Délelőtt tízre kellett végezniük a játékosoknak a reggelijükkel, egy órával később már külön busszal, rendőri felvezetéssel a Duna túlpartján található péterváradi erődbe vezetett az útjuk. A válogatottnak otthon adó hotel aulájában a köztes egy órában a sajtó képviselőivel, néhány törzsszurkolóval és egymással beszélgettek legjobbjaink. Elsőként Iváncsik Tamás hagyta el hotelt, igaz, bicegő szélsőnk útja – este még ölben vitték fel társai a szobájába – a kórházba vezetett, ahol MRI-vizsgálat várt rá. Az oroszok ellen nem, vagy keveset játszók a kondi terembe mentek, így Nemcsik Balázs főtitkár vezetésével tizenegy játékos szállt buszra.

A védműveivel, földsáncaival kifejezetten impozáns erődrendszer sziklaormon lévő fellegvár részében alig pár percet sétáltak a játékosok, máris a Dunára és városra kiváló panorámát adó, ezúttal sátorszerűen védett teraszra ültek, és kávét, üdítőt, teát rendelve tereferébe bocsátkoztak. A hideg, csípős szél nem kedvezett a szabadtéri programoknak, így a céltalan sétafikálásnak, népszerű tárgy lett a papír zsebkendő. A most kihalt vár amúgy turistaszezonban kifejezetten látogatott, amint azt a helyismerettel bőven rendelkező, így ideiglenesen idegenvezetőnek felcsapó Krivokapics Miloradtól megtudtuk: rengeteg rendezvénynek ad otthont a helyszín, amely egyébként is roppant kedvelt a művészek körében.

Nos, a városnézést kéretik szó szerint érteni: a mieink beszélgetés közben egy ültő helyükben nézték Újvidéket. A három elfoglalt asztal – a negyediknél a csapatot mindenhová nagy figyelemmel követő három biztonsági ember, valamint a csapatkísérő hölgy diszkrét távolságba elvonulva foglalt helyet – egyikénél sem került szóba a kézilabda, magánjellegű témák annál inkább. Ez a délelőtt erről szólt, a kikapcsolódásról. A 40-45 perc gyorsan lepergett, a nagypályás futballcsapat létszámát kitevő kéziseink – no jó, Fazekas Nándor és Tatai Péter személyében két kapus állt rendelkezésre – egy kivétellel visszasétáltak a buszhoz, Iváncsik Gergő ugyanis csak sántikálva tartott társaival, de becsületére legyen mondva, nem húzta ki magát a közösségi program alól.

Kifelé ismét megcsodálhattuk a sáncokat – készült néhány közös kép a várba „tévedt" magyar szurkolókkal –, felötlött bennünk, hogy ennek a kirándulásnak hátsó taktikai szándékai is lehetnek: hasonló fallal a spanyolok és a franciák ellen is biztos sikert érhetnénk el. „Nem úgy van az" – hűtötte le kedélyünket gyorsan a Laluska Balázs, Schuch Timuzsin védőpáros, majd magyarázatot is adtak. A közelmúltban egy másik világversenyen volt már példa hasonló szabad programra, aztán a várt hatás este bizony elmaradt. A védelem nem volt túl hatékony, de aligha léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.

„Előre nem volt megbeszélve, hogy mikor állok be, a félidő elején szólt Mocsai Lajos: a másodikban velem kezdünk – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Mikler Roland. – Jól nyitottunk az oroszok ellen, nem tudom igazából, hogy mitől és mikor, de eljött a holtpont. Talán Ilyés Feri második kiállítása volt az, hiszen ezután vigyáznunk kellett rá, lejött, így a falunk picit felhígult, kaptunk könnyebb gólokat. Atman felrázta az oroszokat, a beállót gyakran megtalálták, ő pedig sorra lőtte a ziccereket, az addig alvó oroszok egycsapásra feléledtek."

A 19–19-es első félidőt a 12–12-es második felvonás követte, immár a 3/15-ös mutatóval záró Miklerrel a kapuban.

„Az első félidő végén és a második elején mi még a hullám alján, az oroszok a tetején voltak, ez rá is nyomta a bélyegét a szünet utáni percekre. Sajnos, nekem sem sikerült a szélről jövő lövések közül védenem, amivel lökést adhattam volna. A hajrában aztán már támadásban mi kevesebbet hibáztunk, mint az ellenfél, előbb felzárkóztunk, majd egyenlítettünk és megint vezetéshez jutottunk. Az utolsó öt perchez érve éreztem magunkban az erőt a győzelemhez, addigra már mi voltunk nyeregben. De sajnos sok lövést hibáztunk, pedig megvolt a lehetőség a sikerhez, a két pont megszerzéséhez. Az utolsó akciónál nem hallottam, mit kért a kapitány a támadóktól. Azt hallottam, hogy Császár Gabi azt mondta, játsszuk végig az akciót. Ezután Krivokapics Miloradnak is megvolt talán a helyzete a lövéshez, de végül Ilyés Feri vállalta el a befejezést. Meglátta maga előtt a folyosót, betört, de lefújták belemenésre. A srácok elmondása szerint három orosz is belül védekezett, de kontrát fújtak."

A szegediek kapusa zárásként elmondta: a napközbeni kikapcsolódás után délután már a spanyolok kerültek előtérbe. Egy-két tegnapi észrevétel elhangzott még a szövetségi kapitánytól, de azokból is okulva azt követően az előttünk álló ellenfélre koncentráltunk úgy a videózásban, mint az esti edzésen.

„Ilyen a magyar virtus, a második passz után már nem azt csináljuk, amit kellene, ami a feladat, hanem azt, ami az eszünkbe jut" – okította a játékosokat Mocsai Lajos a bemelegítés utáni feladatok közben.

Sérültjeink közül Zubai csak a bemelegítésnél volt aktív, a taktikai részeknél már csak a kispadon kapott helyet. Iváncsik Gergő ellenben a bemelegítést még nagyon óvatosan tudta le, utána viszont nem látszott rajta, hogy kisebb sérüléssel bajlódna. A taktikai feladatoknál előbb a védekezésen, majd a támadáson volt a hangsúly, utóbbinál a Fazekas Nándor, Tatai Péter páros személyében a két szélen új arcokat „versenyeztetett meg" a szakvezetés – egyben szimuláltuk a spanyol védelmet –, de azért bízzunk benne, ennyire csak nem fogyunk majd el a folytatásban. Bár nagy derültség közepette Tatai egyszer labdaszerzés után a félpályáig vitt egy ziccert, és góllal is befejezhette volna az akciót, ha annak lett volna értelme...

Schuch Timizsun fehér pólója tíz perc alatt folyamatosan cérnaszálra bomlott, a félmeztelen társat a padról Zubai segítette ki – a szegedi beálló egyébként is otthonosan mozog a szakadt pólók témájában – általános derültség, és némi élccel bíró fütty közepette. A szakvezetésnek holnap 11-ig kell leadnia a nevezett keretet, mivel az abban egyébként már bent lévő balkezesek jelenthetnek megoldás a jobb szélen, így várhatóan Szöllősi Szabolcs játékára számíthatunk, lévén beállóban gondunk lehet, ha Zubai meccs közben esik ki.

Napközben még csak sejtettük, délutánra azonban már tudtuk, hogy Iváncsik Tamás nem lesz, nem lehet velünk a folytatásban, így még több feladat hárul helyettesére, Harsányi Gergőre.

„Rutinosabb vagyok már annál válogatott szinten is, hogy ettől most hirtelen elkezdjek izgulni vagy aggódni – nyilatkozta a szélső honlapunknak. – A taktikai feladatoknál viszont a szokottnál is jobban kell ilyenkor figyelni, koncentrálni, mert a nyitott spanyol védekezés tőlünk, szélsőktől is több mozgást igényel."

Újvidéken hideg, csípős szél fújt egész nap, délutánra a hó is megérkezett, és bár nem maradt meg a városban, az utak latyakosak, csúszósak. Ez vélhetően az országúton és az autópályán sincs másként, így a menetidő ennek függvényében megnőtt. A spanyol meccsre érkező ennek ismeretében induljanak el. A szerda este 20.15 órakor kezdődő mérkőzést a Nemzeti Sport Online hagyományos online tudósításban, valamint folyamatosan frissülő, élőképes cikkben is közvetíti!

KRASZ EMIL (Újvidék)