Tizenhat éve indult be a nagyüzem

Vágólapra másolva!
2010.01.14. 13:20
null
A legutóbbi, 2009-es vb-n – hazai pályán –, illetve a 2008-as Eb-n döntőben vesztes, Ivano Balic (labdával)<br />vezérelte horvát csapat az athéni olimpia aranyérme óta nem nyert világversenyt (Fotó: Reuters)
Címkék
Eur&oacute;pa meghat&aacute;roz&oacute; szerepv&aacute;llal&aacute;sa &ndash; mik&eacute;nt sok m&aacute;s sport&aacute;gban &ndash; a f&eacute;rfi k&eacute;zilabd&aacute;z&oacute;k k&ouml;z&ouml;tt is egy&eacute;rtelmű volt m&aacute;r a kezdetektől fogva, viszont az első kontinensbajnoks&aacute;gig 1994-ig kellett v&aacute;rni. Mik&ouml;zben vil&aacute;gbajnoks&aacute;got 1938 &oacute;ta rendeztek, az olimpi&aacute;kon pedig 1936-ban hirdettek elősz&ouml;r bajnokot, igaz, ut&oacute;bbin 1972-ig kellett v&aacute;rni a folytat&aacute;sra. Az 1994-től k&eacute;t&eacute;vente megrendez&eacute;sre ker&uuml;lő Eur&oacute;pa-bajnoks&aacute;gok azt&aacute;n a v&aacute;rakoz&aacute;soknak megfelelően vill&aacute;mkarriert futottak be.

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) 1946-os megalapítását követően sokat kellett várni az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) életre hívására. Erre végül 1991-ben került sor. A kezdeteknél 29 nemzet képviseltette magát, most viszont már 49 tagja van az EHF-nek – plusz nem önálló szövetségként Koszovó –, amelyből 36 volt érintett az ausztriai torna selejtezőjében.

SZAVAZÁS

Hogyan szerepel a magyar férfi kézilabda-válogatott az Eb-n?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

A lebonyolítási rendszer négy Eb-t követően változott meg, az addig tizenkét csapatos létszámot tizenhatra bővítették. A 2010-es ausztriai rendezésű Eb már a kilencedik lesz a sorban – az első, amelyre már csoportselejtezőn lehetett kvalifikációt szerezni –, a tizediket két év múlva Szerbiában rendezik meg. És ha már a két rendezőt említettük, a jelenlegit és a leendőt, tegyük hozzá gyorsan, hogy eddig nem volt ismétlő, tehát mind a tíz Eb-nek más ország adott és adhat otthont.

Vendégül láthatta már a kontinenst a sportági nagyhatalmak közül Spanyolország (1996), Horvátország (2000) és Svédország (2002), illetve a középmezőny lelkes csapati közé sorolható Szlovénia (2004), Svájc (2006) és Norvégia (2008). Az első ismétlők a horvátok lehetnek – 2009-ben vb-házigazdák voltak –, akik pont velünk, magyarokkal pályáznak közösen a 2014-es Eb-re. Vetélytársunk, az Eb-címvédő dánok nehéz riválisnak ígérkeznek a rendezésért folytatott versenyfutásban. Főként, hogy az a kongresszus is éppen Koppenhágában lesz, amelyen a végső döntés megszületik.

A rendezésben az úgynevezett kiscsapatok sincsenek kilátástalan helyzetben, hiszen Portugália (1994), Olaszország (1998) és most éppen Ausztria (2010) is lehetett, valamint lehet vendéglátó. A luzitánok ugyan négyszer volt eddig résztvevők – egy kivétellel epizódszerep jutott nekik osztályrészül –, utóbbiak viszont csak akkor lehettek, illetve lehetnek versenyképes helyzetben a sportági legjobbakkal, ha erre maguknak rendezőként esélyt teremtettek.


 ÖSSZESÍTETT ÉREMTÁBLÁZAT
1. Svédország 4
2. Oroszország 1 2
3. Németország 1 1 1
4. Dánia 1 3
5. Franciaország 1 1
6. Spanyolország 3 1
7. Horvátország 1 1
8. Szlovénia 1
9. Szerbia* 1
 *még Jugoszláviaként
Az újabb átvezetésünket a sportági nagyágyúkkal hozzuk összefüggésbe, hiszen Németország, Franciaország, Oroszország és Dánia még egyetlen egyszer sem lehetett házigazda. Ez viszont alighanem csak idő kérdése – éppen a dánokról fentebb már ejtettünk szót –, mindenesetre jelzésértékű, hogy nemcsak az elit jöhet szóba, amikor a rendezésről döntenek. De az infrastruktúrát fel kell tudni vonultatni: az osztrákoknak például öt nívós helyszínük lesz. A legkisebb nyolc-, a legnagyobb húszezres férőhelyű, modern csarnok.

 

Ami a részvételek számát illeti, öt nemzet – a horvát, a francia, a német, az orosz és a spanyol – egyetlen kontinensviadalról sem hiányzott még. A dánok, szlovének, svédek is csak egyről-egyről. Utóbbi triót hét részvétellel Magyarország követi és erre méltán lehetünk büszkék. Még akkor is, ha az előbb említett nyolcassal ellentétben nekünk még egyetlen árva érem sem jutott osztályrészül, sőt mi több, még elődöntőbe sem sikerült bekerülnünk.

 EB-FELVEZETŐ – ADATBANK
 Az Eb-rajtig – január 19., kedd – hátralévő napokban ötrészes felvezetővel próbáljuk meg fokozni a szurkolók hangulatát. A magyar csapat mellett bemutatjuk az Eb-mezőnyt, különös tekintettel leendő csoportellenfeleinkre, és természetesen esélyt is latolgatunk. Méghozzá sportági szakértők bevonásával. Addig is, illetve mindeközben részletes Eb-programot ajánlunk Olvasóink figyelmébe.

A rend és a fajsúly kedvéért jegyezzük meg, a kiemeltnek tekinthető hét ország többnyire belügyként kezeli az Eb-ket, legalábbis az elődöntős küzdelmektől, tehát már a konkrét éremcsatáktól kezdődően. Az eddigi kilenc Eb négy-négy, tehát összesen 36 elődöntős helye közül mindössze három került „házon" kívülre. A szerbek – még Jugoszláviaként – 1996-ban elcsíptek egy bronzérmet, Izlandnak 2002-ben jutott egy negyedik hely, Szlovéniának a 2004-es hazai rendezésű Eb-n sikerült döntőbe jutnia. Utóbbiak azon kívül nem jutottak be még a négy közé sem, pedig további hat alkalommal is próbálkoztak ezzel.

Ha már az érmeket említettük, nézzük meg az örökranglistát. Jelenleg és még egy jódarabig a svédek összetettbeli elsőségét az éremtáblán egészen biztosan semmi veszély nem fenyegeti, hiszen az első öt Eb-ből négyet ők nyertek meg. Legutóbb 2002-ben, hazai pályán ültek fel a sportági csúcsra. Ezt kéretik szó szerint és nem csupán áttételesen érteni, hiszen az Eb a kontinens válogatottjainak játékerejét figyelembe véve megfelel a vb-nek, vagy éppen az olimpiának. A svédek viszonylag jól hajráznak: négyszer kerültek a négy közé, mindannyiszor aranyérmet szereztek. Időközben a generációváltáson áteső skandinávok elköszöntek egy fantasztikus korosztálytól, benne több világklasszissal, az utódok pedig egyelőre csupán részeiben mérhetők az elődökhöz, egészében nem. Négy éve az a csúfság is megesett velük, hogy ki sem jutottak az Eb-re. A szárnyait akkor bontogató, azóta világbajnoki ezüst- és bronzéremmel gazdagodó lengyelek kapták el őket a kvalifikációs párharcban, méghozzá összesítésben 60–59-cel.

VASS SÁNDOR: NÖVEKVŐ TEHER, DE ÁLLANDÓ PRESZTÍZS AZ EB
Az 1997-es, Japánban megrendezett vb-n a magyar válogatottat a negyedik helyig vezető szövetégi kapitányt, Vass Sándort arra kértük, hogy értékelje az elmúlt 16 év Eb-történetét.
„Azzal, hogy 1994 óta minden második évben megrendezik az Európa-bajnokságot, immár minden esztendőre jut egy nagy esemény. Több, kézilabdában jártas ismerősömmel együtt vallom, hogy Eb-t nyerni nagyobb kunszt, mint világbajnokságot. A kontinensviadalokon már a csoportokban kiélezett harc folyik a továbbjutó helyekért. Ha például a mostani »magyar« kvartettet vesszük, akkor csak a franciákat – az olimpiai és világbajnokot – tippelném biztos továbblépőnek, de az erőviszonyok annyira kiegyenlítettek, hogy ennél tovább lehetetlen jósolgatni. Ugyanakkor a kiegyenlítettség mellett az is megfigyelhető, hogy a mai játékosok sokkal inkább igénybe vannak véve, nagyon megnövekedett a terhelésük. Nem véletlen, hogy az EHF az IHF-fel együtt próbál kompromisszumra jutni, hogy csökkentsék a nagy viadalokat, és csak négyévente rendezzenek egy-egy eseményt, már csak azért is, mert a válogatottak fő célja mindig az olimpia. Mi, magyarok is arra lennénk csak igazán büszkék, ha mindkét együttesünk ott lenne Londonban” – mondta a korábbi szövetségi kapitány, akinek nevéhez a legeredményesebb Eb-szereplésünk is köthető (1998: 6. hely).
Vass Sándor elmondta, hazánknak rendkívül fontos lenne, hogy Horvátországgal együtt megkapja a 2014-es Eb rendezési jogát, a világ élvonalának vendégül látása újabb lökést adhatna a sportág hazai és nemzetközi elismertségének.

Az olimpiai- és világbajnoki címvédő francia együttesnek, amely hosszú felvezetés után nyert kontinensbajnokságot (2006), legutóbb a harmadik helyen végzett (2008), ezúttal is reális esélye van a győzelemre, de a négybe kerülésre mindenképpen. Itt jegyezzük meg, az már csak a mi pechünk, hogy a magyarokkal egy csoportba kerültek. A franciákhoz hasonlóan egy-egy Eb-arany figyel az oroszok (1996), a németek, (2004) és a dánok (2008) vitrinjében. Lelkes éremgyűjtőnek tekinthetjük a spanyolokat, akik háromszor vesztettek a döntőben (1996, 1998, 2006), de egyetlen bronzmeccsüket (2000) megnyerték. A harmadik hely kifejezetten motiválta a dánokat, akik megszakítás nélkül háromszor (2002, 2004, 2006) léphettek a dobogó alsó fokára, mígnem végre összejött a hőn áhított aranyérem (2008) is. Jelenleg tehát ők a címvédők. A horvátok négyszer jutottak be a négy közé, de a spanyolokhoz hasonlóan győzniük még nem sikerült, viszont egy-egy ezüst- és bronzérmet már begyűjtöttek.

A németeknek mindhárom éremből van egy-egy darabjuk, igaz a legutóbbi 2004-ből. A szintén három éremnél járó oroszok legutóbb 2000-ben állhattak Eb-n dobogóra. Azóta semmi, legutóbb még az a világ szégyene is megesett velük, hogy nem jutottak tovább a csoportjukból. A montenegrói válogatott jobb gólkülönbségével ütötte el őket a középdöntős szerepléstől.

A nagyok után ejtsünk néhány szót a középmezőnyről is. A csehek rapszodikus résztvevők – velük is egy csoportba kerültünk –, de egyre feljebb kapaszkodnak, Izland 2000 óta nem hiányzott egyetlen Eb-ről sem. A lengyelek két évvel később szálltak be, két csoportkörös szereplés után két alkalommal már a középdöntőbe is bekerültek, folyamatos előrelépésüket és vb-ken időközben nyújtott teljesítményüket látva – ezüst-, valamint bronzérem – lassan igencsak kinéz nekik az elődöntő, vagy akár a dobogó is, talán már 2010-ben.

A legtöbb mérkőzést a svédek játszották le az Eb-ken, a mérlegük is a legkedvezőbb. Ellentétben a miénkkel, amely jelen pillanatban negatív. Érdekes, hogy a csehek eggyel kevesebb Eb-n vették részt a magyaroknál, összteljesítményük mégis pozitív annak ellenére, hogy visszhangos sikert ők sem arattak. Izrael egy, Szlovákia két Eb-ről távozott pont nélkül, Montenegró és Macedónia hat-hat eddigi Eb-meccsén egy-egy pontot szerzett, érdekesség, mindkét válogatott az oroszokat lepte meg.

Egyéb statisztikai mutatókat nézve azt látjuk, hogy Horvátországban (2000) csaknem ötven gól esett egy mérkőzésen átlagban (49.13), hat évvel később Svájcban (2006) ez az átlagszám már a hatvanat is majdnem elérte (59.23), köszönhetően a kibővített létszámnak és az így egy kicsit fel is hígult mezőnynek. Legutóbb ez a szám valamelyest csökkent (56.02), de még így is bőven ötven fölött járt.

Két éve Norvégiában a franciák világklasszisát, Nikola Karabaticot választották meg a torna legjobb játékosának, a horvát Igor Vorit pedig a legjobb védőnek. A gólkirályi címet hármas holtversenyben 44–44 találattal Lars Christiansen (dán), Ivano Balic (horvát) és Karabatic szerezte meg. Furcsának hat, de utóbbi két egyéni díja ellenére sem került be az All Star-válogatottba.

ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK 
   GY D
V
DG-KP
PONT
RÉSZVÉT.
  1. Svédország 39 1 10 1376-1198 79 7
  2. Oroszország 34 5 13 1397-1285 73 8
  3. Spanyolország 33 3 18 1455-1354 69 8
  4. Franciaország 31 6 18 1461-1358 68 8
  5. Németország 29 7 20 1464-1373 65 8
  6. Dánia 29 3 19 1359-1283 61 7
  7. Horvátország 27 5 20 1343-1341 59 8
  8. Szlovénia 16 4 25 1160-1240 36 7
  9. MAGYARORSZÁG 13 4 16   839-870 30 6
10. Jugoszlávia 11 2 7   508-499 24 3
11. Izland 9 4 16   803-830 22 5
12. Csehország 9 1 18   772-819 19 5
13. Norvégia 6 3 10   507-506 15 3
14. Portugália 6 1 18   614-685 13 5
15. Szerbia és Montenegró 5 1 7   372-380 11 2
16. Lengyelország 4 2 12   502-551 10 4
17. Románia 4 8   296-317 8 2
18. Ukrajna 3 1 18   542-613 7 4
19. Litvánia 2 1 3   138-151 5 1
20. Olaszország 2 4   133-148 4 1
21. Fehéroroszország 2 7   237-268 4 2
22. Svájc 1 2 9   304-363 4 3
23. Montenegró 1 5   149-188 1 1
24. Macedónia 1 5   130-174 1 1
25. Izrael 3     67-82 0 1
26. Szlovákia 6   149-201 0 2
ÖSSZESÍTETT RÉSZVÉTEL 
  1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 9
Horvátország  3.  5.  8.  6.  csk  4.  4.  2.  kv 9
Franciaország  6.  7.  7.  4.  6.  6.  1.  3.  kv 9
Németország  9.  8.  3.  9.  2.  1.  5.  4.  kv 9
Oroszország  2.  1.  4.  2.  5.  5.  6.  csk  kv 9
Spanyolország  5.  2.  2.  3.  7.  kd  2.  kd  kv 9
Dánia  4. 12. 
10.  3.  3.  3.  1.  kv 8
Szlovénia  10.  11. 
5.  12.  2.  kd  kd  kv 8
Svédország  1.  4.  1.  1.  1.  7. 
5.  kv 8
MAGYARORSZÁG  7.  10.  6. 

kd  csk  kd  kv 7
Csehország 
6.  10.  -  8.  kd  -  csk  kv 6
Izland  -  -  11.  4.  csk  kd  kd  kv 6
Szerbia*
3.  5.  -  10.  8.  kd  -  kv 6
Lengyelország 
-  -  -  csk  csk  kd  kd  kv 5
Portugália  12.  -  -  7.  9.  csk  csk  -  -  5
Ukrajna 
-  -  12.  11.  csk  kd  -  kv 5
Norvégia 
-  -  8.  -  -  kd  6.  kv 4
Svájc 
-  -  -  csk  kd  csk  -  -  3
Fehéroroszország  8.  -  -  -  -  -  -  csk  -  1
Románia  11.  9.  -  -  -  -  -  -  -  2
Szlovákia 
-  -  -  -  -  csk  csk  -  2
Ausztria 
-  -  -  -  -  -  -  kv 1
Izrael 
-  -  -  csk  -  -  -  -  1
Olaszország 
-  11.  -  -  -  -  -  -  1
Litvánia  -  9.  -  -  -  -  -  -  1
Macedónia 
-  12.  -  -  -  -  -  -  1
Montenegró  -
 - -
-
-
-
kd  -  1
 csk: csoportkör, kd: középdöntő: kv: kvalifikáció
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik