A beállósok professzora

Nem véletlenül alapember immár hosszú esztendők óta a keretben. A legfontosabb jellemzői közül érdemes külön is kiemelni a végsőkig lelkes, mindenkor ambiciózus és remekül motivált játékát. Vidám egyénisége miatt méltán kedveli nemcsak a szűkebb baráti köre, hanem a távolabbi ismerőseinek népes tábora is, beleértve persze a sportág rajongóit.
Mind a civil életben, mind klubjában és a válogatott keretben könynyen és gyorsan elfogadtatja magát, és a címeres mezt immár tizenkét éve viseli a felnőttek között. Néha-néha elszólja magát, hogy ő már öreg, és a következő lesz az utolsó nagy versenye vagy mérkőzése, de aztán - szerencsére! - rendre meggondolja magát, hiszen a sikeréhsége csillapíthatatlan. Tanácsaival, tapasztalataival mindig segíti társait, de akár edzőit is, hiszen maga is egyetemet végzett tréner (ez is jelzi, hogy a továbbiakban sem kíván elszakadni a játéktól). Hatalmas ereje, minden áron gólra törő játéka és szigorú védekezése egyaránt kulcsjátékossá teszi. Az ellenfelek körében szintén tekintély és tisztelet övezi.
Tavaly lemaradt a vb-ről, mert néhány nappal az elutazás előtt autóbalesetet szenvedett. Szlovéniában és az olimpián viszont újra igazolhatja, hogy a világ egyik legjobb beállósa.

Szakmai tükör

"Lelki kisugárzása tartást, erőt és biztatást ad társainak. Támadásban és védelezésben egyaránt a klasszisok közé tartozik a maga posztján. Kihagyhatatlan a keretből. Kérdés, hogy a sorozatterhelést miként bírja, tud-e regenerálódni a feszített program közepette."

A többiek
Szathmári János (Tatabánya)
Fazekas Nándor (Veszprém)
Buday Dániel (Veszprém)
Ilyés Ferenc (Szeged)
Mocsai Tamás (Suhr, svájci)
Gál Gyula (Veszprém)
Iváncsik Gergő (Veszprém)
Rosta Miklós (Dunaújváros)
Kertész Balázs (Dunaújváros)
Császár Gábor (Dunaferr)
Díaz Ivo (Veszprém)
Pásztor István (Veszprém)
Laluska Balázs (Szeged)
Mohácsi Árpád (Athinaikosz, görög)
Nagy László (Barcelona, spanyol)