Viharosnak ígérkezett, aztán mégis békés hangulatban ért véget a Ferencváros elnökségi ülése. Az Egyesült Államokból hazatérő Dámosy Zsolt elnök ugyan felajánlotta (volna) lemondását, azonban a tagok hallani sem akartak erről, úgyhogy a vezető tevékenységének értékelése napirendre sem került.
Mirkó Iistván
Az elnök magánya? Az elnökségi ülés kezdetén Dámosy Zsolt (jobbra) még nem tudhatta, hogy a vezetôség tagjai kitartanak-e mellette. Kitartottak!
Mirkó Iistván
Az elnök magánya? Az elnökségi ülés kezdetén Dámosy Zsolt (jobbra) még nem tudhatta, hogy a vezetôség tagjai kitartanak-e mellette. Kitartottak!
– Megválasztásakor Winston Churchill szavaival élt, azaz Anglia miniszterelnökéhez hasonlóan ön is vért, verítéket és könnyeket ígért. Nos, mindegyikből kijutott, ráadásul két hete e-mailt küldött, hogy ha a Fradinál azt akarják, akkor lemond... – Álmomban sem gondoltam, hogy milyen nehéz feladat vár rám – mondta a Ferencváros elnöke, Dámosy Zsolt. – A klubot életben kell tartani, és az egyesület adóssága – most idesorolom a labdarúgócsapatot működtető zrt.-t is – immár majd' kétmilliárd forintra duzzadt. Drámaian nagy összeg, és mondani sem kell, hogy ezt rendbe tenni nem kis feladat. Hiába hoztunk létre konzorciumot, a tett is csupán arra volt, illetve arre lehet elég, hogy működtetni tudjuk a labdarúgócsapatot.
– A Fradi esetében akut kérdés, hogy az élvonalbeli induláshoz szükséges licenc feltételeinek megfelel-e a klub. Ha ekkora a tartozás, akkor csak álom lehet az NB I... – Egyelőre nem foglalkozunk ezzel, bár tudjuk, március végéig ezen a téren is lépni kell. A legfontosabb feladat továbbra is az ingatlan értékesítése, és csak abban bízhatunk, hogy az állam és a klub között végre megállapodás születik. Ha ez nem történik meg, akkor... A Fradi két hétig húzhatja… Bármilyen fájdalmas is kimondani ezt, ennyi idő alatt vége lehet a klubnak.
– Nem túl biztató jövőkép... – Kristálytisztán látható, hogy csakis az ingatlan eladásából származó összegből tudjuk rendezni a tartozásainkat.
– Nem csodálkozom, hogy megfordult a fejében a lemondás, hiszen kilátástalannak tűnik a harca: az elnökösködése idején nőtt az adósság, a Fradit nem akarják sem megvenni, sem megmenteni... – Ne is folytassa! Ráadásul sok támadás ér. Életveszélyesen még senki sem fenyegetett meg, de százával kapom a gyalázkodó sms-eket. Csakhogy nem hátrálok meg! Ezeknek a támadásoknak semmi köze a lemondásomról szóló hírekhez. Most pusztán az történt, hogy négy hónap eltelte után mindenképpen meg akartam méretni magam az elnökség előtt. A végeredmény új erőt ad, hiszen a mai elnökségi ülésen egyhangúlag megerősítettek a pozíciómban a tagok, hiszen napirendre sem került a bizalmatlansági indítvány.
– Márpedig létezik a bizalmatlanság: újabban az utánpótlást működtető kft. kapcsán támadják, mondván, a tehetséges fiatal játékosok eladásából származó bevételt próbálják eltüntetni a kft.-n keresztül. Kemény vád... – Soha egyetlen fillért sem vettünk fel, sem én, sem az elnökség tagjai. Az igaz, hogy a menedzsmentre bíztuk az utánpótláscsapatok működtetését, ám a labdarúgók játékjoga a zrt.-nél marad. A kft. feladata a működéshez szükséges összeg előteremtése, és legalább így ez a teher nem a klubra hárul.
– Most, hogy megerősítették az elnöki pozíciójában, meddig maradhat a Ferencváros élén? – Az elnökségi ülésen döntöttünk arról, hogy május harmincegyedikére tisztújító közgyűlést hívunk össze, amelyen már az új alapszabály szerint minden tag képviseltetheti magát. Aki hatvan nappal a közgyűlés előtt befizeti a tagdíjat, az szavazhat az elnökség összetételéről. Úgyhogy nekem is május végéig szól a megbízatásom.
– Ha valamennyi tag képviselteti magát a közgyűlésen, akkor a népligeti konferenciaterem nem lesz elég a közgyűlés megrendezésére. – Eddig már négyszázhatvanegyen vették át a tagsági kártyájukat, további ezerötszázan fizették be a tizenkétezer forintos tagdíjat, és ezren jelezték, hogy hajlandóak pénzt áldozni a tagságért. Ezt a létszámot figyelembe véve, valóban szűk lenne a tanácsterem, ezért azt tervezzük, hogy a népligeti kézilabdacsarnokban tartjuk meg a közgyűlést. Remélem, lesz még értelme a szavazásnak, ugyanis – mint már mondtam – még ebben a hónapban eldől, hogy egyáltalán életben maradhat-e a klub.
– Évek óta azt szajkózzák a Fradi elnöki székében ülő vezetők, hogy vége, nincs tovább, az adósság eltemeti a klubot. Ahogyan korábban, úgy most sincs előrelépés: ha ilyen sötét a jövőkép, akkor miben bízik? – Azokban a tárgyalásokban, amelyek – úgy tűnik – kedvezően alakulnak a Ferencváros, a KVI, a Sportfólió Kft. és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között... Mert ennyi remény azért még van...