Rövidebb, de még nehezebb

A TransAlp Challenge Európa legkeményebb, legnehezebb hegyikerékpáros maratonversenye, a július 20–27. között zajló verseny hagyományosan a németországi Mittenwalból indul és az olaszországi Riva del Gardába érkezik. A két város között a nyolc nap alatt 570 kilométert és 19200 méternyi szintkülönbséget kell legyőzniük a résztvevőknek. Az elmúlt esztendőben első magyar párosként két élversenyzőnk, Bogár Gábor és Hasenfratz Péter vett részt a nem mindennapi versenyen. A 350 induló páros közül óriási meglepetésre az ötödik helyen végeztek. Az idén újra próbálkoznak…
– Az összes mountain bike-os szakág közül a maratoni a legfiatalabb, ez a cross country meghosszabbított, de technikailag könnyített változata. Míg egy cross country pálya öt-hat kilométer hosszú és körülbelül két óra alatt hét-nyolc kört kell megtenni rajta, addig egy maratoni pálya nyolcvan-százhúsz kilométer hosszú és időben négy-hat óra a verseny. A cross country pályákon rövidek, legfeljebb egy-két kilométeresek az emelkedők, sok az ösvény, sok a gyökeres, sziklás lejtő, míg a maratonpályán az emelkedők nemritkán tíz-tizenöt kilométer hosszúak, viszont lefelé főleg széles, murvás utakon vezet a pálya. A maraton népszerűsége mind Európában, mind hazánkban egyre inkább átveszi a cross countrytól a vezető szerepet. Amíg itthon nem volt maraton, addig a cross country versenyeken hat-nyolcszáz indulót regisztráltak, ma ez a létszám a felére csökkent, míg a maratonokon nemritkán ezernél is többen állnak rajthoz, s azért csak ennyien, mert a rendezők nem kapnak nagyobb létszámra engedélyt… A legnagyobb európai maratonokon, a Riván, a Cristalpon, a salzkammergutin vagy a tengernsee-in nem ritka a négy-ötezres indulói létszám sem – mutatta be a szakágat a 2000-es magyar cross country-bajnok, Bogár Gábor.
– Miben különbözik a Transalp a többi maratontól?
– Az első lényeges különbség az, hogy itt nem egyének, hanem párosok versenyeznek egymással. A párosnak mindig együtt kell haladnia, amit helyenként ellenőriznek. A másik lényeges különbség az, hogy ez egy nyolcnapos verseny. Minden szakaszon egyszerre indulnak a párosok, s napról napra összeadják minden párosnak az egyes szakaszokon elért idejét, ez adja az összetett verseny állását. Az a csapat, amelyik összetettben vezet, a verseny megkülönböztetett trikóját viselheti, és természetesen az összetett verseny aktuális állása adja a rajtsorrendet is. Az összetett versenyt az nyeri, aki a nyolc szakaszt a legrövidebb időn belül teljesíti, tehát gyakorlatilag úgy működik, mint az országúti körversenyeken, például a Tour de France-on – adta meg a választ Hasenfratz Péter
– Hogyan kerül egy magyar páros erre a versenyre?
– A tavalyi Duna Maratonon az első két helyezett díja egy részvétel volt a Transalpra. Én győztem, Péter volt a második, két héttel a Transalp rajtja előtt. A Duna Maraton befutója után kellett eldöntenünk, hogy vállaljuk-e. Semmit sem tudtunk a versenyről, magyar még nem járt ott, senkitől sem tudtunk ötleteket, tanácsokat kérni, de természetesen vállaltuk…
– A felkészülés alapja a tízéves kerékpáros múlt. A mountain bike maraton állóképességi verseny, s az elmúlt évek alatt összegyűjtött kilométerek adják az alapját a jó szereplésnek, természetesen az aktuális év felkészülése is sokat számít. Mindketten Pilisvörösváron lakunk, így együtt tudunk készülni a Pilisben, egy hónapban általában három versenyt iktatunk be, ezek főleg külföldi egynapos maratonversenyek – folytatta Hasenfratz.
– Változtak a feltételek az elmúlt évhez képest?
– Nagy segítséget kaptunk a Corratec kerékpárgyártól, tavaly az ő csapatuk nyerte a Transalpot, kaptunk a teljes szezonra két Corratec Titan Bow kerékpárt, teljes alkatrészellátással – válaszolt Bogár. – Ez azért is nagy dolog, mert a Corratec kerékpárokat még nem forgalmazzák itthon, augusztusban nyílik a belvárosban egy exkluzív kerékpárbolt, és a forgalmazása csak akkor indul. Természetesen a verseny költségvetésében a technika csak egy tétel, emellett sok más is szerepel, amihez a támogatást az IBC Orbán, a 2Kerékvár és a Xenofit sportitalokat forgalmazó kft. adja. Másrészt sok tapasztalatot szereztünk tavaly, amit idén már nemcsak a versenyen, hanem a felkészülésnél és a teljes csapat összeállításánál is tudunk hasznosítani. Nem szállodában fogunk lakni, hanem lakóautóban, mivel így nem kell naponta ki-be csomagolni és szállást keresni. Ezzel rengeteg időt és energiát megtakarítunk, amit pihenésre tudunk felhasználni. A kísérőteam három főből áll, jön velünk egy masszőr, egy kerékpárszerelő, a csapat harmadik tagja pedig egy kerékpáros, aki minden reggel korán elindul, kiviszi a frissítőinket a táv felére, és amikor mi odaérünk, akkor feladja nekünk azokat. Ez autóval nehezen lenne megoldható, mivel az autónak a rajtig a rajt helyszínén kell maradnia.
– Milyen esélyekkel kezditek a versenyt?
– Három-négy proficsapattal nem vehetjük fel a versenyt, ezért dobogósak biztos nem leszünk. A negyedik-ötödik helyezést tűztük ki célul, s ez sem lesz könnyű feladat…