A liga a kötelező, a BL a kűr

A Bayern München újra bajnok lesz.
A Kicker című sportmagazin idénybeharangozó különszámában különösebb ha és akkor helyett egyértelműen kijelentette: akik trónfosztást várnak a 2003–2004-es bajnokságban, hiába reménykednek. És nehéz lenne vitába szállni a tekintélyes lappal…
A Bayern az előző idényben kiemelkedett a mezőnyből, 16 pontot vert üldözőire, a bajnoki cím mellett a Német Kupát is megnyerte, úgy tűnt, külön klasszist képvisel. Az idén elsősorban a mezőnyön múlik, hogy megismétlődik-e a történelem, a Bayern, ha engedik, biztosan képes reprodukálni a legutóbbi évadban történteket. A sikercsapat magja ugyanis együtt maradt, a távozók helyére pedig olyanok érkeztek (illetve Roy Makaay személyében érkezhetnek), akik akár rövid távon is kulcsemberré léphetnek elő.
A Manchester Cityhez igazoló Michael Tarnat helyére Tobias Rau jött (az ő szerződtetése már Tarnat klubcseréje előtt tudott volt), aki Rudi Völler válogatottjában pillanatnyilag biztosabb tagnak tűnik, mint a Bayern kezdőcsapatában. Utóbbiban a világ- és Európa-bajnok Bixente Lizarazutól kellene elvennie a balhátvéd posztját. A hátsó sorokból kivált a kevés játéklehetőséget kapó Niko Kovac (visszatért egykori csapatába, a Herthába), az ő utóda Martin Demichelis lesz, aki minden bizonnyal helyet kap a kezdő tizenegyben. A River Plate-től vett 23 éves argentin bekket stílusa, eleganciája miatt már most Franz Beckenbauerhez hasonlítják, ami nem feltétlenül rossz ajánlólevél. És tétmérkőzést még nem is játszott a bajoroknál…

A keret ráadásul nagyon bő, 27 játékosnak van profiszerződése, közülük – kilenc ország színeiben – tizenheten válogatottak, azaz a terhelésre az idén nem lehet panasz. De Ottmar Hitzfeld vezetőedző éppen az ilyen helyzetek kezelésére találta ki a játékosok folyamatos cserélgetésére alapuló, rotációs szisztémaként híressé vált rendszerét. Az előző szezonban erre nem igazán volt szükség, a Bayern nagyon gyorsan, már az első csoportkör után elbúcsúzott a Bajnokok Ligájától, így minden erejét a hazai porond letarolására összpontosíthatta, most viszont jöhet a többfrontos harc. "Alighanem az egész mezőny boldog lesz, amikor a következő idényől ismét ott lehetünk a Bajnokok Ligájában is” – mondta a tavaszi demoralizáló menetelést követően Oliver Kahn kapus. Tegyük hozzá: a Bayern is boldog lesz, ha az elitligában tovább marad talpon, mint legutóbb! Igaz, a vezetők – Franz Beckenbauer klubelnök, Karl-Heinz Rummenigge, a Bayernt működtető gazdasági társaság első embere, valamint Uli Hoeness menedzser – rendre azt hangsúlyozzák, a bajnokság a legfontosabb, azt kötelező megnyerni, és csak azután jön a Bajnokok Ligája.
És hogy kik játszhatják a főszerepet a nagy menetelésben? Hitzfeld kijelenette, Kahnon és az év labdarúgójának megválasztott Michael Ballackon kívül senkinek sincsen bérelt helye. Minden posztra legalább ketten pályáznak, a legnagyobb harc talán a védelemben várható a csapatba kerülésért. Talán a jobbhátvéd Willy Sagnol helye tűnik a legbiztosabbnak, középen például a Thomas Linke, Sammy Kuffour, Robert Kovac, Demichelis négyesből bármelyik formációt is választja ki Hitzfeld, nagyot nem tévedhet. A középpályán, ha lehet, még inkább a bőség zavarával szembesülhet a tréner. Ballack ugyebár kiemelt státust élvez, kell a védekezéshez is értő futballista (Jeremies, esetleg Hargreaves), a fennmaradó két helyre pedig Deisler, Szalihamidzsics, Zé Roberto és Scholl is benyújtotta igényét, a háttérben pedig ott vannak még a fiatalok is, élükön az előző idényben feltűnő Schweinsteigerrel. Talán a csatársorban a leginkább egyértelmű a helyzet, az Elber, Pizarro, Santa Cruz trióból – ez tekinthető erősorrendnek is – kettőnek jut hely az együttesben. Akkor, ha Roy Makaayt nem sikerül megszerezni…