Csak semmi pánik!

Lehet, a klub iránti szeretet be szél belőle, de az is elképzelhető, hogy abban az életkorban még nehezebb volt feldolgozni az efféle stresszhelyzeteket, mindenesetre Laczkó Zsolt szerint a Ferencváros nagycsapatában izgalmasabb (volt) bemutatkozni, mint egy európai élgárdában. A futballista a mai napig emlékszik arra a napra, amikor László Csaba a Bodajk elleni edzőmérkőzésen pályára küldte, s bár az első labdaérintés előtt óriási drukk volt benne, a játék hevében megfeledkezett a bizonyítási kényszerről.

Nos, hogy az utóbbi években lejátszott tétmeccsek, az utánpótlás-válogatottba szó ló rendszeres meghívók, vagy a család és a kedvese által nyújtott stabil háttér változtatta-e meg a 20 éves labdarúgó hozzáállását, nem tudni, ám az Olympiakosz ausztriai edzőtáborában semmiféle ilyen tényező nem zavarta meg Lackó Zsolt bemutatkozását. Sőt a tesztelésre érkező középpályást már az első közös gyakorlás után dicsérő szavakkal illették.

„Úgy indultam el Innsbruckba, hogy nem foglalkoztam a próbajáték okozta stresszel, esetleges pánikkal – mondta lapunknak Laczkó Zsolt. – Úgy voltam vele: ha sikerrel járok, boldog leszek, de az sem szegte volna a kedvem, ha nem szerződtetnek. Azt gondolom, a tesztelésen csak akkor lehet sikeres a futballista, ha kockáztat – nem fél elvállalni a kapura lövést, és ha úgy adódik, cselsorozatba kezd. Az mindenesetre megnyugtató volt, hogy az első edzés előtt az edző, Panajotisz Lemonisz odajött hozzám, és biztosított róla: tisztában van a tudásommal, látott rólam több videofelvételt is. Azt kérte, azt nyújtsam a tréningeken, amit tudok. Nos, a gyakorlás kitűnően ment, cseppet sem izgultam, az egymás közötti játék alkalmával pedig lőttem egy bombagólt.” Noha az edzőtábor előtt még úgy vélte a labdarúgó, hogy nem bánkódna, ha nem kínálna neki szerződést a görög egyesület, az eredményes debütáló tréning után már érezte, van keresnivalója, és bosszantotta volna az elszalasztott lehetőség. Mi több, miután a társak is egyre többet keresték a társaságát, s kérdezgették, mikor ír alá a klubhoz, elkezdett bizakodni... „Már az első edzés után is voltak biztató jelek, és az Unterhaching elleni meccset követően, amelyen gólt szereztem, már éreztem, jó úton járok – folytatta a középpályás. – Bevallom, akkor már csalódott lettem volna, ha nem jön össze a szerződés: még az is megfordult a fejemben, hogy ha nem kellek az Olympiakosznak, nem próbálkozom tovább, s olyan helyen folytatom, ahol tesztelés nélkül számítanak rám. Amikor azonban a vezetőedző kérte, hogy maradjak tovább, már szinte biztos voltam a sikerben... Aztán a klubigazgató, Ilija Ivics eljött Ausztriába, és megállapodtunk.” Bár a csapat július 31-én viszszatér Görögországba, Laczkó Zsolt a kiutazása előtt néhány napra még „hazaugrik” Magyarországra, és csak utána csatlakozik a pireusziak keretéhez. Azt ugyan még nem tudja pontosan, hol kap lakást, s egyedül kezdi-e el új életét Athénban, de mindent megtesz, hogy rábírja kedvesét, tartson vele. Egy azonban biztos: lesz, aki várja a görög fővárosban, hiszen az AEK magyar válogatott légiósa, Tőzsér Dániel boldogan segít neki a beilleszkedésben – annak ellenére, hogy éppen az egyik legfőbb riválisnál profiskodik. „A barátnőm élvonalbeli kézilabdázó, így nehéz lesz rávenni, hogy hagyja ott Magyarországot – kesergett kicsit Laczkó Zsolt. – Viszont elképzelhető, hogy a testvérem kiköltözik velem. A családom nagyon fontos a számomra, a meccsek előtt amolyan kabalaként mindig beszélek valakivel otthonról. Most sem volt ez másként: Ausztriából is mindig haza szóltam az edzőmérkőzések előtt. De Tőzsér Daninál is érdeklődtem, aki végig biztatott, és biztosított: segít majd hozzászoktatni az athéni élethez...” Amit egyelőre az abszolút közönség kedvenc, Predrag Djordjevics nehezíthet meg: Laczkó Zsoltnak az elmúlt években tíz bajnoki aranyat begyűjtő klasszissal kell megküzdenie a csapatba kerülésért. És bár egyelőre még a szerb válogatott futballista a favorit, az idő a magyar fiatalnak dolgozik...