A következő cél Athén

Mocsai Lajos a gálaösszecsapásból is profitálni akart, ezért a hazai együttes különböző védekezési variációkat próbált ki. A kapuban a továbbra is remek formában védő Pálinger Katalin (Dunaferr SE) mellett lehetőséget kapott a Cornexi-Alcoa tehetsége, Fekete Csilla. A keret kapusainál egy mondat erejéig meg kell állni, mert Sugár Tímea, a Herz-FTC vezéregyénisége térdműtét után lábadozik, Irina Sirina, a Győri Graboplast kulcsjátékosa honosítási procedúrája lezárására vár, míg a szintén győri Petróczi Viktória a múlt héten az augusztusi, macedóniai junior-vb-re készült Kovács Péter mester korosztályos keretében. Visszatérve a nyíregyházi gálára, természetesen a látványosságról sem feledkezhettek meg a magyar hölgyek. Ebben a műfajban Kulcsár Anita (Cornexi), Lovász Zsuzsa (Győr), Szrnka Hortenzia (Dunaferr) és Görbicz Anita (Győr) járt az élen. Kínai figura végén, cunderből (csavart, pattintott lövés), egyéni betörésből, tíz méterről is szereztek gólokat legjobbjaink. Mérkőzés közben a lelkes publikum értesült róla, hogy a Nyíregyházi Kertváros labdarúgói megnyerték az NB II-es küzdelemsorozatot, és a jókedv ettől csak fokozódott a csarnokban.
Aztán elégedetlenkedni kezdett a lelátó népe. Persze nem komolyan, csak a második félidőt a kispadon kezdő Farkas Ágnes (Herz-FTC) pályára lépéséért "tüntetett”. "Ágit akarjuk!”– zúgott a kórus, és a kapitány engedett a közönség akaratának, visszaküldte a pályára a legutóbbi Európa-bajnokság gólkirálynőjét. Az idő haladtával és a különbség növekedésével csökkent a magyar játékosok koncentrációja. Olykor a tökéletesnél is jobb helyzetet kerestek a lányok, s a ziccereket néha túlcifrázták. Emiatt máskor valószínűleg roppant mérges lett volna a kapitány, ezúttal azonban derűsen mosolyogva, elnézően fogadta a hibákat – most ez is belefért.

A hajrá Kirsner Erika perceivel telt, mert a ferencvárosi szélső két kihagyott helyzet után hét perc alatt négy gólt szerzett. Ekkor már felállva ünnepelt a lelátón a kétezer néző. Magyarország összesítésben 88–41-re győzve búcsúztatta feltörekvő ellenfelét, amely már azt is sikerként értékelte, hogy az előselejtező csoportjából továbbjutott. A levonuló bosnyák játékosokon is látszott: a kiütéses vereség fájt nekik, mégsem bánták, hogy fantasztikus környezetben, remek ellenféllel játszhattak. Akadt közöttük, aki még közös fotót is készíttetett Farkas Ágival, hogy sose feledje ezt a két mérkőzést és a találkozást a Fradi állócsillagával. A magyar együttes remek játékkal hálálta meg a pompás vendéglátást Nyíregyházának, és júliustól az olimpiára kvalifikáló decemberi, zágrábi vb-re készülhet (a világbajnokság 24 csapatos mezőnyében a legjobb öt válogatott szerez athéni szereplési jogot).

Érezhető volt a Mocsai-csapaton a versenyláz

Mocsai Lajos szövetségi kapitány elégedetten értékelte női válogattunk utóbbi két hétben végzett munkáját.
"Az idén másodszor találkoztak, és szakmailag hasznos időszakot töltöttek együtt a keret tagjai – mondta a mester. – Jól felépített, feszes edzéstervet hajtottak végre, és egyik legfőbb erényüket, kiemelkedő motiváltságukat is megőrizték. A bosnyákokról kevés információt kaptunk a selejtező előtt, ezért volt a csapatban némi bizonytalanság. Mindenki tudta, hogy annak ellenére sem lehet alábecsülni őket, hogy egyelőre csapatként nem tagjai a nemzetközi elitnek, bár egyénileg képzettek, hiszen a régi jugoszláv iskolán nőttek fel. A tét miatt is érezhető volt keretünkön az egészséges versenyláz, hiszen a világbajnoki szereplése múlott ezen a sikeren. Magyarán, megszereztük a lehetőséget arra, hogy a decemberi, horvátországi vébén az athéni szereplésért harcolhassunk.”
A kapitány elmondta, hogy a keret felkészülése Tatán és Nyíregyházán is kifogástalan körülmények között folyt, és arra is jó volt, hogy megalapozza a további munkát. Az idő szorítása miatt a napi két-két edzésen a csapatrészek összecsiszolása és a csapatépítés kerülhetett előtérbe, ugyanakkor Mocsai, és segítője, Marczinka Zoltán talált alkalmat némi erőnléti gyakorlásra is.
"A védőjátékunk elemeit alaposabban összedolgozhattuk – folytatta a kapitány –, valamint a védekezésből indított gyors letámadások pontosítására is ügyeltünk. Ezzel szemben a felállt védelemmel szemben alkalmazandó variációkra ezúttal nem jutott elegendő idő. Nyíregyházára persze már oldottabb hangulatban, a biztos továbbjutás tudatában érkeztünk, és ez a jelentős lelki plusz tovább segítette a feladataink elvégzését. Elégedett lehettem a válogatottal, mert szakmailag a várakozásomnak megfelelően sikerült továbblépnie, a csapatépítés a pályán és azon kívül is igen eredményes volt, gondolok itt a szabadidőnk közös, kulturált eltöltésére. Ráadásul a nyíregyházi fantasztikus közönséget is tökéletesen kiszolgáltuk. Június első felében – az élklubok kérése – nem tartom meg a hagyományos, úgynevezett felzárkóztató edzőtáborozást, de ezt a tervezett és az MKSZ elnöksége által jóváhagyott gyakorlási lehetőséget nem szeretném veszni hagyni, ezért kértem, hogy szeptemberben és októberben néhány alkalommal egy-két napos edzésekre várhatóan hétfőnként és esetleg keddenként összejöhessenek a keret tagjai. Így visszakapná a válogatott a júniusban elmaradó edzésnapokat.”
A kapitány úgy tudja, hogy a görögök egy évvel az ötkarikás viadalok előtt – szokatlan módon – nem rendeznek előolimpiát, ezért legközelebb ennek az elmaradó versenynek az idejében, vagyis július utolsó és augusztus első hetében edz a keret.