Tiszeker egyetért Jacques Rogge-gal a Nemzetközi Olimpia Bizottság elnökével, aki hétfőn jelentette be, hogy a nyári megsemmisítés előtt újra analizálják az athéni játékokon vett mintákat. Rogge jelezte: nem számít „pozitív esetek folyamára", már csak azért sem, mert a 2004-es vizsgálati módszerek már elég kifinomultak voltak.
„A NOB nem akarja elpazarolni ezt a sok mintát, amíg lehet, még egyszer bevizsgálja őket. A hivatalos szabály szerint nyolc évig kell megőrizni ezeket, az athéni játékokon vett mintákat idén augusztus 29. után meg kell semmisíteni” – mondta az MTI-nek a MACS vezetője.
A 2006-os torinói téli és a 2008-as pekingi nyári olimpián vett mintákat már újravizsgálta a NOB, ezek között hat pozitív tesztet talált, például a Pekingben 1500 méteren győztes bahreini Rasid Ramzitól utólag vették el az aranyérmét.
„A tárolás nyolc évében bármikor, akárhány alkalommal meg lehet vizsgálni a mintákat. Az athéniakat most utoljára lehet, hiszen a nyolc év lejár – tette hozzá Tiszeker. – A pekingi mintákat főleg az EPO akkori új generációja, a CERA miatt ellenőrizték. Azt el tudom képzelni, hogy az athéni mintákat az EPO-ra fókuszálva analizálják újra."
A 2004-es játékokon három magyar sportolót fosztottak meg éremtől doppingvétség miatt: a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert aranyérmét, valamint a súlyemelő Gyurkovics Tibor ezüstérmét vették el.