Immár egész Spanyolország hisz Juande Ramosnak. A Sevilla vezetőedzője hetek óta hangoztatja, csapata már kinőtte a korábban ráakasztott „kiscsapat” státust, s képes felvenni a versenyt mind a címvédő Barcelonával, mind a Real Madriddal szemben. Immár egész Spanyolország belátja, hogy Juande Ramos nem a levegőbe beszél. Persze ha azt a kijelentését, mely szerint a Sevilla bajnokesélyessé lépett elő, a Barcelona elleni rangadó előtt teszi, a spanyol furballszakemberek azt mondhatták volna: a szakvezető a hétközi, Betis elleni kupameccsen szerzett fejsérülése miatt beszél félre (Ramost egy lelátóról berepülő vizespalack „ütötte ki”). A Barca legyőzése után azonban mindenki belátta, a Sevillával igenis számolni kell. Pláne úgy, hogy az andalúz együttes szombat este bizonyította: mentálisan, akaraterőben és hozzáállásban majd minden bajnoki riválisánál előrébb áll.
Mintha a kapus egy liter energiaitalt ivott volna A Sevilla–Barcelona csúcsrangadón volt egy pont, amikor hirtelen megváltozott a játék képe, és az addig szenvedő hazai csapat új erőre kapott: a katalánok egygólos vezetésnél tizenegyeshez jutottak (a szabálytalankodó sevillai piros lapot is kapott), ám az első találatot jegyző Ronaldinho elhibázta a büntetőt, s ez a baki felpörgette az andalúz játékosokat. „Szoktam elemezni aktuális riválisunk pontrúgóit – mondta Andres Palop, a hazaiak kapusa –, de a tizenegyes lutri, vagy szerencséje van a kapusnak, vagy nincs. A hárított büntető azoban olyan erőt ad, mintha egy liter energiaitalt inna meg az ember… És ezúttal nem csak én, az egész csapat beindult a kivédett lövés után.” A Sevilla tíz emberrel fordította meg az állást – köszönhetően többek között a brazil Daniel Alvesnek, aki győztes gólt szerzett, valamint a mezőny legjobbja volt a mérkőzésen. Nem is csoda, hogy Frank Rijkaard, a Barcelona vezetőedzője őt és a szintén agilisan futballozó csatárt, Frédéric Kanoutét emelte ki. „Szenzációsan küzdött a Sevilla, ráadásul szervezetten, taktikusan futballozott – így a holland szakvezető. – A kihagyott tizenegyes után például Daniel Alves és Kanouté teljes erőbedobással játszott, egyikük sem ismert elveszett labdát.”
Gyorsan emberhátrány lett az emberelőnyből Ami a Sevillában megvolt, hiányzott a Barcelonából: amellett, hogy az andalúz gárda labdarúgói sokkal motiváltabban futballoztak, mentálisan is koncentráltabbak voltak, mint a katalánok. A Barca a második bekapott gól után még könnyedén egyenlíthetett volna, hiszen emberelőnyben futballozhatott, ám az emberfór nem tartott sokáig, hiszen előbb Ludovic Giulyt, majd Gianluca Zambrottát állította ki a játékvezető.