Noha a vízilabda nem örvend ak kora népszerűségnek a világon, mint a labdarúgás, a kosárlabda, a röplabda vagy a kézilabda, az tagadhatatlan, hogy ahol szeretik ezt a sportágat, ott egyenesen rajonganak érte. Kiváló példa erre, hogy a Horvátország–Oroszország találkozóra több mint félezren voltak kíváncsiak, és hiába fenyegetett ismét a rossz időjárás, a magyarok meccsét már kétezren nézték a lelátókról – a kissé borsosnak tűnő, 2900 forintos belépők dacára is.
Nehéz mérkőzés várt a mieinkre, az ellenfél a világbajnoki harmadik Spanyolország volt, és emlékezhetünk, Melbourneben csak hosszabbítás után tudták Biros Péterék legyőzni a hispánokat (12–11) az elődöntőben. Ráadásul a rivális a lehető legerősebb összeállításában csobbant vízbe, Rafael Aguilar szövetségi kapitány ugyanazt a 13 pólóst küldte a medencébe, akit a vb-re nevezett.
Kemény Dénes viszont – kisebb meglepetésre – ezen a fontos meccsen adott lehetőséget a szegedi Baksa Lászlónak. (A kimaradók: Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Kiss Csaba, Nagy Viktor.) Igaz, a szegediek ifjú titánja bizonyította, jól döntött a kapitány, és érdemes a bizalomra: az első negyedben több nagyszerű védéssel vétette magát észre, nyolc kapura tartó lövésből hetet hárított!
Pedig ebben a nyolc percben nem volt könnyű kiemelkedőt nyújtani, hiszen parádésan játszott a magyar válogatott. Támadásban is felülmúlta a korábbi mérkőzéseken látottakat, és ezúttal a védekezés is rendben volt – ennek köszönhetően az első negyed lefújásakor 5–1-re vezetett, sőt a második periódus közepén már hétgólos volt az előny (9–2). Hangsúlyozzuk még egyszer, az ellenfél az idei vb bronzérmese volt! Amit bizonyított is a második szakasz második felében, amikor is az utolsó három percben három válasz nélküli gólt dobott.
Sőt a spanyol armada a csöndes harmadik negyed után feltartózhatatlannak tűnt. Talán a magyarok álltak le egy kicsit a több mint biztos vezetés tudatában, de az is egyértelmű, a vendégek igazolták, nem véletlenül számítottunk nehéz mérkőzésre csütörtökön. Még így is sokáig megnyugtatónak tűnt az előny, ám amikor a csapatkapitány, a hatalmas center, Ivan Pérez találatával három és fél perccel a mérkőzés vége előtt két gólra jöttek fel a spanyolok, aggódni kezdtünk. Érkezett azonban a továbbra is jó formában pólózó Biros Péter, és 3:09 perccel a lefújás előtt pompás gólt szerzett. A 12. magyar gól elvette a spanyolok kedvét, így a hátralévő három perc gól nélkül telt el.
A magyar válogatott egyre javuló teljesítménnyel két mérkőzés után százszázalékos a Világligában, és vezeti a 2. európai selejtezőcsoportot. Pénteken pihennek a mieink – csemegének ott lesz a horvát–spanyol derbi, szombaton pedig Horvátország lesz az ellenfél (16.35).