„Apa-fia” csata a serlegért a Konferencialiga döntőjében

Két nagy klub, két híres, ám teljesen eltérő történelmi hátterű  csapat csap össze a Konferencialiga-döntőben szerdán. Az egyik oldalon Spanyolország egyik legfontosabb egyesülete, a Betis, a másikon Anglia egyik kirakatalakulata, a Chelsea – előbbinek mégis ez fennállása első nemzetközi kupadöntője, utóbbi pedig az első klub lehet, amely az UEFA mind a négy nagy tornájának trófeáját elhódítja (nem számítva a Szuperkupát). Ezt egy őszinte barátság teszi még érdekesebbé.

De nézzük tételesen!

Szurkolói bázisát tekintve a sevillai Betis az egyik legnépszerűbb klub Spanyolországban, ennek megfelelően az anyagi lehetőségei is az elitéhez közelítenek – a La Ligában a hatodik legnagyobb működési bevétellel számolhat a klub a Football Benchmark adatbázisa szerint –, és hogy mást ne említsünk, amikor 1998-ban Manuel Ruiz de Lopera elnök átigazolta Denílsont, világrekord összegnek számító 30 millió eurót fizetett a brazil játékosért a Sao Paulónak. Ennek tükrében kifejezetten meglepő, hogy a zöld-fehérek csak egyszeres bajnokok (1935), háromszoros kupagyőztesek (1977, 2005, 2022) odahaza, Európában pedig – ezt megelőzően – két negyeddöntős szereplés (1977–1978, 1997–1998, mindkettő KEK) a legtöbb, amit fel tudnak mutatni. Itt kell gyorsan közbeszúrni, hogy a második KEK-negyeddöntőben éppen a végső győzelemig meg sem álló Chelsea ejtette ki.

Nem sok jel utalt arra, hogy az idén másként alakulnak a dolgok, Manuel Pellegrini alakulata ugyanis csak vergődött a nem túl veretes főtáblás mezőnyben, amelyből három győzelemmel, egy döntetlennel és két vereséggel a 15. helyen sikerült továbbjutnia. Ezek után a kieséses fázisban sem sziporkázott, noha az elődöntőig egyetlen első vonalas ellenféllel sem találkozott (Gent, Guimaraes, Jagiellonia), a négy között pedig csak a hosszabbításban sikerült kiejtenie az egymás után harmadik Kl-döntőjére hajtó Fiorentinát.

Ezzel szemben a Chelsea a hősidőkben (1971) nyert egy KEK-et, amit a Premier League fellendülése utáni érában megismételt (1998), majd miután csúcsgazdag klub lett Roman Abramovics 2003-as érkezését követően, két BL- (2012, 2021) és két El-trófeát (2013, 2019) is begyűjtött. Három éve az amerikai Todd Boehly vezette konzorcium, a BlueCo vette át a Chelsea irányítását, az új tulajdonos viszont leginkább azzal vétette észre magát, hogy a világ legbővebb kereteit hozta össze a Stamford Bridge-re, a csapat viszont képtelen volt bármilyen serleget is a magasba emelni. Ha most összejönne a Kl-győzelem, Boehly mégis sporttörténeti sikert ünnepelhetne, hiszen a Chelsea lenne az első klub, amely az UEFA négy nagy trófeáját a vitrinjébe teheti.

Külön érdekességet kölcsönöz a wroclawi döntőnek, hogy a Betist edző Manuel Pellegrini a Chelsea-t gardírozó Enzo Maresca mentora. A chilei szakember edzette Marescát a Málagánál (2010–2012), majd maga mellé vette másodedzőnek a West Hamnél (2018–2019). Február 21-én, a nyolcaddöntő sorsolásakor már csak két golyó maradt, amikor a Betisnek húztak ellenfelet – Guimaraes vagy Chelsea –, és miután elkerülték egymást a csapatok, Pellegrini üzenetet küldött Marescának: „Találkozunk a döntőben!” 

A múlt héten pedig a Chelsea stadionjában rendezett UEFA-médianapon az olasz szakember nyilatkozott szeretettel Pellegriniről: „Különleges lesz ellene megvívni a döntőt. Négy évet töltöttem Manuel mellett, ő nemcsak szakmai referencia számomra, de olyan, mintha az apám lenne a futball világában. Nagyon sokat köszönhetek neki azért, hogy idáig eljutottam” – fogalmazott Enzo Maresca.

Szerda este ugyanakkor kilencven – vagy több – percre vélhetően mindketten félreteszik a barátságot…

KONFERENCIALIGA, DÖNTŐ
21.00: Real Betis (spanyol)–Chelsea (angol) 
Wroclaw. Vezeti: Irfan Peljto (bosnyák) Tv: M4 Sport