Hogy milyen volt 2005? Sikeres, netán sikertelen? Az attól függ, melyik sportágat nézzük. Sorozatunkban 22 sportág kerül górcső alá, amely során megválasztjuk az év legjobbját (legjobbjait) és bemutatjuk az év képét is. A mai kínálat: vívás és öttusa
Mirkó István
A páston szemtôl szemben állnak a vívók, olykor mégis hátba szúrják egymást
Mirkó István
A páston szemtôl szemben állnak a vívók, olykor mégis hátba szúrják egymást
A tavalyihoz képest – az athéni olimpián egy arany és két ezüst volt a termés – gyengébb évet zárt a magyar vívás, hiszen a különböző korosztályok világversenyein (Eb, vb) egyetlen aranyérmet sem sikerült szereznünk. Pedig kétszer hazai pályán, pontosabban hazai páston indulhattak harcba a versenyzőink, ám a zalaegerszegi felnőtt és a tapolcai junior Eb-n sem csendült fel a Himnusz.
A részletes elemzést az adott verseny után elvégeztük – és nyilván a szakemberek is megtették –, így csak egy-két szembetűnő momentumot emelünk ki az évből. Mivel az idén nem rendeztek olimpiát, a felnőtteknél a lipcsei világbajnokság volt a legrangosabb esemény, amelyen három érmet szerzett a küldöttség (2002-ben négyet, benne egy arannyal; 2003-ban is négyet, de már arany nélkül). Már ez is jelzi a tendenciát, de még elszomorítóbb a kép, ha azt elemezzük: hány versenyző jutott érem közelébe, vagyis verekedte be magát a nyolc közé. A bronzérmet szerző Knapek Edinán kívül csupán hárman, Nemcsik Zsolt, Kovács Iván és Hormay Adrien. Huszonnégyből négy…
A legfájdalmasabb a férfi kardcsapat kudarca, a tizedik hely. Ilyen mélyen még sosem volt ez a szakág. A spanyolokat az új összetételű válogatottnak is meg kellett volna vernie. Dicséretet érdemel viszont a bronzérmes női kardcsapat, de még inkább a megfiatalított női párbajtőrcsapat, amely új összetételben is képes volt ezüstérmet szerezni.
A eredmények mellett szólni kell még valamiről: a hazai versenyek légköréről. Aki nézőként részese volt a júniusi országos bajnokságnak, csak kapkodta a fejét. A Nemzeti Sportcsarnokban röpködtek a nyomdafestéket nem tűrő kifejezések, a versenyzők csapkodták a fegyverüket, a sisakjukat, rugdostak mindent, amit értek, és már a fiatalok is hisztiztek, ha kellett, ha nem. Megtehették, mert nem volt, aki figyelmeztesse, megbüntesse őket. A záró napon ki is tört a botrány: a férfi tőrcsapatok döntőjében a páston az MTK nyert a Csata DSE ellen, ám az MTK csapatát kizárták, mivel a befejező ember, Huszka Zsombor eldobta a sisakját. A fegyelmi tárgyaláson azonban viszszaállították a páston elért eredményt…
Az új esztendő küszöbén csak azért idéztük fel újból a negatív jelenségeket, hogy legyen miből tanulni, hogy a jövőben ne forduljanak elő a sporthoz méltatlan cselekedetek.
Az év legjobbja: Knapek Edina
Az év
– …sikere? – Az újabb világbajnoki bronzérmem.
– …kudarca? – A csapatban elért eredmények. Az Európa-bajnoki nyolcadik és a világbajnoki negyedik helynél többet vártunk magunktól.
– …asszója? – Az egyiptomi Világkupa-verseny döntője, amelyet Mohamed Aidával vívtam, és sikerült nyernem. Aidát nagyon ritkán győztem le eddig, Világkupán pedig még sohasem.
– …megható vagy vicces pillanata? – Vicces nem jut az eszembe. Megható pedig az említett egyiptomi verseny volt, amikor nekem szólt a Himnusz. Ilyen korábban nem fordult elő, ugyanis ez volt az első felnőtt Világkupa-győzelmem.
– …döntő pillanata? – A lipcsei vébén kettő is volt. Az egyik a Carolin Neckermann elleni asszóban, amikor a német lány hét kettes vezetése után tudtam fordítani és nyerni. A másik pedig a nyolc közé jutásért, amikor Szvetlana Bojko két tussal vezetett ellenem, majd az utolsó két másodpercben egyenlítettem és győztem.
– …magyar felfedezettje? – Kreiss Fanni. Nagyon tehetséges kislány, nála jó kezekben van a tőr.
– …legjobb külföldi versenyzője? – Sztanyiszlav Pozdnyakov és Valentina Vezzali. Az orosz kardozó csodát művelt a csapatdöntőben, Vezzali pedig négy hónappal a szülése után lett ismét világbajnok.
– …csapata? – A magyar női párbajtőr-válogatott. A vébéezüst nagyon szép eredmény a lányoktól!