Hazánkban sokszor a női kézilabdatornákat még többen is követik, mint a férfiakét

A tanulmány alapján a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) által szervezett események bevétele 2023-ban meghaladta a 30 millió eurót. A 2010-es évek végéről származó adatok alapján az IHF a 13. legnagyobb jövedelemmel rendelkező sportszövetség volt. A legjobban kereső kézilabdázók évi egymillió eurót meghaladó összeget vihetnek haza, a csúcsfizetés a jugoszláv-szerb születésű francia Nikola Karabaticé, aki becslések szerint évi 1.8 millió eurós jövedelemmel rendelkezett 2023-ban a PSG-nél.

Az IHF 210 tagországot tart számon, s ezekben 28 ezer klubot, 128 ezer csapatot és 30 millió játékost számlál. A 2019-es férfi világbajnokság vonzotta eddig a legnagyobb közönséget, kétmilliárdos globális nézőszám jellemezte az eseményt, és a csarnokokban összesen 900 ezer belépést regisztráltak. A nézettség 88 millió szponzori megjelenítést tett lehetővé, ami 2019-ben 222 millió eurós médiaértékkel rendelkezett. A párizsi olimpián a férfi és női kézilabdatornák több mint 400 ezer nézőt vonzottak, a meccsek közül 30 volt telt házas.

A tanulmány szerint a férfitornák nézettsége nagyobb, ugyanakkor a női események is egyre népszerűbbek.

„Magyarország kivételes helyzetben van, hasonló televíziós nézettségi adatokat láthatunk mindkét nem nemzetközi tornái esetében, sőt, sokszor a női kézilabdázók mérkőzéseit nagyobb érdeklődés övezi” – olvasható a cikkben.

Az elmúlt évek legnézettebb kézilabdameccse Magyarországon a 2021. januári Franciaország–Magyarország férfi világbajnoki mérkőzés volt. A találkozót 438 ezer néző követte televízión keresztül, míg online felületen 28 ezren.