„Csak próbálj a saját ritmusod ban motorozni, és akkor minden rendben lesz” – súgta oda a rajt előtt Jorge Martínez csapatfőnök a rajtrács első kockáján várakozó pilótájának, Talmácsi Gábornak. A magyar próbálta megfogadni a tanácsot, és hogy nem mindig sikerült – például az utolsó körökben, azokban inkább erőn felül teljesített –, azt utóbb megbocsátotta Martínez. Már csak azért is, mert három pilótája közül egyedül Talma állt dobogóra a barcelonai 125 köbcentis viadal végén.
De menjünk sorjában.
A rajt közepesen sikerült Talmácsi Gábornak: harmadikként fordult az első kanyarba, ám látszott, hogy tartani tudja a lépést az éllovasokkal, sőt a kanyargós részeken jóval gyorsabb náluk. A legfőbb riválisok közül Mattia Pasini a harmadik körben akaratán kívül megint kiszállt a küzdelemből, az idény során immár ötödször: motorjával egy kanyarban kisodródott, és a kavicságyba csúszott. Ezt már az ő idegei is nehezen bírták, felállt, rugdosta az Apriliát, szinte őrjöngött. Nem csoda, a vb-álmoknak végleg búcsút inthet, de lassan annak is, hogy dobogóra álljon az év végén.
Közben az élen a három Aspar-pilóta váltogatta egymást, és kialakult egy nyolctagú boly, amelynek tagjai folyamatosan előzgették egymást. Talmácsi háromszor vezetett a verseny során: a hatodik, a nyolcadik és a tizenkettedik körben. Ez biztatónak tűnt, az azonban már nem, amikor hat körrel a leintés előtt visszaesett a hetedik pozícióba.
„Gyengült a gép, többen megelőztek, és nem tudtam rögtön visszatérni az élre. Semmiképpen sem akartam beragadni, de kockázatos előzéseket sem terveztem, mert az bukásveszélyes lett volna” – mondta Talmácsi.
Ha már a kockáztatásnál tartunk, a 18. körben Lukas Pesek „túlvállalta” magát. Rizikós előzésbe kezdett, aminek az lett a vége, hogy hátulról nekiment Hector Faubelnek, és mind a ketten elestek. Épp Talma előtt, aki épphogy ki tudta kerülni őket. Az addigi vb-éllovas spanyol nem tudta folytatni a küzdelmet, a cseh pedig a 13. helyen poroszkált be a célba.
Négyen maradtak az élbolyban. Talmácsi két körrel a vége előtt támadást indított, ám öszszeakadt Sergio Gadeával, és kizökkent a ritmusból.
„Folyamatosan az járt a fejemben, hogy hol tudnék visszajönni, de közben gyengült a motorom, és a gumik is fogytak, úgyhogy csúszkáltam” – emlékezett vissza a Talma.
Még egy kör volt hátra – 4727 méter, amely mindent eldöntött. Sokan a negyedik hellyel is megelégedtek volna, főleg azután, hogy a legfőbb riválisai kiestek. Talmácsi azonban nem.
„A fejemben egy hang azt üvöltötte: nem lehetek már megint negyedik! Megtámadtam a KTM-eseket, és szerencsém is volt, hiszen Gadea kiesett a ritmusból. Feljöttem a második helyre, akkor már száztíz százalékon motoroztam, kockáztatva, mindent egy lapra feltéve. Az utolsó kanyarban a féktávon még Kojamát is megpróbáltam megelőzni, de ahhoz már nem volt elég gyors a motorom” – értékelt Talmácsi, akinek nagyon jókor jött ez a második hely Kojama Tomojosi mögött, hiszen így 13 pontos előnnyel ő vezet az összetettben Faubel előtt.
A magyar versenyzőnek sorozatban ez volt a 18. versenye, amelyen pontot szerzett, és 19. alkalommal ünnepelhetett a dobogón. Ez a megbízhatóságát és a precizitását bizonyítja, amely tulajdonságokra bizony nagy szüksége van annak, aki világbajnok akar lenni. Márpedig Talmácsi semmit sem szeretne ennél jobban. A magyar tekintélyét mutatja egyébként, hogy a dobogó harmadik fokán életében először ünneplő 16 éves Randy Krummenacher az egész versenyből azt emelte ki: eddigi pályafutása egyik legjobb momentumának tartja, hogy Talmácsival küzdhetett, még akkor is, ha kikapott tőle…