Az NSO ajánlja
Az NSO ajánlja
A „kicsik” természetesen aggódnak – Heribert Bruchhagen frankfurti klubelnök szerint a következő húszból tizenhat bajnoki cím a bajoroké lesz; Diego Della Valle, a Fiorentina első embere azt állítja, hogy a Juve és a derékhad közötti szakadék eltüntethetetlen –, és lassan az UEFA is bekapcsolódik a vitába. „A nagyok és a kicsik közötti távolság megnőtt, ami hátrányos a különböző sorozatokra nézve, hiszen így a vetélkedés egyhangúbb lesz. Gondoskodnunk kell róla, hogy gazdaságilag a markunkban tartsuk az élfutballt” – fogalmazott Lars-Christer Olsson, az európai szövetség főtitkára.
Nem tisztünk bírálni a sportvezetőt, de eddig is ők tartották a markukban a vetélkedést, azaz alaposan hozzájárultak a szakadék létrehozásához.
Mégpedig a Bajnokok Ligájával.
Ha egy sorozatban – jelenleg – 1.6 millió euró jár csak a főtáblára jutásért, 321 ezer euró a győzelemért, 161 ezer euró a döntetlenért, a nyolcaddöntőbe jutás pedig további 1.6 milliót hoz a konyhára, azzal anyagi téren több mint nehéz versenyezni.
A Bayern München például csak a legutóbbi tíz, befejezett kiírásban több mint 191 millió eurót keresett a BL-ben, éves átlagban 19.1 milliót, ez körülbelül megegyezik egy-egy kisebb német gárda (például a Mainz) éves költségvetésével. A bajoroknak viszont ez csak egy része a bevételnek…
Az olaszoknál a mostani egyeduralkodó Juventus szintén rangelső, a Lyon öt év alatt több mint százmilliót kasszírozott, a spanyoloknál a Barcát csak a sokkal eredményesebb Real Madrid előzi meg, és a Chelsea elmúlt két idénybeli bevételével sem tudtak versenyezni az angol klubok.
Ugyanakkor a nagyok természetesen cáfolják, hogy kizárólag a BL-nek köszönhetnék a dominanciájukat. A Chelsea-nek ugyebár van egy Roman Abramovicsa, aki eddig 400 millió eurót „ölt” a csapatba, a Barcelonánál nem győzik hangsúlyozni, kilenc saját nevelésű futballista van a keretben (de azért ne feledjük a 2000 óta új játékosokra kifizetett 285 millió eurót sem), az elmúlt nyolc évben (tehát nem a BL-szereplése kezdete óta!) a Lyon is az utánpótlás-nevelésből állt talpra, a Juventus a televíziós szerződésének is sokat köszönhet (a következő két idényben, például, 248 millió eurót), míg a Bayernnél a tudatos gazdálkodásban látják a sportszakmai fölény zálogát.
De azért alapnak nem rossz a Bajnokok Ligája.
Kilencen százmillió felett kerestek | 2001–02 | 2002–03 | 2003–04 | 2004–05 | 1994–2005 |
Bayern | 30 648 | 16 801 | 19 454 | 18 357 | 191 998 |
Man. United | 30 980 | 22 475 | 28 047 | 16 263 | 180 462 |
Real Madrid | 35 596 | 26 992 | 19 646 | 13 661 | 178 182 |
Juventus | 25 086 | 34 739 | 15 242 | 15 030 | 153 145 |
Arsenal | 20 438 | 23 465 | 28 550 | 23 347 | 136 069 |
Milan | – | 31 591 | 17 889 | 26 108 | 126 337 |
Barcelona | 23 394 | 21 120 | – | 15 971 | 111 791 |
Leverkusen | 32 443 | 23 369 | – | 13 457 | 109 276 |
Lyon | 18 112 | 23 791 | 19 640 | 20 361 | 101 261 |
A klubok neve után a legutóbbi négy idényben a BL-ben a jegybevételből, a pontprémiumokból, az egyéb jutalmakból és a marketingjogokból származó bevételeket tüntettük fel, az utolsó oszlopban pedig az 1994-ben elindított, minimum 16 csapatos BL-ben szerzett összbevételt közöljük. Az összegeket millió euróban adtuk meg.
Forrás: Kicker Sportmagazin