A spanyolok uralják az UEFA-kupát

Igaz, Olaszország, Törökország és Franciaország együtt semmiképpen sem tudta volna folytatni a nagy menetelést, hiszen akadt egy olasz–török (Parma–Genclerbirligi), illetve egy olasz–francia (Inter–Sochaux) párharc is. Akárhogy is, az olaszok most már csak két klubban (Inter, Roma) bízhatnak, a törökök közül pedig csak a már említett Genclerbirligi maradt talpon, miközben a franciák mindössze a szintén említett Sochaux-t veszítették el.
A spanyol armada előretörése korántsem újkeletű, az ibériai ország egyesületei a 2000–2001-es szezonban is négy képviselővel voltak jelen a nyolcaddöntőben. Akkor a Barcelona, Rayo Vallecano, Celta Vigo, Alavés kvartettből az utóbbi húzta a legtovább, a vitoriaiak csak a döntőben kaptak ki emlékezetes csatában 5–4-re a Liverpooltól. Itt érdemes megemlíteni, hogy a torna tavaly is ibériai fölényt hozott, az elődöntőben ugyanis Portugália képviseltette magát két gárdával, ráadásul ha a későbbi győztes Porto mellett a Boavista is bejutott volna a döntőbe, a kupa történetében először rendeztek volna városi finálét.
De nézzük tételesen, miként jutottak tovább a spanyol csapatok! A legkönynyebb helyzetben a Mallorca volt, amely a Primera Divisiónban ugyan nem brillírozik, de az első mérkőzésen úgy megverte idegenben a Szpartak Moszkvát (3–0), hogy a visszavágón Luis Aragonés mester gyakorlatilag a tartalékokat küldte harcba. "Úgy tűnt, mintha az ellenfél nyerte volna meg az első mérkőzést, annyira nyugodtan játszott. Szerencsére a továbbjutásunk nem forgott veszélyben" – nyugtázta Aragonés, azt követően, hogy a Son Moixban a moszkvaiak győztek 1–0-ra.
A Barcelonának sem okozott gondot a Bröndby kiejtése, a koppenhágai egygólos győzelem után Frank Rijkaard fiai 2–1-re diadalmaskodtak a Camp Nouban. A holland szakvezető semmit sem bízott a véletlenre, és a legjobb öszszeállításában küldte pályára az övéit, akik az első félidőben végképp szertefoszlatták a dánok reményeit: Luis García Saviola passzából, Cocu pedig Van Bronckhorst szögletét követően volt eredményes. "Nem vagyok megelégedve a játékunkkal, ma olyan Barcát láttam, amely ugyan meg tudta nyerni a mérkőzést, de amelyben nem volt meg az a tűz, ami a spanyol bajnokikon jellemzi a játékát" – nyilatkozta Michael Laudrup, a Bröndby edzője, a katalánok egykori játékosa.
Az igazi nagy falat a valenciai tartományból érkezőknek jutott, végül mind a Valencia, mind a Villarreal nagyszerűen teljesítette feladatát. Előbbi 3–2-es győzelmet követően utazott a török bajnokaspiráns Besiktas otthonába, de az Inönü-stadion poklában inkább a több mint 30 ezer hazai drukker, valamint a "fekete sasoknak" becézett társulat égett meg. A Turia-partiak ugyan nem játszottak szemet gyönyörködtetően, de magabiztosak voltak a kapu előtt, és mindkét félidő 11. percében betaláltak. "Nem törtünk össze az elmúlt hetek rosszabb eredményei miatt. Bátran, de nem vakmerően játszottunk" – értékelt Rafa Benítez, a Valencia edzője.
A Villarreal, ha lehet, még könnyebben vette az akadályt szintén török ellenfelével, a Galatasarayjal szemben. A közelmúltban edzőváltáson átesett spanyolok három, válasz nélküli góllal mosták le a pályáról a szebb napokat megélt bordó-sárgákat, akiknél szintén trénercsere várható, Fatih Terim mester ugyanis kijelentette, isztambuli visszatérése után beadja a lemondását.
A francia csapatok közül a kiesett Sochaux-nak sem kell szégyenkeznie, hiszen a sokkal esélyesebbnek tartott Internazionale végül csak idegenben szerzett gólokkal jutott tovább. A milánói visszavágón nem rezdültek meg a hálók, így a legemlékezetesebb momentum az volt, amikor a 86. percben a játékvezető könyöklésért kiállította Christian Vierit a hazaiak közül. A Sochaux teljesítményét az Inter edzője, Alberto Zaccheroni nyilatkozata tükrözi híven: "Azért is elégedett lehetek, mert nem kaptunk gólt, még akkor sem, amikor a franciák az utolsó percekben mindent egy lapra téve rohamoztak. Olyan Intert láttam, amely képes volt szenvedni a sikerért."
A három továbbjutó francia klub közül csak a Bordeaux tett ki igazán magáért, a hazai bajnokságban az idén nem igazán villogó Garonne-partiak az 1–0-s lengyelországi győzelem után kiütötték a Groclin Grodzisket, miközben az Auxerre csak egy góllal – igaz, azt idegenben szerezve – bizonyult jobbnak a Panathinaikosznál, míg a Marseille a Sochaux-hoz hasonlóan idegenben játszott gól nélküli döntetlent. Az már más kérdés, hogy José Anigo tanítványainak ennyi is elegendő volt az ukrán Dnipro ellenében. "Úgy érzem, becsülettel elvégeztük a munkánkat, csapatom minden tagjának gratulálok. Látom, van még élet a fiúkban, ez pedig a csaknem két hónapos közös munkánk gyümölcse. Az utóbbi hat találkozónkon veretlenek maradtunk" – fogalmazott a csapat élére január közepén kinevezett Anigo, míg az Auxerre-t gardírozó Guy Roux a következőket mondta: "Nem sikerült tökéletesen kiismerni a Panathinaikoszt, amely jelentős problémákat okozott nekünk. A görögök sokkal jobbak voltak. Ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy az a csapat jut tovább, amely először betalál az ellenfél hálójába, és szerencsére mi voltunk hamarabb eredményesek."

Véget ért Kezsman európai gólcsendje
A Bordeaux jöhetett volna a Debrecennek
Más ez a mezőny

NSO-összeállítás:UEFA-kupa 2004-2005