Itt van Amerika
S. TÓTH JÁNOS 2019.06.22 09:12 Frissítve: 2019.06.22 09:48

Nyolc év alatt jutott el a Ferencváros a válsághelyzettől a mesternégyesig

Nyíri Zoltán, az FTC ügyvezető alelnöke a klub újjászületését megalapozó nyolc évről, a négy bajnoki címről és a jövő idény kihívásairól nyilatkozott a Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében.

„Viszontagságos évek voltak, mégis jó érzéssel gondolok rá, hogy részese lehettem a Fradi talpra állításának” (Fotó: Dömötör Csaba)

Történelmi sikersorozattal ünnepelte 120. születésnapját a Ferencvárosi Torna Club: először az egyesület életé­ben egyazon idényben négy labda­játék-szakosztály szerzett magyar bajnoki címet. A triplázás korábban négyszer is összejött: 1956-ban a jégkorongozók, a vízilabdázók és a férfi kézilabdázók, 1968-ban a labdarúgók, a pólósok és a női kézilabdázók, 1995-ben a futballisták, a női kézilabdázók és a hokisok, míg 1997-ben a jégkorongozók, valamint a női kézilabdázók és kosárlabdázók nyertek aranyérmet. Az idei diadalmenetet az teszi különlegessé, hogy a pólósok – elsőként a Fradi csapatai közül – a Bajnokok Ligája serleget is elhódították.

Amikor jó nyolc évvel ezelőtt  Kubatov Gábor és stábja átvette az egyesület irányítását, aligha lehetett az új vezetőségben bárki, aki a romhalmaz láttán elsőre fényes hazai és nemzetközi győzelmek vizionált volna.

„A Ferencváros elnöksége 2011 februárjában választotta meg a klub elnökének Kubatov Gábort – kezdi az elmúlt nyolc esztendő felidézését Nyíri Zoltán, a FTC ügyvezető alelnöke, aki 2011-ben operatív igazgatóként kezdett dolgozni a Fradi talpra állításáért. – Az az első pillanatban látszott, hogy teljes a kuszaság az egyesület háza táján, nincs semmiféle vezérlőelv, amely a szakosztályok működését szabályozná. A tisztánlátás érdekében a világ egyik vezető könyvvizsgálóját, az Ernst & Youngot kértük fel a Fradi átvilágítására. A több száz oldalas anyag egyik megállapítása az volt, hogy az előző évben úgy ment ki négyszázhetvenmillió forint a kasszából támogatás címén, hogy amögött semmiféle szerződés nem volt.”

Kubatov Gábor azonnali rendteremtést hirdetett. Bejelentette: egyetlen szakosztály sem költhet többet, mint amennyi a rendelkezésére áll, s amíg a pénzügyeket tisztába teszik, senki se számítson újabb szponzorok érkezésére. Az első két-három évben a „cipőjük mellett jártak” a fradisták. A vízilabdacsapatnak még 2013-ban is 0 forint volt a költségvetése.

MEGÚSZTA A FUTBALL-ZRT. A VÉGELSZÁMOLÁST

A vízilabdázóból klubvezetővé lett Nyíri Zoltánnak
különösen kedvesek a Fradi pólós trófeái (Fotó: Dömötör Csaba)

Ám még bele sem kezdtek a munkába, máris felrobbant az első akna. A futball-zrt. többségi tulajdonosa, az angol Scarborough cégcsoport nevében Kevin McCabe közölte, mivel a 9.2 milliárd forintos kiadás mellett a bevétel mindössze 600 millió forint volt, ingatlanfejlesztési tervei pedig kútba estek, a Fradi végelszámolását kezdeményezi. A 4.6 százaléknyi tulajdonrésszel s mellé egy aranyrészvénnyel rendelkező anyaegyesület akkor még nem tervezte a futballcsapat visszavételét, erre pénzügyileg nem is állt készen. A futball-zrt.-nek 870 millió forintos tartozása volt, a játékosok hónapok óta nem kaptak fizetést, a klubházban már a telefonok sem működtek. Viszont, ha McCabe tényleg végelszámolást kér, az MLSZ kénytelen lett volna kizárni az NB I-ből a Fradit.

„A zrt. rendkívüli közgyűlésén a klub igazgatótanácsának delegáltjaként jelen lévő Kubatov Gábor szünetet kért. Konzultált a jogászunkkal, majd az aranyrészvénnyel megvétózta az angolok végelszámolási tervét. Egyúttal felajánlotta a futballvállalat átvételét. Ugrás volt a sötétbe, főleg mert a nyolcszázhetvenmillióhoz még társult a zrt. volt vezérigazgatója, Berki Krisztián időszakából megörökölt NAV-ügy. Az angolok kilépését követően le kellett menni az öltözőbe, s megmondani a pénzükre váró futballistáknak, hogy júniusig nem tudunk fizetni. A Prukner László vezette csapat becsületére legyen mondva, így is a harmadik helyen zárt. Júniusban aztán, ha egy nap csúszással is, de kifizettünk mindenkit. Igaz, ehhez Kubatov Gábornak magánkölcsönt kellett felvennie!”

Hogy elkezdődhetett a financiális konszolidáció, abban elperelhetetlen szerepe van a Groupamának, amely elsőként állt a klub mellé: 2011-ben gyémántfokozatú támogatói szerződést kötött a Fradival, 2014 júliusa óta pedig exkluzív partnere a klubnak.

„Mire a nyolcszázhetvenmilliós adósságállományt részben törlesztettük, részben átütemeztük, sok kemény tárgyaláson voltunk túl. Három és fél évbe került az örökölt adóssághalmaz eltüntetése. Közben keletkeztek újabb mínuszok, hiszen 2011 szeptemberében azt ígértük, ezentúl mindenki megkapja a jogos járandóságát, a pénz folyamatos előteremtése pedig kemény feladat. A futballban azóta csupán kétszer vagy háromszor fordult elő, hogy egy-egy hónapot csúsztunk. Ilyenkor valamelyik vezető mindig a játékosok elé állt, egy hónappal később pedig törlesztettünk. Viszontagságos évek voltak, mégis jó érzéssel gondolok rá, hogy részese lehetettem a Fradi talpra állításának. Ez legalább olyan büszkeség, mint az idén megnyert trófeákban gyönyörködni. Persze utóbbi kellemesebb, mint amikor annak idején nekem kellett közölnöm a pólósokkal: egy évig nincs fizetés. Olyanok álltak fel ekkor – amit meg is értettem –, mint Fülöp Bence vagy Jansik Dávid, akik aztán a Szolnokkal BL-t és bajnoki címeket nyertek.”

A NŐI KÉZILABDA HOZTA AZ ELSŐ EREDMÉNYEKET

A pénzügyi rendteremtés mellett elindult a szakmai építkezés. Ehhez azt is fel kellett térképezni, egyáltalán hány igazolt sportolója van az egyesületnek. „Körülbelül hatszáz” – jött a felelet. A Népliget-kártya 2013-as bevezetésekor egy nap alatt kiderült: valójában ezren versenyeznek Fradi-színekben.

„Azt szoktuk mondani tréfálkozva, hogy ritka hatékony volt a toborzásunk… Korábban nem lehetett nyomon követni a tagdíjak útját, viszont a belépésünk után itt is minden fillér az asztal fölé került. Most már ezerötszáz fölött van a sportolói létszámunk. A tagdíjakból lett egy stabil forrásunk, ezt persze visszaforgatjuk a szakosztályokhoz. Itt kell megemlíteni a kormány 2013-as sportegyesületi adósságkonszolidációját, ami rengeteget segített abban, hogy a régi idők sarától mi is megszabaduljunk. Emellett az állam kialakított egy sportfinanszírozási rendszert a fővárosi és vidéki nagyegyesületeknek. Szigorú elszámolási kötelezettséggel lehet pályázni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál sportszakmai fejlesztési támogatásra. Ez a pénz a másik pillér a stabil működéshez. S amióta rend van, jönnek a szponzorok is.”

A pénzügyi konszolidációt követően minden szakosztály nagyot álmodott, de a kiadásokat kontroll alatt tartó klubvezetőség nem engedett a csábításnak, átgondolt stratégiával haladt. Leghamarabb a női kézilabdától remélt előrelépést, igaz, arra senki sem fogadott volna, hogy az FTC 2015-ben képes lesz letaszítani a magyar trónról az Európában is szinte egyeduralkodó Győrt (ahogy a 2011-es és a 2012-es KEK-diadal sem volt benne a pakliban). A gyors áttörésben szerepe volt annak, hogy e szakosztálynál nem a nulláról kellett indítani.

„A tagdíjakra és a minisztériumi támogatásra alapozva meghatároztuk a szakosztályonkénti fix támogatást. Persze, ha csak ennyiből kellene létezniük, az a felnőttcsapatok esetében legfeljebb a hazai középmezőnyre lenne elég. A szakosztályoknak tehát további forrásokat kell felkutatniuk. Ha belépnek újabb szponzorok, az adott csapatra is több jut. Így történt ez a hoki és a póló esetében. Mondom a pólósok példáját: a nyolc évvel ezelőtti nullás költségvetés után az első alkalommal negyvenötmillió forintot kaptak. Ez ment ötven fölé, aztán lett hetvenöt-, majd százhuszonötmillió a büdzséjük, s mostanra átléptük a négyszázmilliót, ám ez annak köszönhető, hogy felsorakozott a csapat mellé a hazai létesítménygazdálkodási piac egyik meghatározó szereplője, a PQS, illetve a Telekom is. A pluszforrások nyolcvan százaléka immár házon kívülről érkezik.”

Nyíri Zoltán szerint már tavaly meglehetett volna a mesternégyes. Igaz, a hoki még nem volt arany-várományos, viszont a női kézilabdázók bajnoki címe egyetlen gólon múlott. Ha a Vác ellen 42–24-re megnyert záró meccs hajrájában Háfra Noémi betalál, a Fradié az arany; így jobb gólkülönbséggel a Győr lett a befutó. Az alelnök – nem tagadva, hogy a futballisták is többször hibáztak, ilyen volt például a Vasas elleni fájó pontvesztés vagy a Pakstól elszenvedett hazai vereség – még ma is úgy érzi, az FTC legalább három olyan bírói tévedésnek volt szenvedő alanya, amelyek végül az aranyérmébe kerültek. A 2018–2019-es bajnokságban viszont stabil volt a gárda, uralta az NB I-et, s elhódította a bajnoki címet. A pólósok esélyeshez méltón védték meg elsőségüket, a női futball három év után lett újra bajnok, mégpedig veretlenül. Talán a hokisok aranya volt váratlan. Esetükben a döntő momentumot az új edző, Fodor Szabolcs érkezése jelentette: ő olyan embereket gyűjtött maga köré, akiknek tényleg sokat jelent a Fradi-mez. A „sasok” az alapszakaszt és a felsőházat is megnyerték, a döntőben pedig a jóval tapasztaltabb Csíkszeredát ütötték ki összesítésben 4–1-re.

EURÓPAI KUPASIKEREKKEL TÖLTHETŐ MEG A STADION

A szakmai diadalok sportpolitikai sikerrel is kiegészültek. Az Üllői úton a bajnokikon a mögöttünk hagyott idényben 10 715 volt az átlagnézőszám, köszönhetően annak is, hogy kitört a béke a klubvezetőség és az ultracsoportok között. Hosszú út volt ez attól kezdve, hogy 2015 nyarán még Kubatov Gábor soroksári háza előtt tüntetett egy harcias drukkercsoport, egészen odáig, hogy a Budapest Parkban májusban tízezer ember ünnepelte önfeledten a bajnoki címet.

„A magyar bajnokikon a csaknem tizenegyezres átlag a környező országok nagycsapatai nézőszámával összevetve vállalható. Érkezésünkkor az átlag hatezer alatt volt az Albert-stadionban… A jelenleginél többen akkor jönnek ki a stadionba, ha első lépésben túljutunk a BL-selejtezőben a bolgár Ludogorecen. Amióta a Kubatov Gábor vezette stáb dolgozik a Fradiért, az egyetlen érdemi szakmai hiányérzetünk az, hogy a futballcsapat nem tudta letenni a névjegyét a nemzetközi porondon. Az első időszakban ez nem lett volna reális, de Thomas Doll öt próbálkozása közül legalább egyszer, ha nem kétszer be kellett volna jutni a BL vagy az Európa-liga selejtezőjének rájátszásába, illetve csoportkörébe. Ami a többi csapatunkat illeti, a szurkolók kiszolgálásában áttörés a népligeti Fradiváros megépülésétől remélhető. Mai tudásom szerint, ha a csillagok is úgy állnak, ez 2022, 2023 környékén várható. Persze sikerekre addig is szükség van. Elsőként azt kell megmutatnunk, hogy e négy bajnoki címet nem a szél fújta össze. De nem aggódom, mert olyan emberek dolgoznak e szakosztályokban, akik maguk is maximalisták. S ahol kell, a klubvezetőség is hozzáteszi a magáét. Az európai porondra tizenkilenc év után visszatérő jégkorongozók például kapnak pluszforrást, hogy a Kontinentális Kupában tisztesen helytálljanak, s az Erste Ligában megvédhessék bajnoki címüket. S ha már a nemzetközi szereplés szóba került, hadd emeljek újra kalapot a pólósok BL-győzelme előtt. Olyan országban, ahol nemzeti kincs a vízilabda, ennek igenis értéke van!”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. június 22-i lapszámában jelent meg.)

2021.01.17 21:04:38

Labdarúgó NB I DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Bognáréknál természetesnek tűnt, hogy a fiúk is a focival kelnek és fekszenek.

2021.01.13 14:20:38

Labdarúgó NB I H. D.

Róbert Mak mellett a 17 éves Damir Redzic és Myrto Uzuni is beköszönt Szerhij Rebrov csapatában.

2021.01.12 15:37:07

Labdarúgó NB I H. D.

A mérkőzés egyetlen gólját a csereként pályára lépő Aissa Laidouni szerezte.

2021.01.10 23:13:56

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

ALAPVONAL. A gyerek inkább itthon próbálgassa a biciklicselt, legyen negyven csálé lövése mellett egy bombagólja, de mi, nézők ne azok miatt bosszankodjunk, akik azért léphetnek be a klubházba, AZ öltözőbe s aztán a pályára, mert olcsóbban mutatják be ugyanezt.