Úgy tűnik, Kovács Péter, az egykori újpesti tulajdonos mégsem akar végleg elszakadni a magyar futballtól, de az biztos, annak profi részéből egy darabig nem kér. A játékosok némelyike ugyanis nem képes megvalósítani az edzői utasításokat, az alapvető taktikai elvárásokat, csapatszinten tíz átadásból négy rossz. Ráadásul a szurkolók mindezért őt, a tulajdonost okolják!(?)
Úgy látszik, a futballtörténelem is ismétli önmagát.
Várszegi Gábor és a Ferencváros románca soha véget nem érő brazil szappanoperaként indult, oszt mégis kurta-furcsa véget ért. Jöttek a szurkolók, acsarkodtak, kiabáltak sületlenségeket, Várszegi Gábor meg amilyen gyorsan jött, úgy menekült el, és látszólag teljesen kiszállt a magyar profi labdarúgásból (papíron sehol sem tulajdonos). Időközben azonban épített egy akadémiát, ami termelni kezdte a mai magyar futballvalóságnál sokkal képzettebb játékosokat. Nem mellékesen e tevékenység éves szinten kisebb befektetéssel is nagyobb és biztosabb profittal kecsegtet, mint bármelyik magyar profi csapat.
Úgy látszik Kovács Péter tanulékony ember.
„Létrehozunk egy kollégiumi rendszerben működő akadémiát, és terveim között szerepel egy korszerű edzőtábor kialakítása is. Elsősorban erre fordítom az energiát, vagyis nem akarok elszakadni a magyar futballtól” – mondja…
A tulajdonosűző újpesti szurkolók pedig csak reménykedhetnek, hogy a futballtörténelem mégsem ismétli minden esetben önmagát. A klub nem gatyásodik le teljesen, nem követi a zöld-fehéreket a másodosztályba, Kovács Péter álma pedig megvalósul.
Hogy a szurkolók mikor láthatnak olyan játékosokat a pályán, akik legalább tízből hétszer saját csapattárshoz passzolnak?
Cirka hét év múlva – feltéve, hogy az álom realizálódik.
Addig meg hol csöndesen, hol hangosabban „szotyizgatnak” tovább a Megyeri úton…