„Még hogy könnyű lett volna?! Próbáljanak meg egyszer védekezni Ovecskin, Kovaljov vagy Kovalcsuk ellen… Két és fél harmadon át elhagytuk a gatyánkat, úgy küzdöttünk, hogy aztán az utolsó tíz percben már kényelmesen hátradőlhessenek a szurkolóink” – mondta péntekről szombatra virradó éjjel a vegyes zónában Toni Lydman, a Buffalo Sabres finn hátvédje. Mindenesetre Erkka Westerlund szövetségi kapitány gárdája 4–0-ra ledarálta a jóval esélyesebb oroszokat, és első aranyérmét nyerheti vasárnap az olimpiák történetében. Ha legyőzi az örök vetélytárs svédeket…
Reuters
Jevgenyij Nabokov, az orosz válogatott kapusa hiába vágódott el a jégen, Saku Koivu (fehérben) botjáról a kapujába repült a korong
Reuters
Jevgenyij Nabokov, az orosz válogatott kapusa hiába vágódott el a jégen, Saku Koivu (fehérben) botjáról a kapujába repült a korong
Vjacseszlav Fetyiszov már tudta, hogy nagy a baj. A kétszeres olimpiai bajnok orosz hokilegenda, hazája sportminisztere a második harmadot követő szünetben, 0–3-as állásnál falfehéren nyilatkozott az egyik orosz tévécsatorna kamerája előtt: „Egyelőre semmi sem sikerül, a finnek megfojtanak bennünket bátor ütközéseikkel, nem is tudunk helyzetbe kerülni, Nabokov pedig éppen a legfontosabb meccsünkön halványabb a szokottnál. Persze nem adjuk fel” – mondta kötelességszerűen, elvégre egy sportminiszter mégsem dobhatja be a törülközőt…
Unalmas lett az utolsó tíz perc
Nem úgy, mint a csapat. Amikor az 50. percben egy tipikusan orosz kontra fut végig a jégen – azzal a különbséggel, hogy Ville Peltonen és Olli Jokinen vezeti… –, és Jokinen, a Florida Panthers csapatkapitánya a jobb kapuvas tövétől bepofozza a korongot Nabokov hálójába, érdemben befejeződik a meccs. Ezt két mozzanat is jelzi. Előbb Pavel Dacjuk, a Detroit Red Wings centere tisztára játssza Alekszandr Ovecskint, de a kölyök zseni olyat tesz, amit talán még sohasem: elüt a pakk fölött… Majd Dariusz Kaszparaitisz kakaskodni kezd, öt percre leültetik, s ebbe az öt percbe kétpercnyi kettős emberhátrány is szorul. A finnek csak passzolgatják körbe-körbe a korongot, ölik az időt, ahelyett, hogy újabb gólt ütnének…
A meccs egyik hőse a HC Lugano csatára, a 32 éves Ville Peltonen, aki góllal és gólpasszal teszi még emlékezetesebbé már eddig is pazar olimpiáját. „A játékok előtt nem sokan adtak esélyt Finnországnak, főleg azok után, hogy elveszítettük két klassziskapusunkat, Miikka Kiprusoffot és Kari Lehtonent. Hál’ Istennek találtunk helyette egy harmadikat, Antero Niittymäkit. De ennél is fontosabb, hogy magunkévá tettük Westerlund edző csapatkoncepcióját” – mondta Peltonen, akinek könnyen újraéledhet NHL-es karrierje torinói remeklése nyomán. De térjünk vissza Lydmanhoz, a második finn gól szerzőjéhez.
„Láttam Makszim szemében a tanácstalanságot” – magyarázta mosolyogva a buffalói bekk klubtársáról, Afinogenovról, akivel egyébként a lefújást követő kézfogásnál barátilag össze is ölelkeztek. – A csatáraink valóságos hálócsapdát alakítottak ki az oroszok körül, akik egyszer sem tudtak igazán lendületbe jönni, nem érvényesült erősségük, a gyors kontra. Újabb meg újabb tiszteletkörökre kényszerültek, sokszor kénytelenek voltak kivezetni a korongot a védőharmadunkból, hogy elölről kezdjék a támadást.” S ha mégis sikerült kapura lőniük, ott volt Antero Niittymäki, a Finn Fal. A Philadelphia tartalék kapusa negyedik shutoutját jegyezte, a finnek hét meccsen öt gólt kaptak, ami szinte felfoghatatlan teljesítmény. Főleg, hogy a földkerekség legerősebb válogatottjaival találkoztak…
A torna pontlistáját Saku Koivu, a Montreal és a válogatott csapatkapitánya vezeti három találatával és nyolc gólpasszával. A Québecben és Suomiban legendákba foglalt center orvosilag már nincs is köztünk – öt évvel ezelőtt rákbetegséget kapott, de kigyógyult a kórból – ehhez képest élénkebb a jégen, mint valaha. „Nem is emlékszem, hogy elkövettünk volna komolyabb hibát ezen az olimpián – tűnődött el a 31 éves, az óriások között a maga 177 centijével törpének tűnő játékmester. – Olyan fegyelmezetten hokizunk, hogy nekem például belefájdult a fejem a heves összpontosításba…” Ez talán költői túlzás, az a tény viszont, hogy a finnek pontveszteség nélkül száguldottak át az eddigi hét meccsükön, határozottan azt mutatja: csúcsformában vannak. Mint például az együttes egyik legrutinosabb tagja, minden idők (Jari Kurrival holtversenyben) legnagyszerűbb finn hokisa, Teemu Selänne, aki a pontlista második helyén áll centere, Koivu mögött.
Selänne otthagyta a fogát
Selänne – a finn újságíróknak csak Tim – mintha visszapörgette volna tíz évvel az idő kerekét. Most újra ő a Finn Villanás, az NHL és a finn országutak leggyorsabb ámokfutója. A zavarba ejtően jóképű anaheimi hokist 2004-ben megválasztották a legsármosabb finn férfinak, s csak kevéssé csökkentette büszkeségét, hogy ugyanabban az évben 40 ezer eurónyi büntetést kellett fizetni hazájában gyorshajtásért… Előfordulhat, hogy Selänne vonzereje valamelyest csorbát szenved Torinóban, ugyanis az Egyesült Államok elleni mérkőzésen kiverték két metszőfogát. Őt azonban mindez legkevésbé sem zavarja, egy jégkorongozó nem is igazi hokis, ha megvan mind a harminckét foga…