Tét nélküli rangadó az oroszok ellen

Németh András szövetségi kapitány nem csinált titkot belőle, hogy melyik két emberét hagyja ki az oroszok elleni, utolsó középdöntőbeli mérkőzésről. Korábbi önmagához hűen, miszerint a legnagyobb terhet cipelő játékosai ma pihenhetnek (tekintettel arra, hogy a legjobb négy közötti szereplés már biztos), az egyébként sem egészséges, combizomhúzódással bajlódó Görbicz Anita mellett a balátlövő Tóth Tímea a kimaradó.

Ha már az átlövőknél tartunk, a balkezes Mehlmann Ibolya így bizonyosan be lesz nevezve, más kérdés, hogy hány percet kell a pályán töltenie. Ő is a csapat egyik húzóemberévé vált a vb-n, egy szerényebbre sikerült kezdés után (legalábbis mi így láttuk) látványos formajavuláson ment át, hasonlóan a többi magyar átlövőhöz. Ebben nem igazán ért velünk egyet.

"Szerintem már az elejétől jó formában voltunk, más kérdés, hogy a szlovénok ellen nem ment a játék – mondta ebéd után, mielőtt a szállodai szobájában a csendes pihenőre készült. – De ilyen sorozatmeccseken az a legfontosabb kérdés, hogy mindig legyen húzóember. Meccsről meccsre új taktikával készülünk, a sikerek annak köszönhetők, hogy ezt mindenki megérti, a videózás alapján rendesen átbeszéljük az edzőinkkel."

Bár a mai program úgy hozta (vagy inkább úgy hozták össze), hogy nem Magyarország választhat ellenfelet az elődöntőben, hanem a magyar-orosz meccs után a dánok és a románok döntik el egymás közt, akkor ki kivel legyen, azért kíváncsiak voltunk rá, a mieink melyik vetélytárssal játszanának szívesebben szombaton. "Ez nem akarás kérdése – válaszolta a Dunaferr balkezese. – nekünk mindegy, a legjobb négy között már úgyis minden ellenfél nehéz.

A magyar játékosok csaknem két hete időznek a távoli Szentpéterváron, még négyet kell aludniuk a hazaút előtt. "Hülye kérdés, van-e honvágyunk, hát, persze hogy van – kaptuk meg Ibolyától. - De ez most másodlagos, mindenki alá rendeli ezt egy magasabb rendű célnak."