Bevehetetlen Chelsea-vár

A címvédő Chelsea és az éllovas Manchester United aranyéremért folyó párharcának szombati felvonása nem sok izgalmat ígért, elvégre mindkét alakulatra kötelező feladat várt. Igaz, a „kékek” riválisa a Middlesbrough volt, amelynél augusztus végén előnyből kapott ki a bajnok. Ráadásul a számla kiegyenlítésével a Chelsea egy mérföldkőhöz érkezhetett: teljesítheti a harmadik teljes évet is hazai bajnoki vereség nélkül.

Az Arsenal volt a legutóbbi győztes látogató a Stamford Bridge-en, 2004. február 21-én, azóta 57 Premiership-mérkőzés pergett már le itt vendéggyőzelem nélkül. A Chelsea következő hazai bajnokija a kupakötelezettségek és a sorsolás szeszélye folytán csak öt hét múlva esedékes – azaz időközben az MU kilencpontosra is növelheti a fórját –, így a Boro legyűrése a rekord garantálásával kecsegtetett.

„Ha számba vesszük, hogy az Arsenal, a Liverpool és a Manchester United is jár itt minden évben, nem beszélve a többiekről, akkor ez a teljesítmény mutatja, hogy milyen erősek vagyunk saját szurkolóink előtt – mondta Frank Lampard. – Ez a sorozat a jó formánk jele, ám ha nem figyelünk, odalesz a rekord. Kiábrándító volt, hogy kikaptunk a Boro stadionjában a nyár végén és az azt megelőző szezonban is. Ezért revánsot kell vennünk, s mostanság amúgy sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne nyerjünk.”

Fontos hír a Chelsea-rajongók számára, hogy Peter Kenyon vezérigazgató szerint Lampard rövid időn belül szerződést hosszabbít, ám a középpályás ügynöke, Steve Kutner elmondása alapján ez még odébb van, nincs ugyanis konkrét ajánlat az asztalon.

„Ha ikszelünk, meglesz a rekord, de a döntetlen akkor is rossz eredmény, úgyhogy engem nem ez érdekel, ráadásul ha a csúcs lenne fontos számomra, akkor a személyes rekordommal foglalkoznék, mert a Chelsea három, én viszont hat éve nem kaptam ki hazai közönség előtt. Ám nem ez a lényeg, hanem az, hogy nyerjünk – mondta a mérkőzés előtt José Mourinho menedzser, utalva saját, portói sikerszériájára is. – Én nem a rekordért játszom majd. Ha húsz perc lesz még hátra, és döntetlenre állunk, mindent megkockáztatok majd azért, hogy nyerjünk.”

Utóbbi vízióból aztán nem lett valóság, a Chelsea régi sérültjei közül ugyanis néhány újra csatasorba állt, és azonmód meg is lódult a szekér. A szünet előtti percben például John Terry hozott össze egy szabadrúgást, amit Didier Drogba lőtt be. Majd Arjen Robben – szokásával ellentétben – egy javára meg nem ítélt szabálytalanság után felpattant, és beadott, a Boro portugálja, Abel Xavier pedig besegített, saját kapujába juttatta a labdát. Később az elefántcsontparti, útban a gólkirályi cím felé, megszerezte tizenhetedik bajnoki találatát is, biztossá téve ezzel a sikert.

Mielőtt a Chelsea-szurkolók öröme teljes lenne, nem árt leszögezni, a Manchester United is nyert, jóllehet energiatakarékos módon. Ám többre nem is volt szüksége, mert a Charlton tragikus védelme ismét engedékeny kedvében volt, mindkét gólt eredményező vörös mezes akciót közelről nézte végig…

Hasonlóan önpusztító volt a West Ham, amely a liga legverhetőbb csapatától kapott ki, ráadásul otthon. Ez a társulat Priskin Tamás klubja, a Watford, amely ezzel a „hatpontos” győzelemmel talán nagy hajrát nyitott – kár, hogy a válogatott ciprusi tornáján remeklő, és három gólt szerző magyar csatár ezt csak a kispadról nézte végig.

PREMIER LEAGUE, 27. FORDULÓ

• Chelsea–Middlesbrough 3–0, G: Drogba (45., 83.), Abel Xavier (66. – öngól)
• Manchester United–Charlton 2–0, G: Pak Dzsi Szung (24.), Fletcher (82.)
• West Ham–Watford 0–1, G: Henderson (12. – 11-esből)
• Everton–Blackburn 1–0, G: Johnson (10.)
• Newcastle–Liverpool 2–1, G: Martins (27.), Solano (70. – 11-esből), ill. Bellamy (6.)
• Portsmouth–Manchester City 2–1, G: Mendes (5.), Kanu (81.), ill. Corradi (62.)
• Reading–Aston Villa 2–0, G: Sidwell (16., 92.)
• Sheffield United–Tottenham 2–1, G: Hulse (27.), Jagielka (62. – 11-esből), ill. Jenas (2.)

---- G ---- &