Szép álom, keserű ébredés

Hiába a FIFA minden igyekezete, hiába olvasta fel David Beckham és Luis Figo a rasszizmus elleni kiáltványt, az angol szurkolókat nem igazán érdekelte az intézkedés, a demonstráció.

A meccs előtt is elkélt volna valamilyen hatásos szózat, ugyanis a német rendőrség 53 rendzavarót állított elő Gelsenkirchenben azon angol szurkolók közül, akik éjszaka lepték el a várost. Persze nemcsak angolok kerültek fogdákba, hanem a provokációkra vevő német drukkerek is.

A stadionon kívül ököl-, azon belül lábbal megvívott csata zajlott, ez utóbbi sportszerűbb keretek között, annál is inkább, mert két biztonságra törekvő, óvatos futballt játszó csapat csapott össze. Sem Luiz Felipe Scolari, sem pedig Sven-Göran Eriksson nem kockáztatott. Az angolok 4–1–4–1-es felállásban kezdtek, s csupán nüansznyi eltérés volt a portugál hadrendben, hiszen Figóék 4–2–3–1-gyel kezdtek, ami a védekező középpályás szerepéből gyakorta kilépő Maniche játékával egyből 4–1–4–1-es felállássá minősült.

Talán a hasonló taktikai elemek miatt, talán mert mindkét együttesben hasonló képességű futballisták szerepelnek, nem alakulhatott ki élvezetes, látványos futball. Pedig ha a portugálok a széleken, Luis Figo és Cristiano Ronaldo oldalán bátrabban vállalták volna az egy az egybeni játékot, s emiatt egy-egy jó csel után máris kettő az egyben futballozhattak volna, összeomlik az amúgy masszív angol védelem. Elmaradtak a látványos cselek, Figo és Cristiano Ronaldo is inkább a vonalak mellők beljebb húzódva futballozott, aminek következtében könnyedén zárt az angol védelem. Lampardék sem törekedtek látványosságra, ők sem kockáztattak. Nem mérték fel, ha Wayne Rooney a mélységi mozgás helyett inkább keresztirányban, a portugál védelem mögé mozdul be, könnyebben helyzetbe kerülhettek volna. Maradt a birkózás, a semleges szurkolók számára unalmas futball.

A második félidő sem hozott változást, sem a taktikát, sem a színvonalat illetően. Unalmas, biztonságra törekedő futballt produkáltak a csapatok, s ez még a 62. perc, azaz Wayne Rooney kiállítása után sem változott. Emberelőnyben a portugálok többet birtokolták a labdát, de kiismerhető, sematikus futballjuk nem vezetett eredményre: jobbról rendre a kapu elé ívelgették a labdát, de az angol védelem verhetetlennek bizonyult a levegőben.

A tizenegyespárbajban Simao Sabrosa a jobb alsó sarokba rúgta a labdát, Lampard balra helyezett, Ricardo védett. Hugo Viana lövése után a labda a kapufán csattant, Hargreaves a jobb alsó sarokba lőtt. A következő próbálkozó Petit volt, ő a jobb kapufára lőtt, Gerrard labdáját Ricardo kivédte. Hélder Postiga berúgta, Carragher kísérletét pedig Ricardo hárította. Az utolsó büntetőt Cristiano Ronaldo jobbal félmagasan a kapu bal oldalába rúgta, így Portugália 3–1-re megnyerte a tizenegyespárbajt.

Az angol csapatból a nagy sztárok, Steven Gerard és Frank Lampard hibáztak (a világ második és harmadik legjobb futballistájának választott játékosról van szó!), így aztán Portugália jutott az elődöntőbe. Nagyszerű sorozatot produkált Luiz Felipe Scolari, aki brazil, most pedig portugál kapitányként immár tizenkét vb-mérkőzésen nem talál legyőzőre együttesével.

A brazil szakember igazán nagy csodát az elődöntőben tehet, ha a fináléig vezeti a portugál válogatottat. ---- Percről percre

13. perc: Figo kanyarított középre a jobb szélről egy szabadrúgást követően, beadása azonban átszállt mindenki feje felett, ám Gary Neville lábáról visszapattant a labda a kapu előterébe, ahol Tiago annyira meglepődött, hogy rosszul vette le, s Robinson rávetette magát.
51. perc: Rooney gurított a jobb szélen lendületből érkező Beckham elé, aki nyomban középre emelt volna, Nuno Valente jobb kezében elakadt a labda, az argentin játékvezető sípja azonban néma maradt.
62. perc: Rooneyval szemben szabálytalankodott Ricardo Carvalho a felezővonalnál, és az angol támadó megtaposta. A játékvezető a portugáloknak ítélt szabadrúgást, de a tett színhelyére érkező Cristiano Ronaldo heves reklamálását nehezen tűrő Rooney fellökte ellenfelét, ezért az argentin bíró felmutatta neki a piros lapot.
79. perc: Ashley Cole fejelt a labda mellé, amelyet Miguel a jobb oldalon, a tizenegyesponttal egy magasságban begyűjtött, majd a középen érkező Figót hozta játékba, aki jobbal 16 méterről lágyan kapura csavart, de a jobb oldalra tartó labdát Robinson kiütötte.
83. perc: Lampard 25 méterről, középről végzett el szabadrúgást, laposan meglőtt bombáját Ricardo a jobb alsó saroknál csak középre tudta kiütni, érkezett Lennon, aki tíz méterről ballal a bal alsó sarkot célozta meg, Ricardo azonban visszaért a másik oldalra, és védett.

A meccs embere: Ricardo

Nem sok dolga volt a kilencven, illetve százhúsz perc során a portugál kapusnak, de azt becsülettel megoldotta. A tizenegyespárbajban ugyanakkor nagyot alkotott: rendkívül higgadtan állt a kapuban, nem hagyta magát kizökkenteni, és végül három angol próbálkozó lövését is kivédte, ezzel óriási szerepe van a portugálok továbbjutásában.

A szakértő: Lipcsei Péter

„Unalmas, eseménytelen első félidő, no meg Wayne Rooney kiállítása után azt hittem, Portugália nemcsak fölénybe kerül majd, hanem a rendes játékidőben le is győzi az angolokat. Nos, ez nem sikerült, mégpedig azért nem, mert Sven-Göran Eriksson játékosai rendkívül szervezetten, tudatosan, biztonságra törekedve védekeztek. Szerintem Deco is nagyon hiányzott a portugál csapatból, aki képes a váratlan passzokra, átlövésekre. No de sebaj, a következő meccsen már ott lehet ő is a pályán. A tizenegyespárbajban a jobban összpontosító csapat volt eredményesebb, az angolok érthetően elfáradtak a végére, és ennek tudható be a kiesésük. Most bebizonyosodott, hogy a nagy sztárok is képesek hibázni döntő szituációban.”

Lefújás után

Sven-Göran Eriksson, az angolok szövetségi kapitánya:
„Elégedett lehetek csapatom játékával, úgy érzem, ezzel a teljesítménnyel tovább kellett volna jutnunk. A kiállítás után is voltak lehetőségeink, sajnálom, hogy egyiket sem tudtuk kihasználni. Jó érzésekkel búcsúzom az angol válogatottól.”

Luiz Felipe Scolari, a portugálok szövetségi kapitánya:
„Mindegy, milyen körülmények között voltunk jobbak, a lényeg, hogy továbbjutottunk, a sikert sosem kell megmagyarázni. Az elődöntőben vagyunk, és nem szeretnénk itt megállni.”

Cristiano Ronaldo, a portugálok győztes tizenegyesének végrehajtója:
„Önbizalommal telve futottam neki a labdának, és kellő erővel rúgtam meg. A második félidőben már eléggé elfáradtam, de ha azt vesszük, hogy egy hetet kihagytam, nincs ebben semmi furcsa.” ---- Az 1963 óta működő rockzenekar, a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger is eljött Gelsenkirchenbe szurkolni az angoloknak. A 63 éves rocknagypapának nincs szerencséje, ugyanis ha ő ott van az angolok meccsén, akkor büntetőkkel veszít a csapata: 1998-ban a franciaországi vb-n Argentína ellen is így veszített Anglia, majd 2004-ben az Eb-n szintúgy a negyeddöntőben, ugyancsak Portugália ellen dőlt el így a meccs. Franz Beckenbauer újdonsült nejével és Sepp Blatterrel együtt ült a díszpáholy közepén. Boris Becker, a németek egykori teniszkirálya Reiner Calmunddal, a Bayer Leverkusen egykori főnökével diskurált. Boris Becker szőkére festett haja elegánsan hátra volt nyalva, ha nem látták Herr Calmund hózentrogerjét, ne bánkódjanak.

Olaf Thon, a Schalke egykori legendája nem ült messze Kevin Kuranyitól, a gelsenkircheniek mai csatárától: a németek vb-keretéből kimaradó csatár egykori stuttgarti barátjáért, Fernando Meiráért jött szorítani. Victoria Beckham Ashley Cole és Wayne Rooney kedvese között foglalt helyet.

Bundesliga-klubelnökök, televíziós műsorvezetők töltötték meg a díszpáholyt – nem csoda, hogy az elitnek fenntartott terület határát jelző kordonnál mobiltelefonokkal, kisebb fényképezőgépekkel csaknem annyian fotóztak, mint a hivatásosok lent, a pálya szélén.

A tizenegyespárbaj végén Victoria Beckhamet átölelte a többi játékos barátnője, felesége, a lányok-asszonyok egymást vigasztalták – ekkor már Franz Beckenbauer régen a helikopterén ült, és repült Frankfurt felé, hogy megnézze a brazil–francia negyeddöntőt.