Az ECA vezérkara Nasszer al-Kelaifi elnök a két alelnök, Oliver Kahn és Edwin van der Sar között (Fotó: Török Attila)

Mindenki megjelent, aki csak számított az Európai Klubszövetség (ECA) idei első közgyűlésének budapesti sajtótájékoztatóján. Bár a hétfő esti, Szépművészeti Múzeumban rendezett vörös (valójában zöld) szőnyeges vacsorabevonulás is médianyilvános volt, a nemzetközi sportsajtó krémje a kedd délutáni záró eseményen vett csak részt, és tette fel kérdéseit az ECA vezetőinek.

A szervezet 29. közgyűlésének legfontosabb hozadéka egyértelműen a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel (FIFA) kötött hosszú távú, 2030-ig szóló megállapodás. Gianni Infantino, a FIFA elnöke is megjelent Budapesten, s ahogyan lapunk már korábban megírta, az új együttműködési megállapodással (MoU) csaknem 70 százalékkal növekszik a klubok nyeresége a reklámokból – részben az egyelőre kidolgozatlan, ám biztosan kibővítendő klubvilágbajnokságnak is köszönhetően –, valamint a következő két világbajnokságon a tornára delegálandó játékosok után a klubok az eddiginél is nagyobb kompenzációban részesülnek. Ezzel a döntéssel az ECA megerősítette a futballklubok érdekképviseletében betöltött szerepét.

A klubszövetség állandó tagjainak száma 240-ről 330-ra emelkedett, miután a testület egyhangúlag megszavazta a szervezet demokratizálását, sokféleségét, és könnyebbé tette a részvételt. Az össztagság szeptemberre megközelítheti az ötszázat, ami kevesebb mint egy év alatt majdnem kétszeres növekedést jelent. S hogy ez miként néz majd ki a gyakorlatban? A testületi üléseken résztvevő tagok száma a háromszorosára emelkedik, több új igazgatósági hely alakul, ami független férfi és női igazgatóknak ad lehetőséget a nagyobb beleszólásba. Minden ECA-alosztály igazgatótanácsában legalább egy nőnek szerepelnie kell, sőt létrejön a női klubok tanácsa is. Az ECA vezérigazgatója, Charlie Marshall a szervezet honlapján megjelent sajtóközleményben nyilatkozott az új formátumról.

A kontinentális klubfutball jövőjéről hozott fontos döntéseket Budapesten az Európai Klubszövetség (Fotó: Török Attila)

„Jelentős mérföldköveket értünk el a Budapesten egyhangúlag megszavazott reformokkal. A klubok számának hatalmas növekedése mellett ezek abban segítenek, hogy az ECA befogadóbb, reprezentatívabb és hatékonyabb legyen. Folyamatosan fejlődünk, hogy tizenöt évre előrepillantva is biztosak lehessünk abban, a legkisebb kluboktól kezdve mindenki érdekeit képviseljük.”

A Várkert Bazár a futballklubok „szakszervezetének” zöld színébe öltöztetett belső tere hamar megtelt a nemzetközileg ismert sportlapok logóit viselő munkatársakkal. Oliver Kahn alelnök előbb azon mosolygott, hogy alelnöktársa, Edwin van der Sar majdnem hasra esett a kósza kábelek rengetegében, ám a következő pillanatban már nekiszegezték az első kérdést. A német kapuslegenda ugyanis januárban még azt nyilatkozta, mivel a FIFA nem egyeztetett a klubokkal a 32 csapatos klubvilágbajnokság tervéről, az ECA tagjai nem is vesznek részt a tornán.

A két korábbi futballcsillag, az angol John Terry és az ukrán Andrij Sevcsenko is boldogan szavazott a létszámbővítésre (Fotó: ECA)

„Hosszú folyamat volt, mire megállapodtunk, mert jelentős kérdésekről van szó. A klubok védelme szempontjából nagyon fontos a FIFA és az ECA együttműködése, és az új együttműködési megállapodással megoldódik a kompenzáció kérdése is. Várjuk a közös munkát a FIFA-val, hiszen az egyezség a klubok védelmét szolgálja, amire a megnövekedett mérkőzésszám miatt szükség van” –      adott a korábbi álláspontjától némileg eltérő választ Oliver Kahn.

Az ECA elő embere, Nasszer al-Ke­laifi volt a legnépszerűbb megszólított a jelenlévők közül. A több torna megnövekedett mérkőzésszámmal, utazással és szervezéssel jár, ám a katari sportvezető szűkszavúan felelt a környezetvédelemről szóló kérdésre.

„A legkisebb kluboknak nagyszerű, hogy egyre több mérkőzésen és sorozatban vehetnek részt. Érdekel minket a környezetvédelem, ám a mi feladatunk, hogy minél több klubot vonjunk be az olyan remek sorozatokba, mint az Európa-konferencialiga vagy az Európa-liga” – fogalmazott Al-Kelaifi.

Freestyle-osok is szórakoztatták az ECA magyarországi közgyűlésére meghívott sportvezetőket a Szépművészeti Múzeumban rendezett díszvacsorán (Fotó: Török Attila)

Az ECA elnökét Charlie Marshall vezérigazgató mentette ki a kissé kellemetlen helyzetből: „Az ENSZ-szel, valamint egyre több civil szervezettel egyezünk meg környezetvédelmi kérdésekben. Létrehoztunk egy fenntarthatósági csoportot is, ami mutatja, hogy ebben a kérdésben is elkötelezettek vagyunk.”

A vezérigazgató később lapunk külön érdeklődésére megerősítette, hogy a FIFA-val kötött megállapodás szerint a válogatottakba behívott játékosok után járó kompenzációs alapot megemelik, a korábbi 209 millió dollárról 355 millióra – számításuk szerint ez napi 10 ezer dollár/nap/játékost jelent.

Az ötlet megszületése óta nem derült ki sok információ a 32 csapatos klubvilágbajnokságról. Bár a sajtóközleményekben többször is szó esett a megállapodásról a FIFA-val, főleg a torna új szerkezete és bevételei ügyében, most sem tudtunk meg többet. Edwin van der Sar, az ECA alelnöke beszélt arról, hogy tovább nyílhat-e az olló a topklubok, illetve akár az Ajax­hoz hasonló vagy annál kisebb költségvetésű klubok között.

„Fontos, hogy a klubvilágbajnokságon több európai csapat is részt vehessen, lehetőleg különböző országokból. A klubok közötti pénzügyi különbség mindig létezett, de mi a saját költségvetésünkért felelünk, egyénileg kell kitalálni, hogyan osztjuk el bevételeinket. A legtöbb klub a játékosok fizetésére költi el a pénzét. A közgyűlésen tárgyaltunk arról is, hogyan juthatnak el a bevételek a közepes és kis klubokhoz, hogy ők is felvehessék a versenyt” – mondta a hollandok korábbi kiváló kapusa.

A sajtóeseményre online bejelentkező spanyol AS újságírója a klubszövetségből 2021 áprilisában eltávolított Real Madridról, Barcelonáról és Juventusról érdeklődött Nasszer al-Kelaifinál. Kérdése arra vonatkozott, hogy ECA-tagnak kell-e lennie ennek a három klubnak ahhoz, hogy a bevételekből és a szervezet biztosította előnyökből részesüljön, vagy hogy egyáltalán részt vehessen az új klubvilágbajnokságon.

„Az új klubvébé bevételei azoknak is járnak, akik nem tagjai a szervezetnek, sőt azoknak is, akik részt sem vesznek a tornán. Még csak európainak sem kell lenni hozzá. A szolidaritási alapból azonban biztosan nem kaphatnak ezek a klubok. Maguk, spanyol újságírók mindig a trükkös kérdéseikkel jönnek” – zárta rövidre válaszát Nasszer al-Ke­laifi, aki zárszóként bejelentette, hogy a következő ciklusban is indul az elnökségért.

Az Európai Klubszövetség következő, harmincadik közgyűlését szeptember 6–7-én Berlinben tartják.

Nasszer al-Kelaifi: teniszezőből pozícióhalmozó

Hogy kerül egy katari teniszező az európai klubfutball élére? Amikor rápillantunk az Európai Klubszövetség (ECA) vezetőségére, meglepő lehet, hogy a Paris Saint-Germain Közel-Keletről érkező elnöke ül ebben az elnöki székben is, miközben az alelnöki pozíciókban olyan legendás kapusok és a futball nagykövetei vannak, mint a Bayern München és az Ajax vezérigazgatója, Oliver Kahn, illetve Edwin van der Sar. Hosszú, ám rögösnek nem nevezhető utat járt be Nasszer al-Kelaifi az utóbbi húsz évben, aki elé csak úgy hullanak a pozíciók, amióta 2002-ben felhagyott katari léptékben sikeres, ám összességében mérsékelt teniszkarrierjével. Már sportolóként közeli kapcsolatot ápolt a 2013 óta regnáló katari emírrel, Tamim bin Hamad Al-Tanival. Az ATP-világranglista egykori 995. helyezettje 2003-ban csatlakozott az Al-Dzsazíra Sport katari médiavállalathoz kommentátorként és elemzőként. Kifejezetten gyorsan mászta meg a szamárlétrát, két éven belül a csatorna igazgatója lett, 2012-ben pedig az Al-Dzsazíra Sport helyére lépő BeIN Sport elnöke, később az egész médiavállalat a kezébe került. A sportcsatornáról érdemes tudni, hogy szinte azonnal megszerezte a Bajnokok Ligája, a világbajnokság és a világ legnagyobb sporteseményeinek közvetítési jogait. A futballban leginkább a Paris Saint­-Germain elnök-vezérigazgatójaként ismerik. Amikor 2011-ben a Tamim sejk, tehát a katari állam tulajdonában lévő Qatar Sports Investments nevű befektetési alap elnöke lett, a cég azonnal megvásárolta a Franciaországban bukdácsoló klubot. A célok hatalmasak voltak, akárcsak a befektetett pénzösszeg. A PSG arca Al-Kelaifi lett, David Luiztól Zlatan Ibrahimovicon át Neymarig minden szupersztárt vele mutatott be a csapat. A korábban kialakított barátság Tamim sejkkel gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen amíg Katar hivatalos politikai ügyeit ő intézi, Al-Kelaifi az ország puha befolyását terjeszti világszerte a sporton keresztül. Sportswashingot – a greenwashing, tehát a hamis környezetvédelmi intézkedésekből eredő angol kifejezés sportos megfelelője – hajt végre a futballon Katar, aminek betetőzése a PSG Bajnokok Ligája-győzelme is lehetett volna, ám annak híján be kellett érniük a katari világbajnokság fényűzésével. Nasszer al-Kelaifi 2019-ben lett az Európai Klubszövetség elnöke, az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) 2021 áprilisában, a PSG Európai Szuperligából kimaradásával, míg a FIFA-val a világbajnokság sikere óta lettek kebelbarátok. A katari üzletember az ECA budapesti kongresszusán örömmel jelentette be a szervezet demokratikus reformját, valamint a kis klubok növekvő képviseletét a topfutballban. A kijelentések hitelességét erősen megkérdőjelezi, hogy miközben a legtöbb európai klub piaci alapon, a bizonytalan gazdasági környezetben próbál evickélni, a Paris Saint-Germain elnök-vezérigazgatójaként a katari állam támogatásával a világ bármely játékosát le tudná igazolni.