Problémás gyerek volt, az iskolát sem végezte el, eleinte az amerikai futball érdekelte, kedvelte a korszak sztárját, Jim Brownt, de végül az ökölvívásnál kötött ki. George Foreman az 1968-as mexikóvárosi olimpián nehézsúlyú győzelme után az amerikai zászlóval sétált körbe-körbe a ringben. Rögtön a hivatásosok táborába lépett, s nem telt el egy év, már a profik között is megvívta első meccsét (1969. június 23.).
Akárcsak Muhammad Ali, ő is mérkőzött Rocky Balboa filmbeli alakjának ihletőjével, Chuck Wepnerrel. Harminchét, zömében kiütéssel vagy technikai KO-val megnyert meccs után vívta első világbajnoki címmérkőzését. Foreman 38. összecsapásán Joe Frazierrel találta magát szemben. A Bokszvilágszövetség (WBA) és a Bokszvilágtanács (WBC) vb-övéért 1973. január 22-én Kingstonban megrendezett találkozón a kihívó két menet alatt kinyírta a regnáló bajnokot. Foreman négy és fél perc alatt hatszor taglózta le Smokin’ Joe-t.
De Big George a hozzá hasonló méretű ellenfelekkel szemben is otthonosan mozgott a kötelek között. Ken Norton – a Fekete Herkules – 1974. március 26-án hívta ki, de az Alit 1973-ban legyőző (igaz, Ali még abban az esztendőben revansot vett) óriás sem tudott vele mit kezdeni. A 192 centi magas, normál alapállású bokszoló minden idők egyik legkeményebb öklözőjeként jól állta az ütéseket, emellett agresszív volt, brutális ütőerővel.
Ezt követően olyan kihívója akadt, mint Muhammad Ali, összecsapásuk – Rumble in the Jungle (Dübörgés a dzsungelben) – minden idők egyik leghíresebb mérkőzése lett, Kinshasában a WBC vb-övéért 1974. október 30-án csaptak össze. Nem akármilyen küzdelem volt, a bokszhoz értő Norman Mailer tollára illő: A harc címmel könyvet írt róla. Ali rádőlt a kötelekre, a trópusi melegben üttette a címvédőt, aki a 8. menetre teljesen elfáradt, s ekkor Ali néhány pontos ütéssel a padlóra küldte, Foreman képtelen volt felállni.
Csak másfél év múlva bokszolt újra, 1976-ban Ron Lyle, majd Frazier ellen is brutális csatákban győzött, de 1977-ben Jimmy Young San Juanban óriási meglepetésre pontozással legyőzte a nem meggyőző Foremant. Ezután felhagyott a bunyóval, megtért, lelkészként hirdette az igét.
Ám tíz év múlva nagy meglepetésre visszatért, 24 meccset nyert meg KO-val vagy TKO-val, láthatáron volt egy Mike Tyson–Foreman összecsapás is, csak közben Iron Mike elvesztette a vb-címét. Foreman 1991 áprilisában a WBA-, WBC-, IBF-szervezetnél is címvédő Evander Holyfield ellen bokszolt 42 évesen, egyhangú pontozással kikapott, ahogyan három nyert meccset követően Tommy Morrisontól is. Ám 1994-ben KO-val elintézte Michael Moorert, ezzel 45 évesen minden idők legidősebb nehézsúlyú világbajnoka lett! Profi bemutatkozása után 27 évvel, 1997 novemberében Shannon Briggs ellen a pontozók többségi döntéssel Briggsnek adták a meccset.
Big George 76 győzelmet aratott (ebből 68 KO vagy TKO), s csupán öt alkalommal kapott ki.
Találkozás Szvatyerákkal – Szekeres Istvánra emlékezünk
