Ennyit a magyar–román barátságról.

S hogy még mi történt az utolsó pillanatban?
Nos, a magyar zászló megfelelő elhelyezése. Kemény Dénes szövetségi kapitány kiszúrta, hogy zöld-fehér-piros lobogó leng a lelátók felett, ami olyannyira nem tetszett neki, hogy kilátásba helyezte: ha nem teszik fel rendesen, akkor nem is szállunk vízbe. Azért azt a szervezők sem szerették volna, hogy a magyarok nélkül kezdődjön a nap, inkább gyorsan intézkedtek.

„Köszönöm a rendezőknek, hogy megfordították a magyar zászlót. Sok jó barátom van köztük, így aztán villámgyorsan cselekedtek. Szégyellték is magukat” – mondta Kemény Dénes, és valóban – nem győzték ölelgetni a kapitányt a kezdés előtt néhány perccel. A szakvezető egyébként óvatoskodott egy icipicit, mert a csütörtöki kétkapuzásokon (a románok és a szlovákok ellen hangoltunk fél-fél órát) döcögni látta a gépezetet. Az előadásban viszont már nem igen találhatott hibát, alaposan megszórtuk a szlovénokat.

Hogy mi lesz a szerbek ellen? Nem tudni, és felesleges is előresietni. Kásás Tamás sem az esélyekről váltott néhány szót Alekszandar Sapiccsal, a hazaiak kegyelmet nem ismerő gólvágójával. Csak amolyan baráti félmondatok hangoztak el. „Sapics arra panaszkodott, hogy hosszú volt a felkészülés, nagyon fáradt. Én meg azt mondtam, hogy na, menjen a fenébe!” – így Kásás, aki még meg is paskolta a kemény szerb buksiját.
No lám, nem is olyan rossz a kapcsolat az egykori savonai játszótársak között, mint azt sokan tudni vélik. ---- Hogy nem a szlovének elleni gólzáporos diadalba betegedett bele Kemény Dénes, az egyszer biztos. De mindegy is a kiváltó ok, a szomorú tény, hogy a szövetségi kapitánynak péntek kora estére 38.9 fokra szökött fel a láza.

„Sem a torkom, sem a mandulám nem fáj, nem vagyok náthás, de ha harmincnyolc fok fölé emelkedik a lázam, én már a halálomon vagyok – mondta Kemény Dénes. – Már a meccs előtt éreztem valamit, egy órakor 37.5-öt mértem, most meg már harminckilencet. Ha nem leszek jelentősen jobban, biztosan kihagyom a szombat délelőtti edzést, hiszen a fürdőszobáig alig jutok el, úgy remeg kezem-lábam.”

A kapitányt Pavlik Gábor doktor vette kezelésbe, injekciókúrával igyekezett javítani a szakvezető állapotán, Kemény Dénes pedig alapos izzadással próbált segíteni magán. Mindenesetre nem lenne szerencsés, ha éppen a horvátok elleni derbiről hiányozna – ezt egyébként ő el sem tudja képzelni. ---- A szerb válogatott – Jugoszlávia jogutódja – a harmadik helyen tanyázik az Európa-bajnoki örökranglistán, aranyainak száma három. Érdekes, hogy 1954 és 1977 között hét kontinensviadalon hét érmet (négy ezüst, három bronz) szereztek játékosai, de a legfényesebbet nem akasztották a nyakukba. 1991-ben tört meg a sorozat, és a legutóbbi két Eb-t is a ők nyerték meg. Az új szövetségi kapitány, Dejan Udovicsics (Nenad Manojlovics szakmai igazgatósága mellett) a negyedik diadalra szeretné vezeti a plávikat.

A harminchat éves szakember a Partizan Beograd trénere is egyben, amelyből négy pólóst hívott meg a válogatottba. Köztük van a megannyi sikert megélő Danilo Ikodinovics (igaz, ő éppen távozóban van az orosz Kazanyhoz), valamint a fiatalok, így Filip Filipovics, Dusko Pijetlovics és Andrja Prlainovics. Utóbbi friss szerzemény, a montenegrói Herceg Noviból érkezett. A montenegrói szövetség ragaszkodott volna hozzá a szétválás után, de ő a szerb színeket választotta. ---- A Világkupán és a Világligában hat európai férficsapat szerezte meg a jövő évi melbourne-i világbajnokságra szóló belépőjegyet: Szerbia, Magyarország, Spanyolország, Horvátország, Románia és Olaszország, a maradék három európai helyet Belgrádban lehet kiharcolni. A nőknél négy válogatott, így Olaszország, Magyarország, Oroszország és Görögország vb-résztvevő, további három európai csapat a kontinensviadalon érhet célba.

Az Európa-bajnokságok történetében először fordul elő, hogy három pont jár a győzelemért, ezzel is ösztökélve a csapatokat a hatásos támadójátékra a csoportmérkőzéseken.

A holland férficsapatban szereplő Robert van den Hoogenband a háromszoros olimpiai bajnok Pieter van den Hoogenband öcscse, és hogy jól úszik, jelzi: szélsőként számít rá Johan Aantjes szövetségi kapitány. Matthijs de Bruijn pedig a négyszeres ötkarikás aranyérmes Inge de Bruijn öccse, csapattársához hasonlóan róla sem beszélnek annyit, mint a testvéreikről.

A német női válogatott legjobbja, Katrin Dierolf nem játszhat az Európa-bajnokságon, miután az egyik edzésen eltörött a bal keze.

A szerbek valamennyi csoportmérkőzését a legkésőbbi időpontban, 20.15 órakor rendezik meg, s valamennyi összecsapásra elfogyott az öszszes jegy. Mindezt Nenad Manojlovics, a szervezőbizottság elnöke jelentette be.