Jól igazolt a McLaren-istálló

Räikkönen dobogós helyezéssel mutatkozott be Ausztráliában, de ezután nem ment neki, a következő hat viadalon kiesett. Az időméréseken lefoglalta az ötödik pozíciót, ez a Ferrarik és a Williams-BMW-k mögött általában elég volt ahhoz, hogy csapattársa elől induljon. Coulthardot nem zavarta, hogy az újonnan jött társa szombatonként jobb nála, örült, hogy végre az ő autóján dolgozik Adrian Newey technikai igazgató. Brazíliában harmadik lett, majd – miközben társa bosszankodott – sorozatban gyűjtötte a pontokat.
Monte-Carlóban megjelent Häkkinen, aki feleségével és kisfiával, Hugóval hármasban megtöltötte élettel a boxutcát. A McLarennek is használt a kétszeres világbajnok jelenléte, Coulthard az idén először és utoljára az első sorba kvalifikálta magát, majd remek csatában legyőzte Michael Schumachert. Ez a diadal feledtette a két héttel korábban az A1-Ringen történteket, a Ferrari csapatutasításai helyett már DC sikere volt a fő beszédtéma.
Az egyébként roppant megbízhatóan versenyző Coulthard négyszer kiesett, a Brit Nagydíja förtelmesre sikeredett, és Monzában sem fért be a legjobb hat közé, a Räikkönennel történt ütközése után az első körben légterelőjének lecserélése céljából a boxba kellett hajtania, és akármennyire igyekezett, csak a hetedik lett.
Räikkönen hatszor ért célba, mindannyiszor pontot szerzett, a legjobb versenye a Francia Nagydíj volt, amelyen öt kör választotta el a futamgyőzelemtől. Azonban az élen haladva megcsúszott egy olajfolton, kicsit kisodródott, és a hibája éppen elég volt ahhoz, hogy elmenjen mellette Michael Schumacher. A finn a Belga Nagydíjat a második helyről kezdte, de a futamon két kör elteltével a negyedik helyen találta magát, és a 35. körben fel kellett adnia a viadalt. A Mercedes-motor hatszor is kibabrált vele, elképesztő volt a stuttgartiak hibaszázaléka. Dennis nemcsak a motorszállítóval volt elégedetlen, az idény előtt Michelin-gumikra váltó csapat vezetője a francia abroncsgyártól is több odafigyelést kért.
Jövőre javíthatnak, bár Norbert Haug, a Mercedes sportigazgatója nem bízik abban, hogy újra vb-címért csatázhatnak az "ezüst nyilak”. Coulthard és Räikkönen helye Häkkinen végleges visszavonulásának bejelentésével megszilárdult, jövőre is ők képviselik a McLaren színeit.

Számításaink szerint

A Williams, simán megnyerve a McLaren elleni, második helyért folyó párharcot, öt év után ismét a százpontos határ közelébe (92) került. Ez sem teszi azonban elégedetté a grove-iakat, akik immáron a harmadik éve használják a BMW erőműveit. (Csak összehasonlításként: a team 1989 és 1997 között Renault-motorral versenyezve ötször lett csapatvilágbajnok, és csak az első két idényében nem szerzett száznál több pontot.) Azokat a bajor erőforrásokat, amelyek Ralf Schumachert csupán kétszer, Juan Pablo Montoyát pedig csak négyszer hagyták cserben a szezonban. A BMW a megbízhatóság tekintetében már majdnem utolérte a Ferrarit!
A győzelmeket számlálva ugyanakkor mérföldnyi a Ferrari–Williams távolság, mert amíg az olaszok 15-ször diadalmaskodtak, az angolok egyszer. Az az egyetlen siker a (tavaly három futamot is megnyerő) Schumacher öcs nevéhez fűződik, aki Malajziában utasította maga mögé a mezőnyt. Azon a viadalon ráadásul a második helyet is a Williams szerezte meg, így majdnem hat esztendő elteltével, az 1996-os portugáliai Villeneuve, Hill dupla elsőség után ismét kettős győzelmet arathatott.
A sötétkék-fehér autóknak sokkal jobban ment az edzéseken, amelyeken hétszer bizonyultak a leggyorsabbnak. Az egyes szám használata azonban korrektebb lenne ezúttal, hiszen a nevezett pole pozíciókat Montoya egymaga gyűjtötte be. A kolumbiai, aki már tavaly is háromszor pole-ozott, a Brazil GP-t követően kis szünetet tartott, majd a Monacói és a Francia GP között mesterötöst ért el az időmérők során. A franciaországi volt a 28. hivatalos tréningje – ilyen korán még a 65 pole-lal világcsúcstartó Ayrton Senna sem lett edzéselső sorozatban ötször! (A brazilnak a 69. edzésén sikerült ez a bravúr.)
A 65 pontos McLaren legutóbb öt évvel ezelőtt került száz egység alá, akkor két ponttal kevesebbet szerzett, mint az idén (1998-tól sorrendben 156, 124, 152 és 102 pont került a wokingiak neve mellé). Az 1997-es esztendőben azonban háromszor több győzelmet arattak az ezüst nyilak – Coulthard kétszer, Häkkinen egyszer diadalmaskodott –, mint ebben az idényben, amikor csak David Coulthard találkozott elsőként a kockás zászlóval Monte-Carlóban. Ez utóbbi elsőség volt a McLaren történetének 135. F1-es futamsikere.
A McLaren-Mercedes legjobb versenye mégsem a Monacói GP, hanem a Francia Nagydíj volt, amelyet Kimi Räikkönen kishíján megnyert. A végül második finn mögött DC futott célba harmadikként – az idényben ekkor került be először és utoljára mindkét mercedeses az első három közé. Ennek – többek között – az volt az oka, hogy a McLarenektől elpártolt a szerencse: összesen 14-szer szenvedtek balesetet vagy mondta föl motorjuk a szolgálatot. A fiatal Räikkönen tízszer ballagott be idő előtt a boxba, ezzel – Olivier Panisszal (BAR) és Eddie Irvinenal (Jaguar) karöltve – ranglistautolsó.