Fájdalmas bukás

Drámai pillanat volt: a pé csi B-közép éppen a Fehérvár egyenlítő gólját ünnepelte, amikor Bozori Balázs Sólyom Csaba kapujába lőtt. A PMFCnek – a hosszabbítással együtt – tíz perce volt arra, hogy a három pontnál is többet érő találatot megszerezze, ám ennyi idő – továbbá 29 forduló – kevésnek bizonyult az élvonalbeli tagság meghosszabbításához. A hármas sípszó felhangzásakor konstatálhattuk: az NB I két legrosszabb csapatához volt „szerencsénk”.

A váciaknak ugyebár volt idejük felkészülni a búcsúra, ennek megfelelően ők még örültek is a pontszerzésnek, nagy boldogságukban még a mezüket is odaajándékozták szurkolóiknak – a Borsodi Liga-logóval ellátott dresszek amúgy sem lesznek aktuálisak ősztől. A vendégek viszont arcukat a kezükbe temetve terültek el a gyepen, a kivétel Szabados József volt, aki vette a bátorságot, és odasétált a bánatos baranyai fanatikusokhoz bocsánatot kérni. Társai közben lassan és csendben felcaplattak az első emeleti öltözőbe – bármily furcsa, egy-két futballista tekintetén mintha nem látszott volna az a fájdalom, amit ilyenkor keres (elvár…) az ember. Vagy csak jól leplezte nagy bánatát… A mérkőzésen nemcsak védőként, hanem – Schneider Gábor párjaként – megbízott edzőként is ténykedő Szabados József utasítására azonban mindenki visszaöltözött, s kiment a felbőszült drukkerekhez. Egyesek meg sem közelítették a kerítést, már fordultak vissza: a nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekből álló szidalmakat elég hamar megunták. A mintegy ötventagú B-közép tagjait persze nem lehetett egy kalap alá venni, volt, aki vigasztalni próbálta a labdarúgókat, de – mint utaltunk rá – volt olyan is, aki visszafordulásra késztette őket…

„Nektek ez csupán szórakozás, de nekünk ez az életünk!” – üvöltötte az egyik elkeseredett szurkoló, mire fordult a kocka: a focisták igyekeztek vigaszt nyújtani nekik. Ígérték, hogy kitartanak a klub mellett a második vonalban is, meg hogy egy éven belül visszajutnak, ám ez abban a pillanatban nehezen volt hihető.

Szabados József, Horváth Péter, Sólyom Csaba és Kulcsár Árpád a könnyeivel küszködve, utóbbi kettő egy-egy PMFC-sállal a nyakában köszönt végül el a drukkerektől, miközben mások amiatt dühöngtek, hogy a pécsi vezetők miért nem tudtak ugyanúgy felajánlani prémiumot mondjuk a Diósgyőrnek, ahogy – információink szerint – azt a REAC tette a Váccal…

Hogy minderre és persze a baranyai futball jövőjére rákérdezzünk, kerestük az elöljárókat, csakhogy kiderült: Vácra senki sem kísérte el a gárdát… Csodálkozik még valaki a kiesésen?