Kitoloncolás, bojkott, karantén, körözés: nem Djokovics az egyetlen, akit megállítottak
Egészen különleges és egyedi szituációt szült, hogy Novak Djokovics oltatlanul szeretett volna részt venni az Australian Openen – az viszont nem számít példátlannak, hogy a sportolók a politikai helyzet miatt nem akarnak vagy nem tudnak beutazni valahová.
![]() |
Puskás, Bicskei, Sándor György, Bobby Fischer és Mhitarjan előtt is zárva maradtak a kapuk (Fotó: NS-montázs) |
Benne volt a levegőben, hogy ez nem lesz sima menet... Hosszú heteken, sőt, hónapokon át kérdéses volt, a szerb teniszező, Novak Djokovics részt vehet-e a 2022-es Australian Openen, miután nem volt hajlandó elárulni, beoltatta-e magát. Erősen lehetett gyanakodni, hogy nem, hiszen a hússzoros Grand Slam-győztes ismert minimum vakcinaszkeptikus nézeteiről. Bár Djokovics fél éven belüli koronavírus-fertőzésre hivatkozva (mint kiderült, valóban oltások nélkül) különengedélyt kapott a részvételre az évnyitó majortornán, és Melbourne-be érkezett, a reptéren szabálytalan vízuma miatt feltartóztatták. Csaknem két héten át tartott a világelső kálváriája, amelynek az lett a vége, hogy haza kellett utaznia Szerbiába (a részleteket megtudhatják, ha ránéznek idővonalunkra a cikk alján).
![]() |
Fotó: Reuters |
A történet összességében méltatlan volt mindkét fél, vagyis az ausztrál kormány és Djokovics szempontjából is, de az „ősvétséget” a sportoló követte el azzal, hogy igyekezett megkerülni a szabályokat, ráadásul több vonatkozó témában sem bontotta ki az igazság minden szeletét – hogy finoman fogalmazzunk. Craig Tiley, az Ausztrál Teniszszövetség egyébként felettébb népszerű első embere szorult helyzetbe került, miután jóhiszeműen – és persze a torna presztízsének növelése érdekében – áldását adta a szakértők véleményére, amit állítólag anonim dokumentumok áttanulmányozása után hoztak meg, vagyis hogy Novak Djokovics orvosi mentességet kaphat.
![]() Bicskei Bertalan nagy világjáró volt, több országban és kontinensen – Európán kívül Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten is – edzősködött, mi több, sohasem sajnálta az időt és az energiát arra, hogy a külföldön játszó magyar futballistákat személyesen is megnézze. A második szövetségi kapitányi időszakában (1998–2001) Izraelbe azonban nem tudott volna elutazni, hogy klubmeccsen a helyszínen is lássa a válogatott keretnél számításba vett labdarúgókat – így például Hamar Istvánt, Sallói Istvánt, Pisont Istvánt –, mert az útlevelében az edzősködése kapcsán szaúdi vízum és pecsét is szerepelt, ugyanis 1995-től egy évig az al-Rijádnál dolgozott. A 2011 július 16-án elhunyt mesteredző felesége, Bicskei Ani így emlékezett a történetre: „Amikor Berci az izraeli utazást szervezte, előre szóltak neki, az útlevelében szereplő egyes országok pecsétei, vízumai miatt megtagadhatják tőle a beléptetést, ilyen volt a szaúdi bélyegző is. Új útlevelet kellett tehát csináltatni, amelyik még üres volt. Nem volt egyszerű menet, az utazás során már Budapesten, a ferihegyi indulásnál nagyon alapos ellenőrzésen esett át, még azt is megkérdezték, ki fuvarozta ki a reptérre – amúgy az egyik fiunk volt a sofőr –, és természetesen szükség volt a makulátlan útlevélre is, hogy végül elutazhasson Izraelbe.” V. A. |
Ausztráliáról érdemes tudni, hogy lakosai másfél éven keresztül igen szigorú szabályok szerint éltek, szinte teljesen lezárták az országot (amit egy szigetállam esetében nyilván könnyebb megoldani, mint másutt), éppen a melbourne-iek például 250 napig voltak karanténban, ami világrekord. Akár már egyetlen fertőzött miatt is lezártak egész városokat, de volt eredménye az intézkedéseknek, rengeteg életet mentettek meg, hiszen összesen 3053-an haltak meg csupán a több mint 25 millió lakosú országban a Covid–19 szövődményei következtében.
![]() Aztán 1961. szeptember 6-án rendeztek Vasas–Real Madrid mérkőzést a BEK első fordulójában. Ezúttal az első meccs volt Budapesten (a Népstadionban 90 ezer néző előtt Justo Tejada duplájával nyertek 2:0-ra a spanyolok), és Puskás Ferenc erősen fontolgatta a pályára lépést, hogy bizonyítsa, még mindig világklasszis, Östreicher Emil menedzser azonban óva intette az utazástól, Santiago Bernabéu elnök pedig egyenesen megtiltotta neki, nem akarta megkockáztatni, hogy féltett kincsének esetleg baja essék (a madridi visszavágón játszott). Olyannyira veszélyesnek volt ítélhető a hazautazása, hogy aztán édesanyja, majd gyerekkori barátja, volt csapattársa, Bozsik József temetésére sem mert eljönni. Csak akkor állt kötélnek, amikor már hívták, 1981-ben, felesége, Erzsébet asszony azonban akkor is félt a következményektől. Akkor azonban már nem kellett aggódnia. Budapestre érve első útja édesanyja sírjához vezetett a kispesti temetőbe. B. Z. |
![]() |
Fotó: Shutterstock |
Ezek után nem meglepő, ha Ausztrália polgárai nem veszik jó néven, ha valaki oltás nélkül akar beutazni az országba, miközben náluk egyrészt gyakorlatilag kötelező, másrészt rengeteg lemondással jár, hogy elejét vegyék a vírus terjedésének. A kormány is erre az álláspontra helyezkedett, így rögvest megtorpedózta Djokovics ausztráliai tartózkodását, karanténhotelbe dugta, miközben hangsúlyozta, a földkerekség egyik leghíresebb sportolójával sem tesz kivételt – miért is tenne, ha ezzel nagyon népszerűtlenné válna a választópolgárok körében, és valószínűleg egyébként tényleg így tartotta helyesnek a kabinet.
Nem mindenki volt ám annyira vakmerő (vagy felelőtlen), mint a 34 éves szerb csillag, honfitársunk, Babos Tímea például „nem tudott azonosulni a Covid-intézkedésekkel”, ezért nem utazott el Melbourne-be (azt nem tudjuk, hogy ő megkapta-e a vakcinákat, állítása szerint abból, hol versenyez idén, kiderül). A hozzá hasonlóan páros GS-győztes és világbajnok francia Pierre-Hugues Herbert deklarálta, hogy nem oltakozott, ugyanakkor őt nem zavarta volna Djokovics mentessége.
![]() A Roma örmény középpályásának, Henrih Mhitarjannak korábban Dortmund- és Arsenal-játékosként is fontos meccsekről kellett hiányoznia, mivel a két ország között fennálló ellenséges viszony miatt nem engedték be Azerbajdzsánba. Sőt, le is tartóztathatták volna, mert 2011-ben „engedély nélkül” lépett be a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területére, 2015-ben így ki kellett hagynia a Gabala elleni Európa-liga-meccset, 2019-ben pedig a Chelsea–Arsenal El-döntőt Bakiban. ![]() Vannak más magyar példák is a közelmúltból: 2015-ben adminisztrációs problémák miatt a Videoton három légiósa, Braniszlav Danilovics, Filip Pajovics és Mirko Ivanovszki nem kapott időben vízumot a walesi New Saints FC elleni BL-selejtező előtt, így Bernard Casoni vezetőedző két újonc kapust, Gábor Pétert és Gyánó Józsefet volt kénytelen magával vinni Walesbe. B. Z. |
Az orosz Natalja Vihljanceva azért járt szerencsétlenül (vagyis nem indulhatott az AO-kvalifikációban), mert bár be van oltva, két Szputnyik V-t kapott, amit decemberben és január elején még nem fogadott el Ausztrália. A 24 éves játékos teljes nyugalomban fogadta ezt, aztán január 17-én fanyar stílusban újságolta, hogy immár be lehet utazni a Szputnyikkal Ausztráliába – jobb később, mint soha…
Volt olyan teniszező, aki még mérkőzést is játszott a világ másik felén, mielőtt kiutasították volna.
A cseh Renata Vorácová Djokovicséhoz hasonló különengedélyt kapott, a határon sem tartóztatták fel, párosban pályára is lépett a Summer Set 2 elnevezésű melbourne-i WTA-tornán, és az első körben kiesett.
Később neki is visszavonták a vízumát, január 7-én őrizetbe vették, s nyolcadikán már ki is toloncolták Ausztráliából – Vorácová nem fellebbezett a döntés ellen, mert túl macerásnak érezte a folytatást.
A párizsi Roland Garros május végén kezdődik – a hírek szerint csak oltottaknak...
![]() V. SZ. |
November 29.
|