Lecke a királynak
Roger Federert szombaton még sajnáltuk is egy kicsit, hiszen a 2.8 millió dolláros hamburgi mesterverseny elődöntőjében az első szettet elbukva, némi küszködés árán győzte csak le a spanyol Carlos Moyát, miközben a vasárnapi fináléban az egyhuzamban 81 salakpályás győzelemnél tartó, az ezen a borításon szinte verhetetlen, ráadásul kiváló formának örvendő Rafael Nadal várt rá. Az elmúlt hetek történéseinek (váratlan Federer-vereségek, az edző kirúgása és általában nem túl meggyőző játék) fényében nem úgy tűnt, hogy a világelső éppen most szakítaná meg a húszéves spanyol sorozatát és szerezne némi önbizalmat az egy hét múlva kezdődő Roland Garros előtt. Amelyet mindenképpen szeretne megnyerni (ez az egyetlen Grand Slam-torna, amelyen még nem győzött), és ahol éppen Nadal a legnagyobb esélyes. Federer ráadásul igencsak rosszul áll a spanyollal szembeni közvetlen összevetésben is: 7–3 volt a mérlegük Nadal javára, aki ráadásul salakon még sohasem kapott ki a világelsőtől – azaz úgy látszott, a svájci újabb kudarcélménynyel gyarapodik riválisa ellen. A találkozó így is kezdődött. Federer pontosan úgy játszott, ahogyan a Nadal elleni menetrendszerű vereségek alkalmával szokott. Az első szervái kicsúsztak a kezéből, és alig volt labda, amit beütött volna. A spanyolnak az is belefért, hogy maga is elügyetlenkedjen nem egy lehetőséget, így is kényelmesen, ellenfele hibáit kihasználva nyerte meg 6:2-re az első szettet.
A második játszma is Nadal két bréklabdájával kezdődött, ám Federer hárította őket, és ettől mintha újjászületett volna: elkezdett nyugodtan, türelmesen és felszabadultan teniszezni, valamennyire a szervái is összeálltak, amivel határozottan meglepte a hajrára kicsit ki is fulladó ellenfelét. A második szettet 6:2-vel, a harmadikat pedig „tükörsima” 6:0-val húzta be, nem akárhogyan vetve véget a spanyol 81 mérkőzéses, salakpályás győzelmi sorozatának.
„Ha már kikapok valakitől, akkor Roger legyen az. Gratulálok neki, és sok sikert kívánok Párizsban” – udvariaskodott a nem különösebben elkeseredett Rafael Nadal a találkozó után. Roger Federer viszont éppen őt dicsérte: „Nyolcvanegy mérkőzés nem akármi, Rafa minden tiszteletet megérdemel.”
Federer mostani sikere után még nem számít a Roland Garros első számú esélyesének, de azt egyértelműen jelezte Nadal legyőzésével (és az egész heti hamburgi meneteléssel), hogy az elmúlt hetek gyengélkedése már a múlté – ha nincs is csúcsformában, győzni megy Párizsba. Ehhez persze a spanyolnak is lesz egy-két szava.
