Már nincs mire várni

Vágólapra másolva!
2007.04.29. 23:38
Címkék
Amikor egy világverseny döntőjét követően a dobogó tetején álló magyar versenyzőt látjuk, halljuk a Himnuszt, büszkék és boldogok vagyunk mindannyian. Elismerjük, becsüljük a sportolók, a vezetőik áldozatos munkáját, tudjuk, sok munka eredménye a siker. Gondolunk-e ilyenkor arra is, hogy egy-egy világraszóló siker mennyi pénzbe kerül?
Természetesen nem, mert az érzelmek, különösképpen a nemzeti érzés nem mérhető forintokban. De a magasztos pillanatokért a hátteret jóval korábban biztosítani kell. A nemzeti sportsikerekért az államnak kell gazdasági alapot, működési garanciát adnia. Olimpiai sikereinket jellemzően egyéni sportágakban érjük el, amely egy-egy kiváló szakmai műhelyt feltételez. Ezen sportágak évente egyszerkétszer válnak fontossá a szurkolók számára, akkor viszont lázban tartják az országot.

Ahol nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás

A nemzeti válogatottaknak egy-két éves vagy hosszabb távra szóló szerződés keretében egy-egy cég tudatosan – az adott sportághoz termékével kötődően – vagy érzelmi alapon, kevésbé tudatosan választva adhat ugyan szponzori támogatást, de a gyermekkortól történő kiválasztási folyamat infrastruktúráját, szakmai gondozását alapvetően az állami költségvetés keretein belül kell megoldani. Ezek a terhek nem vállalhatók csupán a lelkes szülők vagy kisebb-nagyobb cégek támogatásaival, nézői bevételek pedig gyakorlatilag nem képződnek. Az állami gondoskodás formái (közvetlen költségvetési támogatás, adókonstrukciók stb.) törvényhozói szinten – sajnos mindig az ország aktuális helyzetéhez igazodóan – dönthetők el. Eltérő finanszírozási modellt igényelnek azok a sportágak, ahol a bajnoki rendszer miatt rendszeres nézőtéri bevételek, illetve esetlegesen televíziós jogdíjból származó bevételek is képződnek. Ezek jellemzően a csapatsportok, élükön a labdarúgással. E sportágak jelenthetik a gazdasági társaságok számára a legvonzóbb piacokat, hiszen a szponzoráció is akkor jó, ha üzleti alapokon állhat. Egy-egy csapat mezén, stadionjában, sportcsarnokában megjelenő reklám jelentős piaci értéket képviselhet, ezzel kifejezhető a cég elkötelezettsége általában a sport s azon belül egy csapat mellett, de nem ritka az sem, hogy bajnoki találkozón összecsaphatnak azonos szponzor hirdetését (is) viselő csapatok. Leginkább a nagy ügyfélkört kiszolgáló vagy tömegtermékek értékesítését végző társaságok számára lehet fontos a rendszeres megjelenés, így biztosítva a cég logója, színvilága ismertségének folyamatos fenntartását. A cégpolitika központi eleme az új ügyfelek, vásárlók megszerzése, illetve a meglévők megtartása, így működésük jellegétől, területi kiterjedésüktől függhet, hogy elvi alapon mely cégek milyen típusú csapatok támogatását tarthatják profiljukba illőnek. Értelemszerűen egy-egy regionális közép- és kisvállalkozás a közeli város csapatát, míg az országos működésű nagy cégek a legnépszerűbb élcsapatokat kereshetik. Támogatói, szponzori szerződés megkötése során a nívós sporttevékenység mellett a cégek legfontosabb elvárása, hogy jól azonosítható tulajdonos vagy tulajdonosi kör legyen, amely garantálni tudja a sportszervezet megfelelő működését. A megfelelő működésbe beletartozik a versenyek helyszínének, azaz a stadionoknak, csarnokoknak, uszodáknak, pályáknak a mai kor igényeihez igazodó korszerűsítése, esetleg új – nem feltétlenül csupán sportesemények megrendezésére alkalmas – stadionok építése. Ezen a ponton ismét elkerülhetetlen a folyamatos állami szerepvállalás. A kulturált stadion, az igényes kiszolgálás s – ha vannak – a klubhelyiségek bizonyosan hatással vannak a szurkolói viselkedésre is. A lelkes, fanatikus szurkolók elmaradhatatlan szereplői a csapatsportok versenyeinek, nélkülük a csapat szponzorálási értéke is csökken. A növekvő nézőtéri jelenléthez első lépésként a családokat kell visszacsábítani a lelátókra, amely könnyen kétszeres-háromszoros nézői számokat eredményezhet.

Az adókedvezmények sokat segíthetnek

A szurkolói rendbontások, a sportolói sportszerűtlenségek, a doppingesetek természetesen súlyos károkat okoznak a szponzorálási ügyeknek. Fontos azonban leszögezni, hogy a szponzori lehetőségek felmérésekor jelentős szempont a sportág megítélése. A média túlzott elbulvárosodása aránytalanul hozhat negatív képeket, érzéseket, amelyet a média sportszakmai része – amely működésének alapját a sport jelenti – nehezen vagy egyáltalán nem tud ellensúlyozni. A szponzori támogatások a sportszempontokon túlmenően az ország aktuális helyzetétől is függenek. Amikor a gazdasági társaságok közterhei magasak, működési eredményük kevesebb profitot mutat, akkor csak speciális, a sportnak juttatott támogatások utáni adókedvezmények megállapítása adhat lökést a sportfinanszírozásnak. A versenysport alapját a felépített struktúrájú utánpótlásképzés adja. A jövőt jelentő utánpótláscsapatok szponzorálási értéke csak közvetett hatású, mégis az utóbbi időben a labdarúgásban megjelenő akadémia jellegű képzési központok támogatása, a felnőttcsapatok számára történő minőségi játékosképzés révén a szponzorok érdekeit is szolgálhatja.

Az utánpótlás-kiválasztás az iskolai testnevelésre épülhet. Az iskolai testnevelés tanrendi és létesítmény feladatai megoszlanak a központi költségvetés és az önkormányzatok között.

Szponzor, tulajdonos külön kategória

A versenysport szponzori támogatása kapcsán fontos rögzíteni, hogy – bár a gyakorlatban néha előfordul az ellenkezője, elsősorban a tulajdonos vállalkozásának reklámjai megjelenítésével – a szponzori szerepnek egyértelműen el kell válnia a tulajdonosi feladatok ellátásától és a tulajdonos működtetési felelősségétől. A sporthoz kapcsolódik, de már az egészségmegőrzés, azaz a tömegsport kategóriájába tartozik, amikor egy-egy cég több száz, több ezer embert megmozgató futóversenyt, kerékpárversenyt támogat. Ezek a szponzorált versenyek elsősorban a résztvevőkből válthatnak ki a céghez fűződő, közvetlen szimpátiát, de reklámértékét illetően is jelentős lehet a céget reprezentáló, azonos színű trikóban futó, versenyző tömeg médiamegjelenése is. A tömegsport infrastrukturális körülményeinek biztosítása nem lehet kérdés, az állami feladat, vita legfeljebb abban lehet, hogy a központi, illetve az önkormányzatok költségvetése mit bír el. A fentiekből is kitűnik, közös feladataink vannak, szerepet kell vállalniuk a cégeknek, az esetleges mecénásoknak, a sport üzleti lehetőségeit megragadó tulajdonosoknak és az államnak is. Egyet nem szabad tenni, továbbra is várni a másikra, mert akkor a magyar sport tovább hanyatlik. A sport értékének megőrzésében mégis a legtöbbet a család jelentheti, ha gyermekeink számára a sportolás, a sport szeretete természetes, elválaszthatatlanul hozzátartozik életünkhöz, akkor a hozzáállás megfelelő lesz, és így alakulhatnak ki azok a családok, ahol generációk vallják magukat egyegy közösséghez, klubhoz kötődőnek, mint ahogy én magam is büszkén vállalom, hogy fradista vagyok.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik