Sziklának Sydney a csúcs

- Igen, nagyon népszerű vagyok a hazámban, de nálunk ez így működik. Az eredményeimmel talán rá is szolgáltam - vallja be az önbizalomhiányban kétségkívül nem szenvedő, ám nagyképűnek semmiképp sem nevezhető Yerlikaya. - Nálunk hosszú évtizedekig a birkózás volt az első számú nemzeti sport, csak az utóbbi időben szorította a foci a második helyre. Amikor olimpiai bajnok lettem, az állam szépen gondoskodott rólam, autó, ház, miegyéb. Isztambulban egyébként a Gaziosmanpasa nevű kerületben sportkomplexumot neveztek el rólam, a nevemet viseli egy széles sugárút is, a falut, ahol felnőttem Sivas város közelében pedig ma már úgy nevezik, Yerlikaya köyü, vagyis Yerlikaya faluja.

- Ha jól tudom, a vezetéknevének is van jelentése.
- Igen, a yerli annyit jelent törökül, hogy helyi, helybéli, a kaya pedig szikla.
- Nomen est omen, ön tényleg meglehetősen sziklaszerű…
- Édesapámtól örököltem, ő is birkózó volt, de engem inkább a bátyám, Mutallip inspirált jobban, aki kadett világ- és Európa-bajnok volt, szép jövő előtt állt, de később inkább az én pályámat egyengette.

- Pályája során tizenegy aranyat gyűjtött világversenyeken, mindent megnyert már. Mi az, ami még motiválja?
- Imádok birkózni, a sikereimmel pedig örömet szerzek a népemnek. Amíg sikeres vagyok, folytatom, Pekingig mindenképp. Egyébként még csak huszonkilenc múltam, talán csak azért számítok nagy öregnek, mert régóta ott vagyok a csúcson. Az első vébéaranyamat tizenhét évesen nyertem meg.
- Önről nekünk, magyaroknak a sydneyi olimpia döntője jut eszünkbe, amikor Bárdosi Sándor kishíján betusolta, több másodpercig a hátán vergődött. Hogyan emlékszik vissza az esetre?
- Tus az, amit a bíró megítél. Tény, Bárdosinak volt esélye a győzelemre, de kiszabadultam, és aztán én nyertem meg az aranyérmet, remélem, senki nem hiszi, hogy érdemtelenül. Egyébként azóta is jóban vagyunk, Bárdosi nagyon közvetlen, barátságos srác. Az biztos, a sydneyi aranyamat tartom pályám legnagyobb sikerének. Én vittem a megnyitón a török zászlót, nagy volt rajtam a nyomás, egy pillanatban közel voltam a vereséghez, mégis sikerült.

- A mostani edzésen a tréning második felénél otthagyta a társaságot, és focizott inkább.
- Imádom a focit, a Fenerbahcének szurkolok, nemzetközi szinten pedig Roberto Carlos a kedvencem. Komolyra fordítva, az évek során rájöttem, hogy nincs szükségem ennyi birkózásra, robotolásra, inkább focival, teniszszel, úszással színesítem a skálát.
- A budapesti világbajnokságon láthatjuk majd?
- Persze, most is arra készülök. Az idei Eb-n jól ment, a vébén is az aranyat szeretném megnyerni.

- Mit szól az állandó szabálymódosításokhoz?
- Nekem igazából mindegy. Vagyok annyira jó birkózó, hogy bármilyen szabályok között a csúcsot célozzam meg.
Mit is tehetnénk hozzá?
Tényleg nem szenved önbizalomhiányban. Persze aki két olimpiai, két világ- és hét Eb-aranynál tart… ---- Világsztárokkal népesült be a tatai edzőtábor birkózócsarnoka. Az egyik szőnyegen a 2003-as, belgrádi Eb nehézsúlyú döntőjének visszavágója: Deák Bárdos Mihály és régi ismerőse, a finn Juha Ahokas gyűrik egymást (nem kímélik egymást még edzésen sem: hol Ahokas orra vérzik, hol Deák Bárdos sántikál), a másik szőnyegen az idei várnai Eb-döntő revansa, a török Yerlikaya és a svéd Lidberg (no nem a világ- és Európa-bajnok Martin, hanem az öccse Jimmy), aztán itt van még a tavalyi 55 kilós Európa-bajnok Bayram Özdemir, a szintén világ- és kontinensbajnok Nazmi Avluca, a két nehézsúlyú, Fatih Bakir (őt verte meg Deák Bárdos a 2001-es isztambuli Eb-döntőben) és Yekta Yilmaz.
Szóval török, finn és svéd világnagyságok.

A közös edzés csúcspontja a nemzetek közötti focimeccs az edzés után, levezetésként. Nos, büszkén jelenthetjük, ha "igazi" labdarúgóink nem is jeleskednek nemzetközi téren, birkózóválogatottunk szoros csatában, Deák Bárdos és Oláh góljaival 2-1-re legyőzte a török birkózókat, a finneket pedig magabiztosan, 3-0-ra múlta felül, állítólag Virág Lajos bombagólja volt a legszebb. "Yerlikaya és a masszőr a törökök legjobbja, Bakir jó védő, Yilmaz pedig általában véd - avat be minket a focititkokba a magyar birkózó-focisták vezéregyénisége, Deák Bárdos Mihály. - Yerlikayával csak az a baj, hogy nem szeret passzolni, de nekünk így a jó, legalább megvertük őket." ---- "Nagyon közel voltam Yerlikaya legyőzéséhez a sydneyi döntőben, hajszálon múlt az aranyérem.

A tusgyőzelmet meg lehetett volna adni, de talán nem volt teljesen egyértelmű - így Bárdosi Sándor, a sydneyi olimpia ezüstérmese. - Ô már azóta a kilencvenhat kilóba erősödött be, két számmal nagyobb mint én, így revansra nem kerülhet sor világversenyeken. Mindenestere elismerem, hogy Hamza a világ legjobb birkózóinak egyike.

Jó, hogy itt vannak a törökök, finnek, svédek, nemzetközi klasszisok ellen jobban fel tudunk készülni a budapesti vébére."