Bontásra ítélve?

Ha ígéretekből lehetne stadi ont építeni, akkor fél évszázad után ismét Budapesten állna Európa legkorszerűbb sportlétesítménye. Az új nemzeti stadion maketten már a legutóbbi három labdarúgó Európabajnoki pályázatra is elkészült, a gyakorlatban azonban alig történt valami.

Sőt, az elmúlt évtizedben a nemzeti stadion elveszítette varázsát, a létesítményben egyre kevesebb rangos sporteseményt rendeznek. Nem nagy luxus a szegény magyar sportban fenntartani egy kihasználatlan betonmonstrumot?

„A stadion üzemeltetése évente hatvanmillió forintba kerül – magyarázta Török Ottó, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet főigazgatója. – Az 55 éves

épület a folyamatos karbantartás s a hibák kijavítása következtében jelenleg közepes állapotban van, és a felső karéj sem életveszélyes, például nem eshet betondarab a nézők fejére. Alapvető probléma, hogy nem felel meg az UEFA előírásainak, ezért ugyan világbajnoki selejtező mérkőzéseket rendezhetünk, de például európai kupadöntőt nem.”

Ennél nagyobb gond, hogy a hazai szövetségek is alig veszik igénybe a stadiont, pedig az intézmény vezetősége megpróbálja színvonalas eseményekkel megtölteni a létesítményt. Ennek ellenére ma már csak szép emlék a telt házas kettős rangadó vagy a világklasszisokat felvonultató atlétikai Budapest Nagydíj.

„Kezdeményeztük a labdarúgókluboknál a bajnoki mérkőzések idehozatalát, de anyagi okok miatt ebben nem voltak partnerek, mert a rangadók jegybevételein nem akarnak osztozni. Ha viszont folytatódik az egyesületi stadionok építése, akkor a Vasas és a Ferencváros is albérlő lehet. A nemzeti válogatott találkozóinak többségét a Puskás Ferenc Stadionban rendezzük, az idén öt mérkőzés házigazdái lehetünk. A Horvátország elleni felkészülési mérkőzést azért vittük a Szusza Ferenc Stadionban, mert akkor rendezik a létesítményben az öttusa-világbajnokságot.”

A főigazgató elmondta, hogy az atlétákat is szeretnék visszacsalogatni a stadionba, ezért a Magyar Atlétikai Szövetségnek több eseményre olyan kedvező bérleti csomagárat ajánlottak, amelyet, reméli, elfogadnak. Az idén viszont olyan nagyszabású koncert nem lesz, mint amilyen tavaly a Rolling Stones fellépése volt, mert nagyon drágák azok a nemzetközi sztárok, akik kedvéért megtelne a ma már csak 52 ezres stadion.

A sok bizonytalan tényező közül egy biztos, az 1948-ban tervezett Népstadion – amelyet 2002-ben Puskás Ferencről neveztek el – sohasem fog teljesen felépülni, mert a teljes felső karéj és a 14 emeletesre tervezett toronyépület 1953 óta nem készült el. Ebben az is közrejátszott, hogy a magyar labdarúgás annyira visszaesett, hogy sajnos évtizedek óta nincs szükség százezres arénára hazánkban.

Korszerű nemzeti stadionra azonban nagy szükség lenne, éppen ezért az egyre rosszabb állapotba kerülő létesítmény felújítását vagy átépítését másfél évtized óta tervezik.

Gyurcsány Ferenc még sportminiszterként, 2004-ben pályázatot íratott ki a Népstadion és környéke rendezésére, és azt ígérte, hogy az érdemi fejlesztés 2005 második felében elkezdődik. Azóta többször megerősítette, hogy a felújításra szükség van, de még a tervek sem készültek el…

„A késedelem okáról nem az én feladatom nyilatkozni – mondta Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára. – A mi feladatunk az volt, hogy a Puskás Ferenc Stadion és környéke fejlesztéséről készítsünk szakmai javaslatot a kormánynak. Mi ezt teljesítettük. Ebben azt javasoljuk, hogy a Népstadion egy jellemző részét meghagyva épüljön olyan új létesítmény, amely megfelel a huszonegyedik századi elvárásoknak, amely otthona lehet a nemzeti tizenegynek, alkalmas atlétikai versenyek rendezése mellett kulturális és egyéb nagyszabású rendezvények lebonyolítására is. Tehát az elavult stadion helyett multifunkcionális, 55 ezer nézőt befogadó létesítményt kellene építeni, amelyet sokan tudnak használni. Hogy milyen pénzből? Az állami forrás mellett a magánbefektetőket is be kell vonni az építkezésbe.”

A sportvezetőség tavaly nyáron őszre, az év elején pedig tavaszra ígérte, hogy a kormány dönt a Puskás Ferenc Stadion sorsáról. Elbert Gábor a május eleji kormányátalakítás ellenére bízik abban, hogy rövidesen megszülethet a döntés, s akkor végre elkezdődhet az érdemi munka, amelyhez hiányzik a legfontosabb feltétel, a pénz. Mégpedig sok pénz, mert az új stadion építésének költsége – a tervektől függően – 60–100 milliárd forint lehet. Ezért aztán az ingatlanbefektetők elhatározásától is függ, hogy a Rákosi-korszak mára megkopott, hatalmas szürke betonkaréját mikor kezdik el bontani, s a 38 hektáros területből mennyi marad meg a magyar sportnak.