A kulisszák mögé pillantani mindig ez a legérdekesebb. A Nemzeti Sport olvasói most Baumgartner Zsolt, az első magyar Formula1-es pilóta szemszögéből láthatják a világ egyik legdrágább, legcsillogóbb és leggyorsabb cirkuszát.
"Reggel kilenc óra – csapatmegbeszélés.Minden napunk ezzel kezdődik, összejönnek a mérnökök – az autó minden részének külön felelőse van –, és elmondják, az időjárás függvényében mit változtattak az autón. Megmondják, mire kell figyelni a szabadedzéseken, hogy milyen megoldásokat próbáljunk ki. Egy laikus számára talán érthetetlenek lennének az efféle mondatok »Próbáld ki a hármas pozíciójú beállítást a kipörgésgátlón!«, de mi tudjuk, azért van szükség erre, hogy a versenybeállítást még jobban kidolgozhassák. A szabadedzések viszonylag simán mennek, magunkhoz képest viszonylag jók a köridőink, csak azt sajnálom, hogy a leggyorsabb körömben el kell vennem a gázt, mert Schumi pont előttem pördül meg, nagy a füst és nem látom, merre fog visszajönni a pályára. Na, mindegy, úgysem ez számít! Meg a tank is jóformán üres, az időmérésen viszont lesz benne üzemanyag. Az időmérés előtt még összefutunk Kliennel a boxutcában, beszédbe elegyedünk, mondja, hogy tetszik neki a Jaguar, és azt is hozzáteszi: Webber iszonyatosan gyors a kocsival. Pedig akkor még fogalma sincs arról, hogy mi történik majd a délutáni időmérésen. Érdekes, a fiatalok, de úgy is mondhatnám, az újoncok jobban összetartanak. Persze, az is igaz, hogy a különböző sorozatokból már évek óta ismerjük egymást.Barrichello a brazilokkal haverkodik, ők nagyon összetartó kis csapat, én sokszor beszélgetek Brunival, Pantanóval, Kliennel vagy éppen Fisichellával. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy rohangálunk egymás boxába beszélgetni, hiszen nem ez a dolgunk. Időmérő edzés. Az első kör nem számít igazán, de tapasztalatszerzésre az is jó. Sajnos az autóm elég instabil, de nemcsak az enyém, hanem a csapattársamé és a jordaneseké is. Ennek az lehet az oka, hogy nincs olyan tökéletes sasszénk, mint az élcsapatoknak, és nem is teszteltünk annyit, mint a többiek. Az autó azonban fokozatosan fejlődik, jó bizonyíték erre, hogy megint sikerült megelőznünk az egyik Jordant. De ez már a rajtsorrendről döntő edzésen történt. A két tréning közötti néhány perces szünetben változtattunk néhány apróságot az autón, kereket cseréltünk és tankoltunk. Körülbelül 54-55 kilónyi üzemanyaggal mentem, Bruni körülbelül tízzel kevesebbel, mert ő a taktika szerint két körrel előttem megy majd a boxba.A pálya első két szektorában nincs gond, a harmadikban azonban elkövetek egy nagy hibát. A pálya tapadása megváltozott az előző menethez képest, hirtelen azt érzem, hogy megcsúszik az autó hátulja. Nem volt veszélyes helyzet, az évek során megtanulja az ember korrigálni ezeket a hibákat, de azért jó néhány tizedmásodpercet veszítek. Délután a szokásos interjúk következnek, meg a csapaton belül értékelés, amelynek során mi is elmondjuk a problémáinkat. Általában hasonló a véleményünk Brunival, hiszen az autóink is majdnem egyformák. Mindketten ugyanazon a ponton csúsztunk meg, mindketten ugyanazokra a dolgokra panaszkodunk. A 16-17. helyezéssel elégedettek vagyunk, de tudjuk, vigyázni kell a rajtnál. Este is az jár a fejemben, hogy túl kell élni az első két kanyart. És ez nem lesz könnyű, tekintve, hogy a köztudomású kamikaze stílusú Szato, a rendkívüli módon siető Alonso és a Formula–3000-ben bármikor bárkibe beleszáguldó Pantano lesz körülöttem a rajt után. Az olasszal egyébként nagyon jóban vagyok, de emiatt biztosan nem lesz tekintettel rám a pályán. Szóval, ha a rajtot túlélem, és jó tempót sikerül sikerül felvenni, akkor már csak célba kell juttatni a kocsit. Mert ez az elsődleges feladat."
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik