Mondd, te kit választanál?

Tizenhét szakírót, köztük a Sports Illustrated, az ESPN, a Sporting News, a Fox Sports és az NBC újságíróját faggattak a minap arról, vajon milyen sorrendben kelnek el a játékosok az NBA 2007-es draftján. Az első és második választást illetően teljes volt közöttük az összhang. A zsurnaliszták szerint egyes sorszámmal Greg Oden talál klubot magának a magyar idő szerint péntekre virradóra New Yorkban sorra kerülő börzén; az Ohio State 213 centis centere a Portland Trail Blazersben folytathatja. A 19 esztendős kosarasra nemcsak a szakma, az üzleti világ is felfigyelt: máris reklámszerződést kötött vele a Nike és a sportkártyáiról ismert Topps. S nem véletlenül: a New York állambeli Buffalóban született Oden ugyan csak egy idényt töltött el az egyetemi bajnokságban, viszont ez idő alatt alapszakaszgyőzelemre vezette a Buckeyest a Big Ten csoportban, miközben csapatának legjobb dobója (15.7 pont/meccs) és lepattanózója (9.6) volt. Az ötszörös NBA-bajnok, manapság szakíróként dolgozó Steve Kerr szerint hasonló képességű kosaras évtizedenként ha születik.
A draft második legkapósabb játékosa Kevin Durant lehet. A University of Texas 207 centis bedobója egyetemi újoncévadját 25.8-es pont- és 11.1-es lepattanóátlaggal zárta. A washingtoni születésű kosaras útja a Seattle SuperSonicshoz vezethet, vagyis a börze két legjobbja a várhatóan a Északnyugati csoport egy-egy klubját erősíti. Ami viszont egészen biztos: a No. 1 az első szezonban 3.855 millió, míg a második kiválasztott 3.476 millió dollárt keres majd.
Érdemben ezután indul a börze, ám arról már megoszlanak a véleménynek, hogy a május 22-ei sorsoláson (lottery) a hármas sorszámot elnyerő Atlanta Hawks kit draftol.
A lottery a nyári holtidény egyik legizgalmasabb játéka, hiszen alapvetően befolyásolja, melyik együttes miként tudja megerősíteni a keretét. Mivel az NBA üzleti sikerei miatt kulcskérdés, hogy a bajnokság végkimenetele bizonytalan legyen, a drafton az első 14 választási jog azokat illeti meg, akik az előző szezonban lemaradtak a rájátszásról. E klubokat állítja sorrendbe a lottery, amelynek szabályai többször változtak az évek során. A legegyszerűbb 1985 előtt volt a képlet: 1966-tól pénzfeldobással (coin flip) döntötték el, hogy a Kelet és Nyugat legrosszabb együttese közül melyik draftolhat először. Ezután vezették be a sorsolást; 22 éve, amikor 23 csapatos volt a liga, hét alakulat maradt le a playoffról, s ők egyenlő esélyeket élveztek. Az első jackpot a New York Knicksé lett, amely a Georgetown centerét, az akkor már olimpiai bajnok Patrick Ewingot szerezte meg (a draftérdekességekről lásd keretes írásunkat). A tulajdonosi tanács döntése nyomán 1987-től az első három választás sorrendjét döntötték el, a többiek fordított sorrendben draftoltak, mint ahogyan az előző bajnokságban végeztek. Közben folyamatosan csökkent a börze fordulóinak száma: előbb tízről hétre (1985), majd háromra (1988), végül pedig kettőre (1989) – ez a szisztéma érvényes manapság is (az NHL-ben mostanság is hétkörös a börze). A klublétszám ellenben gyarapodott, ezért 1990-ben bevezették a súlyozott sorsolást. Akkoriban már 11 franchise nem jutott be a rájátszásba; így 66 pingponglabda került az urnába, ebből tizenegyre került a legrosszabbul teljesítő klub neve, tízre az utolsó előttié, és így tovább. A playoffról lemaradók legjobbjának egy labda jutott, azaz 1/66 esélye volt az első választás jogára. Az idei legszerencsésebbnek, a Portlandnek 5.3 százaléknyi esélye volt arra, hogy megcsípje az egyes számú draftjogot.
De visszatérve a Hawksra (amelynek a 2007–2008-as lesz a negyvenedik évadja atlantai székhelyű franchiseként; jogelődje, a St. Louis Hawks fél évszázada lett az NBA bajnoka; s a gárda a jubileum kapcsán új mezben meg új logóval kezdi el a szezont). Nos, a Sólymoknak a Dominikában született Al Horfordra érdemes lenne lecsapnia, csakhát a power forward posztján ott van Josh Smith, akit értelmetlen ilyen kaliberű csereemberrel stresszelni. A NBC ezért azt tippeli, hogy Ji Cson-len kerül a georgiaiakhoz. A 213 centis bedobó a negyedik kínai lehet Vang Zsi-zsi, Menke Bateer és Jao Ming után az észak-amerikai profi ligában. S a szakemberek szerint ő a legtehetségesebb. Azt az új generációt képviseli, amely már nemcsak testi adottságaival emelkedik ki, hanem gyorsaságával, ruganyosságával és remek dobásaival is. Ji az angol nyelvvel és az autóvezetéssel még küszködik, a védőjéről viszont olyan sebességgel fordul le, hogy azon a sportág halhatatlanjai közé beválasztott edző, Pete Newell is elámult, amikor a múlt hónapban a UCLA edzőtermében megnézte a kínai srác tréningjét. „Ki tanította meg ezt neked Kínában?” – kérdezte. „Ön volt, de nem Kínában, hanem Las Vegasban” – felelte Ji, aki négy esztendővel ezelőtt, 15 évesen járt edzőtáborban a szerencsejáték fővárosában. Azóta részt vett az athéni olimpián, tavaly ott volt Japánban a világbajnokságon. Noha a vb-statisztikájába 6.2-es pont- és 5.7-es lepattanóátlag került be, az amerikaiak elleni meccsen 13 pontot és hét lepattanót jegyzett... Már két hónapja Los Angelesben vár élete lehetőségére. A UCLA-hez közeli Westwoodban bérel egy apartmant magának és egyet nyugdíjas postás szüleinek. „Ők csak pihennek, nem kell dolgozniuk, épp eleget robotoltak éhbérért” – mondta Ji, aki már eddig sem keresett rosszul, hiszen 250 ezer dollár körüli fizetést kapott.
Igaz, ha Amerikában megcsinálja a szerencséjét, ennek az összegnek már újoncként több mint a tízszeresét vághatja zsebre...
A draft második legkapósabb játékosa Kevin Durant lehet. A University of Texas 207 centis bedobója egyetemi újoncévadját 25.8-es pont- és 11.1-es lepattanóátlaggal zárta. A washingtoni születésű kosaras útja a Seattle SuperSonicshoz vezethet, vagyis a börze két legjobbja a várhatóan a Északnyugati csoport egy-egy klubját erősíti. Ami viszont egészen biztos: a No. 1 az első szezonban 3.855 millió, míg a második kiválasztott 3.476 millió dollárt keres majd.
Érdemben ezután indul a börze, ám arról már megoszlanak a véleménynek, hogy a május 22-ei sorsoláson (lottery) a hármas sorszámot elnyerő Atlanta Hawks kit draftol.
A lottery a nyári holtidény egyik legizgalmasabb játéka, hiszen alapvetően befolyásolja, melyik együttes miként tudja megerősíteni a keretét. Mivel az NBA üzleti sikerei miatt kulcskérdés, hogy a bajnokság végkimenetele bizonytalan legyen, a drafton az első 14 választási jog azokat illeti meg, akik az előző szezonban lemaradtak a rájátszásról. E klubokat állítja sorrendbe a lottery, amelynek szabályai többször változtak az évek során. A legegyszerűbb 1985 előtt volt a képlet: 1966-tól pénzfeldobással (coin flip) döntötték el, hogy a Kelet és Nyugat legrosszabb együttese közül melyik draftolhat először. Ezután vezették be a sorsolást; 22 éve, amikor 23 csapatos volt a liga, hét alakulat maradt le a playoffról, s ők egyenlő esélyeket élveztek. Az első jackpot a New York Knicksé lett, amely a Georgetown centerét, az akkor már olimpiai bajnok Patrick Ewingot szerezte meg (a draftérdekességekről lásd keretes írásunkat). A tulajdonosi tanács döntése nyomán 1987-től az első három választás sorrendjét döntötték el, a többiek fordított sorrendben draftoltak, mint ahogyan az előző bajnokságban végeztek. Közben folyamatosan csökkent a börze fordulóinak száma: előbb tízről hétre (1985), majd háromra (1988), végül pedig kettőre (1989) – ez a szisztéma érvényes manapság is (az NHL-ben mostanság is hétkörös a börze). A klublétszám ellenben gyarapodott, ezért 1990-ben bevezették a súlyozott sorsolást. Akkoriban már 11 franchise nem jutott be a rájátszásba; így 66 pingponglabda került az urnába, ebből tizenegyre került a legrosszabbul teljesítő klub neve, tízre az utolsó előttié, és így tovább. A playoffról lemaradók legjobbjának egy labda jutott, azaz 1/66 esélye volt az első választás jogára. Az idei legszerencsésebbnek, a Portlandnek 5.3 százaléknyi esélye volt arra, hogy megcsípje az egyes számú draftjogot.
De visszatérve a Hawksra (amelynek a 2007–2008-as lesz a negyvenedik évadja atlantai székhelyű franchiseként; jogelődje, a St. Louis Hawks fél évszázada lett az NBA bajnoka; s a gárda a jubileum kapcsán új mezben meg új logóval kezdi el a szezont). Nos, a Sólymoknak a Dominikában született Al Horfordra érdemes lenne lecsapnia, csakhát a power forward posztján ott van Josh Smith, akit értelmetlen ilyen kaliberű csereemberrel stresszelni. A NBC ezért azt tippeli, hogy Ji Cson-len kerül a georgiaiakhoz. A 213 centis bedobó a negyedik kínai lehet Vang Zsi-zsi, Menke Bateer és Jao Ming után az észak-amerikai profi ligában. S a szakemberek szerint ő a legtehetségesebb. Azt az új generációt képviseli, amely már nemcsak testi adottságaival emelkedik ki, hanem gyorsaságával, ruganyosságával és remek dobásaival is. Ji az angol nyelvvel és az autóvezetéssel még küszködik, a védőjéről viszont olyan sebességgel fordul le, hogy azon a sportág halhatatlanjai közé beválasztott edző, Pete Newell is elámult, amikor a múlt hónapban a UCLA edzőtermében megnézte a kínai srác tréningjét. „Ki tanította meg ezt neked Kínában?” – kérdezte. „Ön volt, de nem Kínában, hanem Las Vegasban” – felelte Ji, aki négy esztendővel ezelőtt, 15 évesen járt edzőtáborban a szerencsejáték fővárosában. Azóta részt vett az athéni olimpián, tavaly ott volt Japánban a világbajnokságon. Noha a vb-statisztikájába 6.2-es pont- és 5.7-es lepattanóátlag került be, az amerikaiak elleni meccsen 13 pontot és hét lepattanót jegyzett... Már két hónapja Los Angelesben vár élete lehetőségére. A UCLA-hez közeli Westwoodban bérel egy apartmant magának és egyet nyugdíjas postás szüleinek. „Ők csak pihennek, nem kell dolgozniuk, épp eleget robotoltak éhbérért” – mondta Ji, aki már eddig sem keresett rosszul, hiszen 250 ezer dollár körüli fizetést kapott.
Igaz, ha Amerikában megcsinálja a szerencséjét, ennek az összegnek már újoncként több mint a tízszeresét vághatja zsebre...

Emlékezetes esetek

1983 – A pénzfeldobásos sorsolás utolsó előtti éve. Ekkor és a következő esztendőben a Houston Rocketsnek kedvezett a szerencse, amely előbb a 223 centis Ralph Sampsonra, majd a 213 centis Hakeem Olajuwonra csapott le. Az ikertorony-megoldást később több klub átvette

1984 – Az előző nyáron az irányító Clyde Drexler került Portland Trail Blazershez, így amikor Michael Jordan és a center Sam Bowie között kellett választaniuk az oregoniaknak, ők az utóbbi mellett döntöttek. Azóta is verik a fejüket a falba...

1986 – Átok ült a börze legjobbjain. A No 1-es Les Biast (Boston) 48 órával a draft után kokain-túladagolás miatt halálos szívroham érte, de Chris Washburn (Golden State) és Roy Tarpley (Dallas) karrierjét is szétrombolta a drog...

1987 – A Chicago Bulls Michael Jordan mellé megszerezte Olden Polynice-t és Horace Grantet; előbbit aztán elcserélte a Seattle-lel Scottie Pippenre, s máris összeállt a Bikák legendás triója, amely együtt három NBA-bajnokságot nyert (Jordan és Pippen összesen hatot-hatot, Grant négyet)

1995 – A Golden State Warriors lecsapott Joe Smithre, aki később átkerült a Minnesotához, ahol részese lett a ligatörténelem egyik legnagyobb botrányának. A fizetési plafon (salary cap) szabályainak kijátszása miatt a Timberwolvest megfosztották
2001–2005-ös első körös választásától; utóbb a 2003-as és 2005-ös börzejogát visszakapta

1999 – Az utolsó előtti, 57. helyen draftolta a San Antonio Manu Ginóbilit; az argentin azóta három aranyhoz segítette a Spurst

2000 – Az egyik leggyatrább felhozatalú börze, a No 1 . Kenyon Martin volt...

2001 – Először a liga történetében két középiskolás kelt el az első két helyen: Kwame Brown a Washington Wizardsé, Tyson Chandler (mivel a Los Angeles Clippers átpasszolta őt) a Chicago Bullsé lett. A harmadik gimnazista, Eddy Curry negyedik kiválasztottként szintén a Bikákhoz került

2003 – Az egyik legpompásabb évfolyam LeBron Jamesszel, Dwyane Wade-del, Carmelo Anthonyval, Chris Boshsal, Josh Howarddal és Kirk Hinrichhel; bár sokak szerint az 1984-es év, amikor Hakeem Olajuwon, Michael Jordan, Charles Barkley, John Stockton és Sam Perkins érkezett a ligába, felülmúlhatatlan