Ebéd helyett is remek!
Sok izgulnivalója már nem volt a magyar válogatottnak a margitszigeti Világliga-selejtező utolsó napja előtt. Már biztos volt, hogy a mienk az európai 2. csoport listavezetőjeként utaznak Spanyolországba – július 18. és 22. között ott rendezik ugyanis a mostani meccsek „visszavágóit”, amelyek után eldől, ebből a csoportból melyik két együttes jut a Világliga fináléjába –, ráadásul a nullapontos Oroszország elleni öszszecsapás kiváló lehetőséget adott az örömjátékra, arra, hogy a mindennap nagyszerű hangulatot teremtő szurkolóktól kiváló pólóval búcsúzzon a válogatott. Ehhez adva volt a hét közben sokat kritizált időjárás – verőfényes napsütés fogadta a csapatokat –, valamint tovább emelte a hangulatot, hogy az összecsapás előtt Martin György, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke három, az utóbbi mérkőzések valamelyikén jubiláló játékost köszöntött: a tizenhármas keretből ezúttal kimaradó Benedek Tibort (helyette Biros Péter volt a csapatkapitány) négyszázadik, Molnár Tamást kétszázötvenedik, Szécsi Zoltánt pedig százötvenedik válogatottsága alkalmából. A kétszeres olimpiai bajnok kapus a keretbe Benedekhez hasonlóan nem jelölt Varga Dénes (mellettük Baksa László és Hosnyánszky Norbert maradt még ki) köpenyében állta végig a ceremóniát, illetve a himnuszokat, ám utána érkezett az ifjabbik Varga fivér, és az egyik „Varga D.” feliratú köpenyt a „Szécsi Z.” névvel ellátottra cserélte. Eleinte úgy tűnt, az oroszok mindent megpróbálnak megtenni a magyar ünnep elrontása érdekében, ám ez az állapot mindössze hat percen át tartott: 2–1 után még egyenlített az ellenfél, utána viszont kénytelen volt asszisztálni a magyar pólóparádéhoz. Nyolc perc után Biros Péter ötméteresével még csak szűken vezettünk (3–2), ezt követően azonban megállíthatatlan volt a csapat – az utóbbi mérkőzések alapján mondhatni, szokás szerint. Varga Dániel és Molnár Tamás a nézők számára látványos gólpárbajt vívott, a második negyedben például csak ők találtak kapuba. Molnár az egész torna során jó átlagot nyújtott, sorra állíttatta ki magáról az ellenfeleket, ráadásul vasárnap nem egy vagy két, hanem négy találatot jegyzett, így nem jelentett problémát, hogy Kiss Gergely nem szerzett gólt. Varga és Molnár mellett nem szabad elfeledkeznünk Fodor Rajmundról sem. Az utóbbi időben sokat kritizált kétszeres olimpiai bajnok pólós végig motiváltan játszott, emellett vasárnap is szerzett két szép gólt. Külön öröm, hogy az emberelőnyös, illetve -hátrányos helyzetekben is nagyszerűen teljesített a válogatott. Tucatnyi ilyen szituáció volt mindkét oldalon, és ezek közül a mieink nyolcat gólra tudtak váltani – ez igen kiváló mutató –, miközben kilencet kivédekeztek. Az utolsó gólt Varga Dániel szerezte, ezzel ő lett a mezőny legeredményesebbje, pazar ejtése méltóképpen koronázta meg a kiváló margitszigeti pólóshetet. Sikerével a magyar válogatott megnyerte az Unicum-kupát, valamint azzal a tudattal utazhat Spanyolországba, a selejtező második körére, hogy szinte biztos a részvétele a Világliga berlini nyolcas fináléjában.
