A sportolóként 28-szoros magyar bajnok atléta, későbbi népszerű televíziós riporter és műsorvezető temetéséről később intézkednek.
A család még hétfőn adott ki közleményt arról, hogy Gyulai István kimerültségre hivatkozva határozatlan időre visszavonul, azonban az IAAF főtitkári tisztségéről nem mondott le.
"Gyulai István 15 éve tölt be vezető pozíciót a nemzetközi atlétikai életben. Az idén 63 esztendős sportdiplomata, korábbi népszerű televíziós, kimerültségre hivatkozva határozatlan időre visszavonul jelenlegi munkájától. Kívánsága szerint a következő időszakot a média, valamint a nyilvánosság teljes kizárásával, családja körében kívánja eltölteni" – állt az említett közleményben.
Amint fia, Gyulai Miklós egykori atléta, a torinói olimpián szerepelt bobválogatott csapatvezetője elmondta, a jelenleg Monte-Carlóban tartózkodó édesapja nem mondott le az IAAF főtitkári tisztéről.
A sportvezető halála mélységesen megrendítette a szövetség szenegáli elnökét, Lamine Diackot is.
Diack kimelete, Gyulai energiája, viselkedése, stílusa hiányzoni fog a kollégáknak. Kitért arra is, hogy bár régóta tudott volt betegsége, mégis folyamatosan a munkának szentelte az idejét, nem pedig panaszkodott.
Gyulai Istvánt a Magyar Televízió, a Magyar Atlétikai Szövetség és a MOB is saját halottjának tekinti.
Schmitt Pál: A magyar sportdiplomácia legerősebb bátája
Gyulai István halálhíre mélyen megrendítette a Magyar Olimpiai Bizottság valamennyi tagját, vezetőjét. Schmitt Pál, a MOB elnöke úgy gondolja: pótolhatatlan veszteség érte a magyar sportot.
„Azon túlmenően, hogy ezen szomorú pillanatokban osztozunk e kiváló, nagyrabecsült család gyászában, valójában még fel sem tudjuk talán mérni, milyen óriási veszteség érte a magyar sportot, a magyar olimpiai mozgalmat azzal, hogy István ilyen fiatalon távozott közülünk – mondta Schmitt Pál. – Tudtuk, hogy beteg, de bíztunk a felépülésében, abban, hogy edzett szervezete erősebb lesz. Sajnos, nem így történt. István nem csak nagyszerű atléta volt, sportújságíróként is rendkívül sokat tett a magyar olimpiai mozgalomért, az IAAF főtitkáraként pedig minden addigit felülmúló segítséget tudott nyújtani hazánknak, többek között a nagy világversenyek Magyarországra hozatalával, a magyar sport népszerűsítésével. Tagja volt a MOB-nak, nemzetközi tisztségéből adódóan az elnökségnek is, rendkívüli szaktudását, fantasztikus munkabírását, lenyűgöző nyelvismeretét világszerte csodálták, azok közé tartozott, akik az egész földkerekségen széleskörű megbecsültségnek örvendenek. Halálával nem csupán sporttársunkat, olimpikon társunkat veszítettük el, de a magyar sportdiplomácia legerősebb bástyáját is.”
Gyulai Istvánt a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti.
PORTRÉ
GYULAI ISTVÁN: Gyulai István 1943. március 21-én született Budapesten. Rövidtávfutóként a Bp. Honvéd (1958-67), majd a BEAC (1968-70) színeiben szerepelt. Tagja volt a válogatott keretnek, 28 bajnoki címet szerzett. |
• a Magyar Televízió sportriportere 1970-91 között, 1990–91-ben ő vezette a sportosztályt. |
• 1977-89 között a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) főtitkárhelyettese, az 1989-92-es időszakban főtitkára |
• 1984-től a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsának tagja, 1991-től főtitkára |
• 1991-2001 a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, 2001-től tiszteletbeli elnök |
• a Magyar Sportújságírók Szövetsége örökös tiszteletbeli alelnöke |
• Az International Sport főszerkesztője, a World Gymnastics tornamagazin alapító főszerkesztője |
Kitüntetései: Esterházy Miksa-díj (2002), Magyar Örökség-díj (2003) (forrás: MTI) |