Bár a labdarúgás már a 19. század végén elindult világhódító útjára, és a 20. század elején már tömegek űzték és követték a sportágat, a „postai megjelenésre” hosszabb ideig kellett várni: az 1920-as években jelentek meg először futballbélyegek.
Az elsőség Uruguayhoz köthető, a kor legnagyszerűbb csapatához, amely 1924-ben a párizsi olimpiai futballtornán aratott fényes győzelmet – ez pedig cselekvésre sarkallta a helyi postát.
Ez volt Uruguay első érme (így természetesen első aranyérme) az olimpiai játékokon, amelyet négy év múlva követett – szintén labdarúgásban – a második. Uruguay azóta sem nyert aranyérmet olimpián, érmet sem sokat – a kis dél-amerikai országnak 2 arany, 2 ezüst, 6 bronz az ötkarikás összmérlege. Nem csoda, hogy siettek a hősök – José Nasazzi, José Andrade, Pedro Cea, Pedro Perone, Héctor Scarone és társaik – nagy tettét bélyegen is megörökíteni.
Az uruguayi futballbélyeg azonban még nem labdarúgó-jelenetet ábrázolt, a szamothrakéi Niké-szobor (erről mintázták később a világbajnoknak eredetileg járó Rimet-kupát) szerepelt rajta.
Az első, futballjelenetet ábrázoló bélyeg címét sokáig egy 1928-as, az amszterdami olimpiára kiadott holland bélyeg birtokolta, mígnem most kiderült: Magyarországon már 1925-ben kibocsátottak ilyet.
A Bélyegkatalógus információi szerint Helbing Ferenc tervezte sportsorozat bevétele jó helyre került: a hátoldalon található mondat szerint „A 100 százalékos felár testnevelési célokra fordíttatik”. A bélyegeket postán 1925. április 27. és december 31. között árusították, az ábrázolt futballjelenet minden bizonnyal a régi Üllői úti stadionban lejátszott mérkőzést örökít meg.
A maga korában ez a sportsorozat volt a legdrágább, Magyarországon valaha árusított bélyeg. A sorozat nyolc bélyegből állt, a fent említett „100 százalékos felár” sportegyesületek kasszájába folyt be.