Sejtésem szerint az 500 ezer fontos vételár s a titokban tartott, ám a „mesés” jelzővel illetett fizetés mozgatja meg leginkább a nekünk rendelt futballközeg fantáziáját Buzsáky Ákos szerződtetése kapcsán, pedig a QPR lépése túlmutat a számokon, a tényeken.
És egyáltalán – a jelenen. Magyar szemmel nézve már az is furcsa, hogy létezik klub a planétán, amely nem hétfőig, keddig, csütörtökig tervez, hanem – még kimondani is utópisztikus – négy esztendőre.
Ami egyértelműen azt jelenti, hogy senki sem kívánja már holnap kivenni a ma betett pénzt, hanem – befektet.
Ennek a kifejezésnek is meglehetősen kevés a valóságtartalma mifelénk, így hát menjük is tovább – Buzsáky Ákoshoz.
Aki arra (is) példa, hogy Angliában a futball szent dolog, s mint ilyen, komoly üzlet. Akiknek megadatik, hogy szerepet kapjanak a bizniszben, minden apróságra figyelnek, nincs játékos, akinek a létezéséről ne tudnának, ha valaki használható tudás birtokában van, nem tűnhet el.
Ennek (is) köszönhető, hogy a QPR hozzáértői magabiztosan jelenthetik ki, hogy Buzsáky Ákos igenis kulcsfigurája lehet a csapatnak.
Nem a levegőbe beszélve hiszi el Luigi De Canio edző neki, hogy megbirkózik a neves elődök terhével, nyilván hallott már egy s mást a magyar futballistáról.
És persze az is garancia számára, hogy két esztendeje Angliában játszik, ott, ahol nem élhet meg az a játékos, aki mindössze ügyes, tehetséges, (sport)emberként viszont fabatkát sem ér.
Hogy mire viszi a Bernie Ecclestone és Flavio Briatore vezette QPR, persze nem tudható, s az sem, valóra válnak-e Buzsáky Ákos vágyai.
Az viszont már elvehetetlen a magyar futballistától, hogy a saját erejéből eljutott odáig, hogy ott harcoljon ki nagy lehetőséget, ahol a futball több mint játék – vallás. És ez nagyobb érték, mint egy-egy jó csel, pontos beadás.