„Az elnökség tisztességes, becsületes helytállásnak minősítette a vb-szereplést – mondta Sinka László sportági elnök –, másrészt tényszerűen említést kapott, hogy az elmúlt másfél évtizedben megszokott elvárásnak, nevezetesen az első hat hely valamelyikének megszerzése ezúttal nem sikerült. A mezőny erősödik ugyan, de a csapattal szemben változatlanul az az igény, hogy legyen tagja a közvetlen élmezőnynek."
„A világ robog, de mi sem álltunk meg, új csapatot kellett építenünk, amely megfelelt a minimális várakozásnak, és bejutott a középdöntőbe, ott volt a tizenkettő között. Tudomásul kell venni, a magyar sport átalakul, meg kell becsülnünk a csapatsportágban szereplő válogatottjaink által elért helyezést. Nem lehet mindig mindent éremben mérni, különösen nem aranyban. Sőt lassan már maga a vébé-, Európa-bajnoki részvétel is bravúrszámba megy, nem beszélve az olimpiáról. Távoli célunk a női válogatott esetében is a jövő építése, a londoni részvétel. Ezt szem előtt tartva a kínai vb-n mutatott játékkal, a morális tartással és az eredménnyel összességében elégedettek lehetünk. Több fiatal épült be a válogatottba, Zácsik Szandra és Kovacsics Anikó a juniorválogatott után a felnőtteknél is meghatározó szerepet töltött be. A női válogatott lépésről lépésre szisztematikus, határozott munkával halad egy úton, amelynek eredményeként évek múlva ismét az éremszerzés reményében szállhat majd csatába világversenyen, hogy egy hatodik hely után már kis csalódottságot érezhessünk magunkban velük szemben."
„Az elnökség a középdöntőbe kerüléssel nem rakott ránk teljesíthetetlen pluszterhet, a sorsolás és a menetrend sajátossága folytán a kilencedik helyért azokkal az osztrákokkal mérkőztünk meg, akik öt vereséget szenvedtek a helyosztóig, mi viszont csak kettőt – nyilatkozta Mátéfi Eszter. – Kértem az elnökséget, hogy a jövőben találjon alkalmat a még több közös gyakorlásra, bár klubedzőként tudom, ezt nem lesz egyszerű feladat megvalósítani. Görbicz Anita, Pálinger Katalin és Szamoránsky Piroska visszatérésétől minőségi javulást várok, mert velük kiegészülve ez a mai csapat is képes lehet eljutni egy világversenyen az éremcsatáig, amely minden szövetségi kapitány és játékos álma. Reálisan nézve ugyan ez még nem jövőre lesz, először jussunk ki a kontinensbajnokságra. A rendszeres munkában és a fokozatos előrelépésben hiszek."