„Gera kezdőember lesz”

Mit szól az Európa-bajnoksághoz? – kérdeztük a nagy tekintélyű brit szakembert.Mit szól az Európa-bajnoksághoz? – kérdeztük a nagy tekintélyű brit szakembert.

Nagyon tetszik! Rendkívüli módon élvezem.

Több neves kollégája szerint alacsony a színvonal.

Egyáltalán nem értek egyet velük. Szerintem izgalmasak, jók a meccsek, elég sok a gól, szóval kitűnő a kontinensbajnokság.

Ön svájci kapitányként csodát tett, sikertelen évtizedek után kijuttatta a csapatot a világ és az Európa-bajnokságra is a kilencvenes években. Mit szól mostani búcsújukhoz?

Sajnáltam a svájciakat, nem volt szerencséjük. A csehek ellen sem játszottak rosszul, voltak helyzeteik, és a törökök ellen is vezettek, nyerésre álltak. De hát a futball ilyen, szerencse nélkül nagyon nehéz…

Ki nyeri meg a tornát?

Honnan tudhatnám?

Mégis: nevezzen meg egy csapatot, amely ön szerint a legesélyesebb. Mint hivatalos szakértőnek fontos a véleménye.

Eddig a portugálok a legmeggyőzőbbek. De egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a németekről, a franciákról, a hollandokról, a spanyolokról.

Hány nyelven beszél?

Angolul, németül, franciául, olaszul és svédül.

Sokfelé élt, sokfelé dolgozott. Melyik csapat, melyik kultúra áll a legközelebb a szívéhez?

Mindegyik izgalmas volt, bár tény, hogy nagyon különböznek egymástól. A skandináv embereket például nagyon megkedveltem. Amikor Svédországban dolgoztam, minden szép volt. Persze fiatal voltam, és sorra nyertük a bajnoki címeket… De tudja, a futball, a játékosokkal való munka mindenhol nagyjából ugyanaz. A labdarúgás nyelve nemzetközi, határokon átívelő. Ha volt is különbség, inkább a pályán kívüli életben. Egész más volt Milánóban élni, mint Svájcban vagy éppen Finnországban.

Nagy sikereket ért el a kontinensen sokfelé, többször felvetődött a neve angol kapitányként, de aztán mindig másként alakult. Nem járna mégis jobban az FA önnel, mint így? Itt sincsenek az Európabajnokságon.

Valóban, két alkalommal is majdnem kapitány lettem. De csak majdnem. A döntést nem én hozom, és tiszteletben tartom, hogy akik határoztak, mindig a legjobb megoldásra törekedtek.

A magyarok sincsenek itt, de nálunk ez már nem is meglepetés. Ön viszont alaposan ismeri a nemzetközi labdarúgást, talán a mi focinkról is van véleménye.

Ne haragudjon, de nemigen. Tudja, mikor láttam legutóbb magyar csapatot játszani? Amikor 1995-ben a svájci válogatottal dolgoztam, és ugyanabban az Európa-bajnoki selejtezőcsoportban szerepeltünk. Budapesten kettő kettőt játszottunk, aztán Zürichben mi nyertünk három nullára.

Így emlékszik az eredményekre?

Hogyne, fontos meccsek voltak ezek.

Nekem ne mondja, gimnazistaként ott szurkoltam.

Szóval a mai magyar fociról nem sokat tudok, de azelőtt jó csapatok voltak arrafelé. Igen, már ennek az Európa-bajnoki selejtezőnek is tizenhárom éve.

De Mezey Györgyöt csak ismeri, hiszen együtt dolgoztak már Portugáliában, aztán a vébén is az UEFA és a FIFA szakértői csapatában.

Hogyne, Mezey doktor jó barátom. Most is úgy volt, hogy a hét végén együtt megyünk át Magyarországra a Puskás–Suzuki-kupa meccseit megnézni, de aztán kiderült, hogy az UEFA-beosztásunk egyikünknek sem teszi ezt lehetővé. De előbbutóbb megnézem a Puskás-akadémiát, mert már sokszor megígértem Györgynek, és kíváncsi is vagyok rá.

Ha labdarúgásunkból nem is naprakész, egyik futballistánkat alkalma lesz alaposan megismerni.

Úgy bizony. Gera Zoltán nagy erősségünk lehet az új idényben.

Annak, hogy a Fulhamhez igazolt, az az oka, hogy önnek megtetszett a játéka. Mikor döntött úgy, hogy szeretné megszerezni?

Januárban, azóta figyeltük.

Vagyis amióta a Fulhamnél van, Gerára vágyik.

Megtudtuk, hogy lejár a szerződése, és talán sikerülhet megszerezni őt júniusban, ennek érdekében mindent meg is tettünk. Valóban nagyon örülök, hogy mellettünk döntött.

Melyek azok a tulajdonságok, amelyek megtetszettek önnek Gerában?

Rendkívül technikás, a levegőben is kitűnően érvényesül, és nem mellesleg igen gólerős. Középpályásként és csatárként is bevethető, sokoldalú, jó labdarúgó.

A magyar légiós kezdő lesz a Fulhamben?

Igen, azért szerződtettük: szerintem Gera Zoltán kezdőember lesz. Persze ne feledje, hogy a keret több mint húsz játékosból áll, és egyszerre azért nem lehet mindenki a pályán.

Terveznek további igazolásokat?

Igen, feltétlenül.

Magyarokat?

Sohasem tudhatjuk…

Pedig csak tréfáltam. Mennyi pénzük van erősítésre?

Nincsenek konkrét számok, hogy ennyit vagy annyit költhetünk. Akit meg akarunk szerezni, azért megküzdünk. Mindenkiért külön-külön, minden eset más. Zoltán esetében például lejárt szerződésű, ám remek játékost sikerült találnunk.

Mi a cél, mit várnak el a vezetők és a szurkolók?

Nézze, a szurkoló mindig a maximumot akarja, ez természetes. De nem határoztunk meg helyezést, amelyet el kell érnünk. Azt hiszem, a Premier League-ben ilyesmit nehéz is volna kijelenteni, annyira éles a verseny. Szeretnénk minél jobban szerepelni, minél jobb csapatot kialakítani.

És megint olyan izgalmas meccseket játszani, mint a legutóbbi bajnokság végén.

Ha lehet, annyira ne legyenek izgalmasak, mert az már túlzás. Fontos volt, hogy megnyerjük az utolsó mérkőzésünket, és még így is csak gólkülönbséggel maradtunk bent.

Tud Gera Zoltán nehéz gyermekkoráról?

Nem igazán.

Hogy kábítószerezett, italozott meg dohányzott, és csaknem örökre elkallódott... De aztán az egyik egyház befogadta, jószerével megmentette a futballnak, és a legjobb mentalitású magyar játékossá vált.

Most, hogy mondja, rémlik. Igen, hallottam erről valamit.

Angliában is megírták a lapok.

Nem olvasok újságokat.

Egy újságíró szívesen hall ilyet…

Nézze, Gera Zoltánt a West Bromwichban nyújtott kitűnő teljesítménye alapján szerződtettük, nem újságcikkek alapján.

Mindenesetre Magyarországon ez szenzáció, hiszen Gera az egyetlen Premier League-játékosunk. Látja, itt szerepel a Nemzeti Sport címlapján. Ha már angol újságokat nem olvas, kérem, olvassa ezt…