A német válogatott játéka nem volt feltétlenül meggyőző, ugyanakkor az a saját szempontjából reményt keltő, hogy a horvátok után újabb erős európai középcsapatot vert meg ebben az esztendőben.
Németország–Belgium 3–0 (1–0)
Kevin Kuranyi (balra) szerezte a német válogatott elsô gólját a Belgium elleni, kölni összecsapáson
Vegyes érzésekkel várhatta a Belgium elleni barátságos mérkőzést Rudi Völler, a német válogatott csapatfőnöke. Tudta, hogy az idei második tesztmérkőzésen nem számíthat talán legjobb csatárára, a két évvel ezelőtti világbajnokságon öt fejes gólt szerző Miroslav Kloséra, ugyanakkor az előzetes jóslatokkal ellentétben az Eb-szereplésétől nem feltétlenül kell eltekintenie. A részleges térdszalagszakadást szenvedő támadó máris megkezdte a rehabilitációs kezeléseket, és még az idei bajnokságban szeretne pályára lépni. "Amikor megtudtam, milyen sérülést szenvedtem, nagyon csalódott voltam. De ez már a múlté, most minden erőmmel arra összpontosítok, hogy az utolsó Bundesliga-mérkőzéseken szóhoz juthassak, és segíteni tudjak a Kaiserslauternnek kiharcolni a bentmaradást. Természetesen az Európa-bajnokság is a szemem előtt lebeg, de egyelőre az FCK a legfontosabb" – mondta Miroslav Klose. A csatárnak tíz napig kell gipszet hordania, és az orvosok szerint öt-hat hétig kell pihennie. Az Eb rajtjáig pedig csaknem kétszer ennyi idő van még hátra. Persze, ez az ideális eset, ha ennél hosszabb ideig tart a gyógyulási folyamat, Völlernek új csatárkettős után kell néznie (az első számú duó alighanem a Kuranyi, Klose páros lenne), és a kísérletezésre tökéletesnek tűnt a Belgium elleni ütközet. Ezúttal a bochumi Paul Freier volt Kuranyi ékpárja, de eleinte nem rájuk figyelt a 2006-os világbajnokságra máris készen álló kölni stadion 46 ezer nézője. Először is Mbo Mpenza szinte azonnal a frászt hozta rájuk, hiszen mindjárt a találkozó elején alig csúsztatta mellé Dheedene bedobását, majd jöttek a német középpályások és védők magánszámai. Indítás gyanánt Frings ágyúzott kapura úgy húsz méterről, Herpoel azonban szögletre tenyerelte a léc alá tartó labdát. Az esetet követő Schneider-sarokrúgásra Wörns érkezett a legjobb ütemben, fejelt is, azonban a labda a gólvonalon álló Mpenza testéről kivágódott a labda. Röviddel később pedig megkezdte munkáját a Nationalelf újdonsült csatárkettőse. Kuranyi például kétszer is szögletet követően jutott ígéretes lehetőséghez, azonban előbb fejjel, majd lábbal vétette el Herpoel ketrecét. Freier gólhelyzetig nem jutott, helyesebben nem juthatott – legalábbis a játékvezető szerint. Wegereef ugyanis úgy ítélte meg, Kompany faultolta a több jó cselt is bemutató támadót, és szabadrúgást ítélt a tizenhatos vonaláról. Ez ilyen szinten fél gólt érő lehetőség volt, csakhogy Michael Ballack könnyedén eltékozolta a a lehetőséget, midőn erőből, ész nélkül a sorfalba bombázta a labdát. Már úgy tűnt, gól nélkül ér véget az első félidő, amikor az oly’ gyakran rá jellemző módon megszerezte a vezetést a hazai együttes. A 45. percben Schneider balról ívelt középre szögletből, Wörns csúsztatott, a labda pedig Kuranyi testéről a hálóba került. Mit is mondott Völler kapitány a találkozó előtt az idén szinte gólképtelen támadóról? "Jobb, ha az ember nem is beszél vele a sorozatáról. Van ennél egyszerűbb, banális megoldás. Bele kell robogni a szerencsébe. Minél korábban, annál jobb." Kuranyi a lehető legkorábban, szó szerint ezt tette… A negyedórás pauzát követően Schneider alig mellé szálló szabadrúgása vezette be a folytatást, majd a harmadik német szabadrúgás-specialista, Hamann bebizonyította, hiba volt, hogy az előző két esetben nem ő állhatott a labda mögé. A Liverpool középpályása 25 méterről bombázott a jobb alsó sarokba. Hogy közben a belga kapus a sorfalat állítgatta, és a labda elől kétségbeesetten elugró Wegereef is elsősorban azzal törődött? Fogjuk a hazai pálya előnyére, hogy az érintettek szemet hunytak felette. Ezt követően is folytatódott a német offenzíva, és Völler kapitánynak újabb óhaja teljesült: mindenki meg akarta mutatni, hogy ott a helye a portugáliai Európa-bajnokságon. A csereként beálló Neuville például egészen ziccerig küzdötte magát, emelt is, csakhogy a másik csere, Lemmens amolyan kézilabdakapus módjára lekapta a labdát. A hátralévő idő már inkább hasonlított edzőmérkőzésre, Rudi Völler és belga kollégája, Aimé Anthuenis is sorozatos cserékkel kavarta meg csapata sorait, és a változások inkább a Nationalelfet lendítették előre. Jellemző, hogy a meccs utolsó, harmadik gólja előtt egy csere, Neuville adta a gólpasszt, az ő íveléséből Ballack csúsztatott fejessel állította be a 3–0-s végeredményt. A német válogatott játéka nem volt feltétlenül meggyőző, ugyanakkor az a saját szempontjából reményt keltő, hogy a horvátok után újabb erős európai középcsapatot vert meg ebben az esztendőben.